Az orosz vagyonok lefoglalása a kapitalizmus alapjait rengeti meg, ez „lopás”, és sérti a nemzetközi jogot, de ez most a nagy morális felhorgadásban senkit sem érdekel – mutat rá Stier Gábor.
A főtitkár lesújt – nato.int
„Noha nem látható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére, vagy a béketárgyalásokra készülne, tudnia kell, hogy nem győzhet a harctéren” – fogalmazott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, a NATO-főtitkár utóbbi napokban tett nyilatkozataiból világos: ő személyes játszmát indított az orosz elnök ellen. Ezt megtehetné, ha egy sakktábla lenne közöttük, de az ő játszóterén naponta több száz ukrán katona hal meg. Miért képtelen a NATO vezérkara arra, hogy egy infantilissé vált főtitkárt állapotának megfelelőbb pozícióba segítsen?
– Komolyan gondolja, hogy a NATO stratégiája Jens Stoltenbergen múlik? A NATO főtitkára mindig is a szövetség vezető erejének, az Egyesült Államoknak a meghosszabbított keze. A norvég közgazdász politikus 2014 óta áll a nyugati katonai szövetség élén – tavaly már egy évvel meghosszabbították hivatali idejét, egészen idén októberig, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. A lehetséges utódok között emlegetik a nemrégiben Washingtonban járt Mette Frederiksen dán miniszterelnököt.
Mette Fredriksen – politico
Míg London nagyon nyomja Ben Wallace brit védelmi minisztert.
Ben Wallace – twitter
Egyáltalán nem kizárt azonban az sem, hogy tekintettel a kiélezett nemzetközi helyzetre, Vilniusban ismét meghosszabbítják Stoltenberg mandátumát. A főtitkár tehát azt mondja, ami a NATO politikája, amelyet pedig alapvetően az Egyesült Államok alakít. Nem Stoltenberg rögeszméje, hogy Oroszországot meg kell gyengíteni, és addig kell támogatni Ukrajnát, amíg ez be nem következik. A nyugati szövetséget nem igazán érdekli, hogy e cél érdekében elpusztul egy ország, de csendesen azért megjegyzem, hogy az ukrán vezetés, és az országban maradt, a propagandától átitatott gondolkodású, vagy megfélemlített lakosság kiváló partner ehhez a cinikus politikához. Jöhet tehát Stoltenberg helyére akárki, ez nem változtat a NATO politikáján.
– Noha egy hivatalos hadüzenetet franciául kell megfogalmazni, és Stoltenberg angolul tesz kijelentéseket, egyes mondatai azonban de facto hadüzenetnek is minősíthetők. Kezelhetjük-e ezeket gyerekes provokációknak, vagy pusztán felületességről, felelőtlenségről van szó?
– A kommunikáció olyan, amilyen, de nem igazán Stoltenberg gondolatait tükrözi. Persze, feltehetően maga a főtitkár is így gondolkodik – ezért lett kiválasztva a posztra –, de adott esetben ő csak egy szócső. Egyébként pedig a NATO-nak esze ágában sincs közvetlenül ütközni Oroszországgal. Erre ott vannak az ukránok, vagy ha elfogynak, akkor a baltiak és a lengyelek. A NATO „csak” olyan körülményeket teremt, jelen helyzetben addig segíti pénzzel, kiképzéssel és fegyverrel Ukrajnát, amíg el nem éri a célját. Persze, ehhez még az oroszoknak, és az úgynevezett nem nyugati blokknak is lesz egy-két szava.
– Egy orosz magánvállalat repülőgépét einstandolja Kanada, és Ukrajnának ajándékozza. Moszkva a legsúlyosabb következményeket helyezte kilátásba. Mekkorára nőtt az eszkaláció veszélye?
– Kanada nincs egyedül azzal, hogy a lefoglalt orosz vagyonok egy részével, vagyontárgyakkal tegyen gesztust Ukrajnának, és ami ennél is fontosabb, bizonyítsa a nyugati világ előtt Kijev támogatása iránti elkötelezettségét. Ez persze nem több mint gesztus, hiszen ezek az összegek nem elegendők Ukrajna újjáépítésére. Persze, az orosz vagyonok lefoglalása a kapitalizmus alapjait rengeti meg, ez „lopás”, és sérti a nemzetközi jogot, de ez most a nagy morális felhorgadásban senkit sem érdekel. Előbb az év elején az amerikai igazságügyi miniszter adott engedélyt arra, hogy az Egyesült Államokban elkobzott orosz pénzügyi eszközök egy részét Ukrajna támogatására használják fel. Merrick Garland közleményéből annyi derül ki, hogy a felhatalmazás a szankciók kijátszásával vádolt orosz üzletember, Konsztantyin Malofejev Egyesült Államokban zárolt számláján lévő 5,4 millió dollárra vonatkozik.
Merrick Garland – wikipedia
Aztán a belga kormány állt elő azzal, hogy 200 millió euró befagyasztott orosz pénzeszközt fog Ukrajnának folyósítani.
Konsztantyin Malofejev – novinky.cz
A pénz egy részét katonai segélyre, a fennmaradó részt pedig az ukrán menekültek támogatására fordítják. A tisztviselő azt állította, hogy az orosz pénzek felhasználása Ukrajna újjáépítésére gazdaságilag és erkölcsileg is logikus. Ebben a nyugati közhangulatban Justin Trudeau kanadai miniszterelnök sem akart üres kézzel Kijevbe utazni, és felajánlotta a még tavaly a szankciók kiszabásakor a torontói repülőtéren ragadt An-124 teherszállító repülőgép lefoglalását, és ezt ajánlotta fel Ukrajnának. Neki ez volt kéznél. Moszkva persze tiltakozik, de nem ezek a lépések fenyegetnek a háború eszkalációjával. Ez a stílus persze óvatossá teszi az úgynevezett globális Dél országait, hiszen az ilyen fellépés ráébreszti őket arra, hogy adott esetben ők lehetnek a következők.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
