Szeptember 27-én délelőtt a Szentatya jubileumi katekézist tartott a Szent Péter téren a szentévre Rómába zarándokló hívők számára. Beszédének témája: Remélni annyi, mint megsejteni. Milánói Ambrus (olvasmány: Lk 10,21–22). A Szentatya más nyelveken is összefoglalta katekézisét, üdvözölte a jelen lévő híveket. Az általános kihallgatás a Miatyánk elimádkozásával és apostoli áldással zárult.
Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes katekézisének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim és nővéreim, jó napot kívánok! Isten hozott benneteket!
A jubileum a remény zarándokaivá tesz bennünket, mert megsejtjük, milyen nagy megújulásra van szükségünk, nekünk és az egész világnak.
Az imént mondtam: „megsejtjük”. Ez az ige – megsejteni – a lélek mozdulatát írja le, a szív értelmét, amelyet Jézus főként a kicsinyekben, vagyis az alázatos lelkű emberekben talált meg. Gyakran ugyanis a tudós emberek keveset sejtenek meg, mert azt hiszik, hogy már mindent tudnak. Jó dolog viszont, ha van még hely az elménkben és a szívünkben, hogy Isten feltárhassa magát.
Mennyi remény fakad, amikor új megsejtések születnek Isten népében! Jézus ennek örül, tele van örömmel, mert látja, hogy a kicsinyek megsejtenek. Megvan bennük a hitérzék, a sensus fidei, amely olyan, mint egy „hatodik érzék” az egyszerű emberekben Isten dolgai iránt.
(vö. II. Vatikáni Zsinat: Lumen gentium, 12; Nemzetközi Teológiai Bizottság: A hitérzék az Egyház életében, 30–40).
Szeretnék felidézni az Egyház történetéből egy epizódot, amely megmutatja, hogyan fakadhat a remény a nép megsejtési képességéből. A negyedik században Milánóban az Egyház mély megosztottságtól szenvedett, és az új püspök választása valódi zavargássá fajult. Közbelépett a világi hatalom, Ambrus kormányzó, aki nagy meghallgatói és közvetítői képességének köszönhetően békét hozott. A történet szerint ekkor egy gyermek felkiáltott: „Ambrus legyen a püspök!” És az egész nép is kiáltotta: „Ambrus legyen a püspök!”
Ambrus még meg sem volt keresztelve, csak katekumen volt, vagyis készült a keresztségre. A nép azonban valami mélyet sejtett meg ebben az emberben, és megválasztotta. Így lett az Egyház egyik legnagyobb püspöke és egyháztanítója.
Ambrus először nem akarta, sőt el is menekült. Aztán megértette, hogy ez Isten hívása, ezért hagyta magát megkeresztelni és püspökké szentelni. Úgy vált kereszténnyé, hogy püspökként szolgált! Látjátok, milyen nagy ajándékot adtak a kicsinyek az Egyháznak?
Anya vagy, apa vagy? Anyaként válj kereszténnyé, apaként válj kereszténnyé! Vállalkozó vagy, munkás, tanár, pap, szerzetesnő vagy? Válj kereszténnyé a magad útján! A népnek megvan a „szimata”: megérzi, hogy kereszténnyé válunk-e vagy sem. És figyelmeztethet bennünket, a Jézushoz vezető útra terelhet.
Szent Ambrus az évek során sokat adott vissza népének. Például új módokat talált ki a zsoltárok és himnuszok éneklésére, a liturgia ünneplésére, a prédikálásra. Ő maga is tudott megsejteni, s így a remény megsokszorozódott. Ágoston az ő prédikációja nyomán tért meg, és tőle kapta a keresztséget. A megsejtés a remény egyik módja, ne feledjük!
Isten ily módon is segíti az Egyház előrehaladását, így is mutat neki új utakat. A megsejtés a kicsinyek Isten eljövendő országa iránti megérzése. Segítsen a szentév, hogy evangéliumi értelemben kicsinnyé váljunk, hogy megsejtsük és szolgáljuk Isten álmait!
*
XIV. Leó pápa felhívása az általános kihallgatás végén:
Ma az ukrajnai Bilkiben boldoggá avatják a munkácsi egyházmegyéhez tartozó Orosz Péter Pál atyát, akit 1953-ban öltek meg a hit elleni gyűlöletből. Amikor a görögkatolikus egyházat betiltották, ő hűséges maradt Péter utódához, és bátran folytatta titokban lelkipásztori szolgálatát, tudva, milyen kockázatot vállal. Kérjük ennek az új boldognak a közbenjárását, hogy nyerje el a drága ukrán nép számára a kitartást a hitben és a reményben, a háború drámája ellenére.
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
