Vona elárulta, mikor mond le

Vona elárulta, mikor mond le

Lemond a Jobbik elnöki posztjáról Vona Gábor, ha pártja 2018-ban nem nyeri meg a választásokat – a pártelnök erről a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt. Azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, hogy mi jönne egy ilyen lépés után, hiszen nem mindegy az sem, hogy ha veszítenek, milyen arányban. A pártelnök kifejtette azt is: már régóta érlelődött benne a döntés, hogy Novák Elődöt nem engedi a jövőben alelnöknek. Elmondása szerint nem a kritikussága, hanem a fegyelmezetlensége volt a baj.

– Mióta készült arra, hogy Novák Elődöt háttérbe szorítsa?
– Folyamatosan voltak közöttünk nézetkülönbségek, de az a döntés, hogy az elnökségi tagságát megvétózzam, bár érlelődött bennem hosszú időn keresztül, akkor született meg, amikor vele is közöltem. Azt pedig, hogy a frakcióból is mennie kell – amiről egyébként a képviselőcsoport döntött –, a tisztújító kongresszust megelőző másfél hónap tapasztalatai és folyamatai érlelték meg bennem. A kongresszus utáni napokban én is beszéltem frakciótagokkal, és több képviselő engem is megkeresett, hogy mi lesz ezután, mert nincs meg az a bizalmi légkör, ami szükséges a közös munkához. Én is beláttam, hogy olyan sebeket okoztunk egymásnak, amiket nem lehet már begyógyítani.

– A frakcióban legalább egy éve vannak olyan hangok, amelyek szerint nem lehet hiteles a néppártosodási folyamat Novák Előddel. Ezek nyilván eljutottak önhöz mint első számú vezetőhöz…
– Egy politikai közösségben mindenkinek vannak szimpatizánsai és ellenfelei is; ha egy vezető állandóan csak sugalmazásokra vagy az ilyen hangokra alapozná a döntéseit, akkor nagy gondban lenne. Engem az ilyen jellegű hangok nem szoktak befolyásolni.

– Ha érlelődött önben a háttérbe szorításról szóló gondolat, akkor tulajdonképpen kapóra jött, hogy kiszivárgott Novák Előd szándéknyilatkozata, ami végül a kizáráshoz vezetett.
– Ezt azért nem mondanám, ez már kicsit a politikai thriller kategóriája. Novák Előd szándéknyilatkozatában engem és az elnökséget is értek olyan, egyébként igaztalan vádak, amiket az ember nem tesz ki az ablakba.

– Novák Előd azt állítja, hogy a kritikusokat szorította ki a pártvezetésből.
– Nekem a kritika soha nem jelentett problémát, sőt, igénylem is a jó szándékú, konstruktív felvetéseket. Politikai vezetőként, kormányra készülő párt elnökeként viszont nemcsak a jó szándékú kritikát, de a fegyelmezettséget is elvárom. Előd a fegyelmezetlenséget és a kritikát sokszor összekeverte. Azt be kell látni, hogy egy politikai közösséget akkor lehet működtetni, ha mindenki tartja a sort. Ha van egy fenegyerek a pártban, neki kell legjobban tartania a sort, hiszen tudnia kell, hogy mikor és hol lehet adott esetben a határokat feszegetni.

– A Novák Előddel történtek után lesz, aki meri majd önt kritizálni?
– Biztosan, hiszen az elnökség tagjai erős, fajsúlyos emberek, akik ha a véleményük az enyémmel ellentétes, ahogy eddig is, úgy a jövőben is fel fogják vállalni. Azt persze nem bánom, ha az elmúlt másfél hónapnak a tanulsága a pártban az lesz, hogy a közösségen belüli vitáknak megvan a helyük, de a közösségen belüli fegyelmezetlenségnek nincs.

– Ez nem azt üzeni, hogy a kritikus előbb-utóbb búcsúzhat a tisztségeitől?
– Nem. Ahogy mondtam, a kritika nélkülözhetetlen komponense a sikernek. De valamit látni kell. Azért a pártban elsőként mégis az elnök viszi vásárra a bőrét. Ha a Jobbik sikertelen, azt Vona Gáborhoz fogják kapcsolni. Szerintem teljesen jogos elvárás, hogy ha nekem van egy stratégiám, van egy vízióm, van egy elképzelésem, hogy merre kell mennünk, akkor a körülöttem lévők azt tegyék, ami a dolguk. Hiszen a felelősséget leginkább én viselem.

