„Már egészen a kezdetektől, gyermekkorom óta a repülés érdekelt a leginkább. 12 évesen repülőgépmodelleket építettem, és 16 éves koromban kezdtem vitorlázórepülést tanulni. Az elkövetkező három évben sikeres vitorlázógép-pilóta vált belőlem, és az volt a célom, hogy igazi pilóta legyek.” Így foglalta össze fiatalkori vágyait Adolf Galland, a Luftwaffe egyik ászpilótája egy vele készült, 1994-es interjúban. Az 1996. február 9-én elhunyt Galland a polgári repülést célozta meg, de jött Hitler és a második világháború, így a fiatal pilóta hamarosan egy vadászgép botkormánya mögött találta magát. Gallandnak bejött a pályamódosítás, a Luftwaffe egyik legsikeresebb pilótája lett.
A vesztfáliai jószágintéző másodszülött fia húszéves korában, 1932-ben már tapasztalt vitorlázórepülőként jelentkezett a braunschweigi polgári repülőiskolába, ahová közel 4000 jelentkező közül mindössze 20 embert választottak ki. Az intézménybe a céltudatos Galland is felvételt nyert. A következő évben – miután átvezényelték a Luftwafféhoz – már titkos pilóta kiképzésen vett részt Olaszországban. Németország ugyanis a versailles-i békeszerződés értelmében nem rendelkezhetett saját légierővel, így pilótáit csak a legnagyobb titoktartás mellett képezhette ki.
Hazatérve Galland az illegalitásban működő német légierő pilótája lett. 1935-ben gyakorlatozás közben lezuhant. A földet érést ugyan túlélte, de komoly koponyasérülést szenvedett, betört az orra és bal szemébe üvegszilánkok fúródtak, így erre részlegesen megvakult. Galland három napig kómában feküdt, és úgy tűnt, hogy nem repülhet többé, végül azonban sikerült felépülnie, így újra botkormányt ragadhatott.
1936-ban aztán ismét összetörte a gépét, ekkor viszont az orvosok már komolyabban megvizsgálták, hogy a fiatal pilóta egészségügyileg nincs-e akadályoztatva a repülésben. Galland azonban elszántan küzdött a „szárnyaiért”: „ A kórházban töltött idő alatt, az orvosi kivizsgálásom napjára a látásvizsgáló diagramon található minden egyes betűt és számot memorizáltam.”
Galland 1940-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)
A felkészülés nem volt hiábavaló, Galland 1937-ben a hírhedt Condor légió pilótájaként, a francoista erők oldalán harcolt a spanyol polgárháborúban. Az ott eltöltött 15 hónap alatt értékes harci tapasztalatokra tett szert.
A Condor légió által elkövetett terrorbombázást, a baszk Guernica városának romba döntését Galland későbbi önéletrajzi művében egy téves támadásnak nevezte. Magyarázata szerint a német bombázók egy közúti hidat akartak lebombázni, de a rossz látási viszonyok miatt a városra dobták le a bombáikat. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Galland csak másodkézből szerezhette az információit, mert nem vett részt a támadásban.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
