Két hazai és egy amerikai témával folytatjuk rovatunk első februári részét. A beküldött anyagokat ezúton is köszönöm, igyekszem mindent beletenni a rovatba, amennyire ez lehetséges. A [email protected] cím természetesen továbbra is él, ide várom a leveleket.
Most pedig essünk neki!
3. Mostanában a BKK igyekszik kitolni az utasokkal, legalábbis épeszű magyarázatot továbbra sem találtam arra (sok minden egyéb mellett), miért szereltek le számos jegyautomatát, mikor az emberi erőforrással működő kasszákat nem állították vissza helyette, de hát annyi baj legyen! Magyarországon sok mindent nem érteni manapság.
Olvasónk szúrta ki a vállalat legújabb plakátját, ahol a szó szoros értelmében… hát, szép szavakkal élve grafikai megoldásokkal érzékeltetik, mit gondolnak a saját utasaikról. Persze viccet félretéve, jobb esetben csak a grafikusuk aludta át a képzését, ugyanis én is keresem a magyarázatot arra, ezek az orrok mégis hogyan kerülhettek rá a plakátra. Mondjuk Budapesten már annyi minden jön szembe az emberrel, hogy a legtöbb dolgot észre sem vesszük, vagy teljesen immunisak vagyunk rá. Kedves olvasónknak pedig köszönjük lankadatlan éberségét, hogy kiszúrta a nem mindennapi orrokat!
2. Ha még nem tudták volna, „nemzeti-keresztény” kormányunk alatt annyira tombol a „másság üldözése”, hogy már be is jelentették az idei Pride felvonulás napját, de folyóiratok terén is őrjöng a fasiszta diktatúra, ugyanis megjelent Magyarország első LMBTQ-folyóirata, a Létigen. A bizonyára „nagyon hiánypótló” lap egyelőre csak digitális formában elérhető, így közös újságégetésre még nincs lehetőség, de, ahogy ismerem a kormányt, hamarosan megtámogatják a kiadót pár millió forinttal, hogy tovább terjeszkedhessenek.
Facebook-oldaluk tanúsága szerint az ötlet augusztusban vetődött fel, majd pályázatokat írtak ki az „alkotók” számára. A „legjobbak” helyet kaptak az első, januárban megjelent számban, a szerkesztőség cikkeivel és interjúival egyetemben.
Újabb apró (?) esemény, amely árnyalja a kormánypártról kialakított „keresztény, jobboldali” képet. Ideje lenne felébredni!
1. Hiába a népszerűség, az Oscar-díj, vagy a fekete bőr, még mindezen „előnyök” sem elégségesek ahhoz, hogy mindent ki lehessen mondani, amit szeretnénk. Nem kivétel ez alól Whoopi Goldberg sem, akit az ABC The View című műsorából szedtek ki „holokausztozós büntetés” címszóval. A színésznő 2007 óta szerepel a The View-ban, a zsidókra tett „sértő” megjegyzései miatt két hétig ül majd kispadon.
Nagyon azért nem tudok hozzáfűzni a történethez, mert egyrészt egyáltalán nem meglepő, hogy Black Lives Matter, vagy LMBTQ, vagy bármi más, manapság népszerű téma ide vagy oda, vannak, akiket rendszertől függetlenül tilos kritizálni. Whoopi most őket, a zsidóságot találta be, de másrészt azért sem igazán találom a szavakat, mert nem értem, mi volt a probléma, vagy mit kellett volna helyettük mondania. Hab a tortán, hogy persze annak rendje és módja szerint bocsánatot kért a megjuhászodott színésznő, de bocsánatkérő mondatai „olaj volt a tűzre”. Utóbbi esetben sem értem, hogy mi volt probléma – mármint a világhódítók szemszögéből.
A beszélgetés alapját a nemzetiszocializmus-ellenes, agymosó Maus képregénysorozat betiltása adta (sajnos nem az egész USA-ban, csak Tennessee egyetlen iskolai körzetében), a színésznő pedig azt mondta, hogy „a holokauszt a náciknál nem faji kérdés volt”. Később ezt javította ki arra, hogy „a nácik hazudtak, és az etnikai hovatartozással, nem a fajival voltak gondjaik”.
A kijelentések alapján persze mindenki a fejéhez kapott, pedig igazából bele sem ment annyira a témába, csak kimondta a saját véleményét, amelyet felületesnek lehet nevezni, de sértőnek semmiképp.
Ha esetleg valaki tudja, mit kellett volna mondania Whoopi Goldbergnek, hogy a „kiválasztottak” örüljenek, az nyugodtan írja meg a hozzászólások között.
Én viszont mára búcsúzom, egy hét múlva ismét szállítom a Heti progresszió híreit!
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