– Éppen emiatt állították párhuzamba Orbán Viktorral. Nem érzi, hogy egy vezetőközpontú pártot hoz létre?
– Engem egy dolog motivál, hogy a Jobbik sikeres legyen. Ha a XXI. században az a párt lehet sikeres, ahol erős a vezető, és erős kézzel irányít, akkor én hajlandó vagyok erre. Ez nem az én érdekem, hanem a párté és a szavazóinké.

– Tart Novák Előd bosszújától?
– Már többször átéltem azt, hogy a Jobbikból távozók visszalövöldöznek rám vagy a politikai közösségre, ahol korábban dolgoztak. Én ezzel együtt élek. Viszont Elődnek az elmúlt néhány napban mutatott viselkedéséből arra következtetek, hogy ilyen nem lesz. Lemondott a mandátumáról, nagyon méltóságteljesen kezelte a helyzetet. Amikor behozta a frakcióirodába a lemondónyilatkozatát, kezet is fogtunk. Azt gondolom, hogy bármennyire is nehéz volt ez a helyzet mindannyiunk számára, sikerült úgy elválnunk, ahogy illik azoknak, akik hosszú éveken keresztül együtt küzdöttek egy célért. Bízom benne, hogy ez a jövőben is így marad.

– Nem fél attól, hogy Novák Előd háttérbe szorításával most azok csalódtak önben, akik a kezdetektől ott voltak a Jobbik mellett?
– Én is ott voltam a kezdetektől fogva a párt alapításánál, ahogy ott volt például Szávay István is.

– Az alapításkor azért a Jobbik még lényegesen radikálisabb hangot ütött meg, és ezt az irányvonalat az utóbbi időben Novák Előd jelenítette meg. Ennek a szavazói körnek az esetleges lemorzsolódásától nem fél?
– Én az ilyentől soha nem szoktam félni. Hiszek abban, hogy amit képviselek, az helyes és jó, előreviszi a közösséget is, és adott esetben az országot is. Bízom benne, hogy meg tudom erről győzni a környezetemet és a szavazókat is. A Jobbiknak mint nemzeti néppártnak az a feladata, hogy megnyerje magának a többség bizalmát.

– Novák Előddel kormányképes volt a Jobbik?
– Azt gondolom, hogy Előd inkább mozgalmár, mint politikus. A mozgalmárok közösséget tudnak szervezni, de nem biztos, hogy tudnak vezetni egy országot.

– Toroczkai László inkább politikus vagy mozgalmár?
– Ő mozgalmárból lett politikus. Nem szabad elfelejteni, hogy ő már kormányoz egy közösséget Ásotthalom polgármestereként.

– Toroczkai Lászlót sokak elsősorban a székházostromhoz vagy a Bank Centerben történtekhez kötik, ami miatt éppen nemrég ítélték el. Belefér ezzel együtt egy szalonképesebb, néppártibb Jobbikba?
– Szerintem igen. A Jobbik a néppártosodás folyamatával a politikai kamaszkorból a politikai felnőttkorba lépett. Azt gondolom, hogy az elkövetkező két év már nem arról szól, hogy Toroczkai László kicsoda, vagy én ki vagyok; hogy volt, mi volt. Volt, ahogy volt. A kongresszusra én úgy tekintek, mint a néppártosodás folyamatának lezárására. Aznap számomra a Jobbik nemzeti néppárttá vált, és ennek a felelősségével kell tovább dolgoznunk. Majd 2018-ban az emberek eldöntik, hogy kellően érettnek, felelősnek, alkalmasnak tartanak-e bennünket a kormányzásra vagy sem.

– Ha az emberek nem fogják így gondolni – miközben ön kifejezetten ennek érdekében döntött egy személyben több alelnök megvétózása mellett –, az a személyes kudarca lesz?
– Én ráérnék. 38 éves leszek nyáron, politikai értelemben még nagyon fiatal vagyok. Azt gondolom, hogy az ország nem ér rá. Érzem azt a nyomást, hogy nagyon sokan bennünk látják az utolsó esélyt. Számomra, ha 2018-ban nem nyerjük meg a választást, az igenis kudarc lesz.

