A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (adókamara) elnöke szerint nagy hiba, ha évente három-négy adócsomagot jelent be a kormány, mert ez növeli a jogbizonytalanságot, és az emberek képtelenek alkalmazkodni a rengeteg változáshoz. Zara László lapunknak adott interjújában kifejtette, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az adózó között nem baráti kapcsolatnak, hanem letisztult, egyértelmű szabályoknak kell lenniük. Az online kasszákat jó, de rosszul kivitelezett ötletnek tartja.
– Mi volt a legjobb és a legrosszabb 2016-ban az adótörvények szempontjából?
– A kisvállalkozások számára pozitív a végeredmény, főleg a katások és a kivások szempontjából; emelkedett a bevételi határuk, egyszerűsödött a papírmunkájuk. Régóta szükség volt a járulékcsökkentésre is. Ez legalább a minimálbér és a bérminimum emelésének fedezetét megteremti, mert a vállalkozások jelentős része nem tudná kigazdálkodni. Még így is valószínű, hogy létszámcsökkentéssel, esetleg más trükkökkel kell megoldaniuk a kötelező emelést. Az egy év alatt bejelentett négy adócsomag túl sok, növeli a jogbizonytalanságot. A hirtelen jött döntésekhez az emberek nem tudnak ilyen gyorsan alkalmazkodni. További negatívum, hogy elmaradt az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, pedig ezt már régebben beharangozták. Így az adóadminisztráció egyszerűsítése még mindig várat magára.
– Pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt kommunikálja, hogy egyre barátibb a viszonya az adózókkal. Van értelme ennek a kifejezésnek?
– Az adózónak és a NAV-nak nem kell barátoknak lenniük. Tisztán meg kell fogalmazni a jogokat és kötelezettségeket, nem egyoldalúan, a hatóság szemszögéből. Innentől kezdve ezt lehet alkalmazni. Úgy állítják be, mintha a hatóság valamiféle kegyet gyakorolna, és jövőre adózóbarát lesz. A jogszabályokat követve, betartva mindkét fél tisztességesen tud hozzáállni a rendszerhez. Persze a NAV úgyis azt mondja, hogy minden a legnagyobb rendben, és nincs tennivaló ezzel kapcsolatban. Pedig az adózás rendjéről szóló törvény még mindig a hatóság szemszögéből van megfogalmazva, annak vannak jogai, az emberekéi elhalványulnak. Ezt tehát még mindig nem sikerült arányosan szabályozni, pedig elvileg két éve zajlanak az előkészületek. Biztosan készültek ezzel kapcsolatos műhelymunkák, tanulmányok, de ezeket nem láttuk.
A hirtelen jött döntésekhez a cégek nehezen alkalmazkodnak – véli Zara László Magyar Nemzet
– Az adóbevallásunk azért egyszerűsödik az idén.
– Az, hogy ezentúl mindenkinek a NAV készíti a bevallását, egészen elképesztő adminisztrációval jár majd a hatóság számára, a teljes adózói körre bevezetni rendkívül bonyolultnak tűnik. Valóban egyszerűsödhet, ha azokat az igen komoly informatikai fejlesztéseket, amik szükségesek, véghez tudják vinni a NAV-nál. A jelenlegihez képest ilyen hatalmas informatikai tudásbeli ugrásra az egész világon nincs tapasztalat. Igaz, két hónappal ezelőtt a rendszer egész jól állt. Az adóhatóságnak rendkívül sok munkája lesz ezzel kapcsolatban. Abból lehet probléma, hogy amikor az adózókat március-április környékén értesítik, mennyi az adójuk, és mennyit kellene fizetniük, minden valószínűség szerint nem nézik majd meg kellőképpen az értesítést. Inkább elfogadják a hatóság által kiküldött adatokat, pedig nem biztos, hogy nem lehetne csökkenteni a fizetendő közterhet. Ha nem reklamálnak, ezt tekintik majd végleges bevallásnak.
– Bevált a kormány terve a jó és rossz adózókkal kapcsolatban, hatásos minősítési rendszer született?
– Ez a rendszer akár jól is működhetne. A jó adózók száma tetemes, de túl sok előnyük nem származik a minősítésből, legalábbis közvetlenül nem látszik. A rossz adózók esetében még mindig nem elég szigorú a szabályozás, ugyanakkor óriási azok száma, akiket sehova sem soroltak; mintegy 80 százalék az arányuk. Tehát a vállalkozások zömét nem érinti a szabályozás, nem is látják az előnyét annak, miért éri meg jó adózónak lenni. Ellenőrrel nem találkoznak, áfát amúgy sem tudnak visszaigényelni, mert fizető pozícióban vannak. Ezért az ő számukra semleges, milyen kategóriába kerülnek. Tényleges hatása tehát nem érződik, inkább afféle jól kommunikálható változtatásról van szó.
– Hasonlóan hangzatos „a gazdaság fehérítése” kifejezés; minden sajtótájékoztatóján legalább egyszer megemlíti a NAV és a nemzetgazdasági tárca.
– Ha csak 2016-ot nézzük, az online pénztárgépek valóban fehérítették a gazdaságot, de mást nem tudnék ide sorolni, aminek valódi hatása volt. Az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) egy korábbi intézkedés, amely szintén pozitívan hatott, de van mit javítani rajta. Ha összehangolnák a jövőre bevezetendő online számlázási rendszert, az elektronikus útdíjfizetési rendszert az ekáerrel, akkor ezek ténylegesen javítanák az adatokat. Elvileg azokat a fuvarokat, amelyek valahol eltűntek az uniós és a magyar határok között, áfát pedig senki sem fizetett utánuk, az ekáerrel meg lehetne találni, de valamiért mégsem kerül elő mindegyik. A pénztárgépek a kereskedelemben egyértelműen kedvező változást hoztak. Kiterjesztésükkel több területen nem értek egyet, a masszőröknél például teljesen indokolatlannak tartom.
– Mit vár 2017-től?
– Mindig kétségeim vannak a választásokat megelőző évvel kapcsolatban, hogy felforgatnak-e mindent, kockáztatva a negatív véleményeket. Ezért 2017 nagy változtatásokat az adótörvényekben minden valószínűség szerint nem hoz majd. Csak akkor várható nagy változás, ha ránk kényszerítenek valamit.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 02.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