– Következményekkel?
– Ha így alakul, le fogom vonni a konzekvenciát, és lemondok. Én vállalom a felelősséget, ha győzünk, akkor is, ha veszítünk, akkor is.

– Automatikusan le tud mondani az elnök a Jobbikban, vagy jóvá kell hagynia a párt valamelyik vezető testületének?
– Ha lemondok az elnökségről, akkor össze kell hívni egy rendkívüli tisztújító kongresszust, ahol meg kell választani a párt új vezetését.

– Vagyis indulhat ön is újra?
– Igen, de hogy mi lesz, az majd eldől. Ha mondjuk egy százalékkal szenved vereséget a Jobbik, az nem feltétlenül jelent a politika pályafutásomban olyan törést, ami miatt le kell vonulnom a pályáról. De attól függetlenül nekem kudarc lesz. Egy dolgot tudok most, hogy nyerni szeretnék, nem magam, hanem az ország miatt.

– A választási győzelemhez a jelenlegi rendszerben fontosak az egyéni körzetek. Az időközi választások tapasztalatai szerint ahol az ellenzék győzni tudott, ott a választók kiválasztottak a Fidesz indulójával szemben egy jelöltet, és azt támogatták. Viszont általában nem a jobbikost…
– Ózdon, Tapolcán vagy éppen nem olyan régen Kocsordon mi nyertünk. 2018-ban valóban az lesz a tét, hogy a Fidesz leváltását akaró társadalmi többség a baloldalban vagy a Jobbikban látja-e a legesélyesebb erőt. Amelyikben látni fogja, az fog győzni. Biztos lesznek olyan választókerületek, ahol ez nem lesz egyértelmű, mert mondjuk hasonlóan erős lesz az MSZP és a Jobbik jelöltje is, de van most két évünk, hogy mindenhol megtaláljuk a legalkalmasabb embert.

– Ahol mégis a baloldal jelöltje bizonyulna jobbnak, elképzelhető, hogy a Jobbik nem indul majd csak azért, hogy ne osszák meg az ellenzéki szavazókat?
– Nem. A mi nemzeti néppártunknak nem csupán az a feladata, hogy leváltsa az Orbán-kormányt, le kell váltani a Fideszt és a XX. századi baloldali pártokat is. Nekem az nem öröm, ha Orbán Viktort leváltja Gyurcsány Ferenc vagy Tóbiás József. Az engem nem nyugtat meg, és szerintem az országot sem.

– A napokban is volt egy időközi választás. Hogy érintette, hogy éppen a Demokratikus Koalíció verte meg a Jobbikot Dunaújvárosban?

– Nem örültem neki, de azt látni kell, hogy a Fidesz és a baloldal támogatottsága is százalékosan csökkent, míg a miénk nőtt. Dunaújváros érintett részében nem mi voltunk az esélyesek, mégis majdnem húsz százalékot értünk el. Ez a pohár félig tele van, és félig üres, attól függ, honnan nézzük.

– Kevesebb mint két év van hátra a 2018-as választásokig, mit tud addig tenni?
– Nagyon sok feladat van még előttünk. A szervezeti struktúrát professzionálisabbá, hatékonyabbá kell tenni, az értelmiségi holdudvart meg kell erősíteni, és a nemzetközi kapcsolatainkba is nagyobb energiát kell fektetni. Szintén fontosnak tartom, hogy az általam modern konzervativizmusnak nevezett eszmei alapjainkat konkrétan és bővebben is kifejtsük. Ezen az úton járunk már három éve, de most fordulunk a célegyenesbe, és ilyenkor kell a legjobb formába kerülni.

– Erősítené a nemzetközi kapcsolatokat, de a legutóbbi, diplomatáknak szervezett rendezvényükön a nyugati hatalmak közül egyedül a németek képviseltették magukat. Nem kevés ez?
– Az fontos, hogy a németek ott voltak, hiszen korábban ők sem jöttek el. Tíz nagykövet is részt vett a reggelin, köztük nagyhatalmaké is.

– A briteknél és az osztrákoknál ugyanakkor irányelv, hogy – mint az egyik nagykövetségen fogalmaztak – olyan extrém párt, mint a Jobbik, rendezvényeire nem mennek el…
– Ezek olyan diplomáciai megnyilatkozások, amiket az idő el fog söpörni. Nagy-Britanniában a UKIP az európai parlamenti választásokon elképesztő eredményeket ért el. Ausztriában az FPÖ majdnem megnyerte az államfőválasztást. Minden változik, és azt gondolom, hogy azok, akik most extrém pártnak nevezik a Jobbikot, lehet, hogy három-négy év múlva már nem lesznek sehol. Azok a pártok pedig, amelyeket most extrémnek neveznek, Európát fogják vezetni. Én úgy látom, hogy ez a tendencia.

– Térjünk rá a parlamenti munkára, még ön a frakcióvezető. Tudja, hogy mi az a zsúrpubi?
– Nem. Az viszont jól látható, hogy miniszterelnök úr beleszeretett ebbe a kifejezésbe, amit szerintem nem is ő talált ki. Ha mi szerinte cuki zsúrpubik vagyunk, hát legyen, de mi szeretnénk ennek az országnak a javát. Orbán Viktor viszont egy kiégett ember, akit semmi más nem érdekel, csak a lopás és a foci.

– Orbán Viktor nemcsak jelzőkkel látja el a Jobbikot, de látszólag fel van készülve önökből. Hétről hétre előhúz valamit, legutóbb Volner Jánosról mondta, hogy adócsaló. Nem fél attól, hogy mi lesz itt a kampányban?
– Nem tudom, hogy mit tudnak még előhúzni, de hogy a Fidesz ránk fordult, azt érzem. Én ennek örülök, mert az látszik, hogy Orbán Viktornak kellemetlenek a kérdéseink, és külön készülnie kell rájuk. Ha a 2018-as választásokat meg kívánjuk nyerni, nekem Orbán Viktort is meg kell vernem.

– A 2014-es kampányban azért csak kirobbant a Kovács Béla-ügy…
– Én nem így élek, a Fidesztől sem félek. Ha támadnak minket, akkor válaszolni fogunk. Nekünk is van bőven a tarsolyunkban, mi is készülünk arra, hogy ha birkózni kell, akkor mi is felvesszük a birkózódresszünket, és lebirkózzuk a Fideszt.

– Meséljen!
– Ha úgy alakul, mindenki megláthatja majd.

– Néhány napja a Jobbik biztosította a kétharmadot a Fidesznek az alaptörvény módosításához, hogy terrorveszélyhelyzet néven új különleges jogrend jöjjön létre. Ennyire bíznak a kormányban?
– Ahhoz képest, ahonnan ez az egész elindult, az elfogadott javaslat egy nagyon visszanyesett elképzelés, és valóban a terrorveszélyről szól. Úgy döntöttünk, hogy nem kívánunk pártpolitikát csinálni ebből a kérdésből, és ezért támogattuk.

– Véleménye szerint kell tartani a bevándorlási hullám újabb erősödésétől?
– Szerintem igen, és érzek esélyt arra, hogy a kormány ezt a kérdést politikai okokból, ha kell, továbbra is napirenden akarja tartani. Orbán Viktor népszerűsége lényegében ezen az egy szálon függ. Ha van migráns, van Fidesz-kormány, ha nincs migráns, nincs Fidesz-kormány. Hiába mond mást, a háttérben abban érdekelt, hogy a migráció veszélyét ma a magyar társadalomban folyamatosan demonstrálja. Hogy ez meddig jut el a gyakorlatban, a Fidesz felelősségtudatától függ. Én bízom benne, hogy ők sem terveznek olyat, ami az országnak rossz.

– Nagyjából fél éve nincs látható migráns, mégis a Fidesz vezeti a közvélemény-kutatásokat…
– Azért szivárognak át a kerítésen. Hogyha az amúgy is nagyon nehezen döcögő Törökország–EU-megállapodás összeomlik, akkor el lehet képzelni, hogy milyen nyomás nehezedhet ismét Magyarországra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »