Volner János: “a Fidesz középkori mintára a pénzünkből épít hűbéri rendszert”

Volner János: “a Fidesz középkori mintára a pénzünkből épít hűbéri rendszert”

Volner János, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, alelnöke és gazdasági szakpolitikusa 1969-ben született Budapesten, ám családjával együtt esztendők óta a Pest megyei Csemő település egyik tanyáján él, ültet, vet, állatot tenyészt. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után 1989-től 1994-ig a rendőrség állományában dolgozott, ahol többször kitüntették, előléptették. 1994-ben váltott, az üzleti életben helyezkedett el, egyetemi tanulmányokba kezdett, majd 2013-ban diplomázott. A Jobbiknak 2009-től tagja. Először 2012-ben, másodszor pedig néhány héttel ezelőtt választották meg a párt országos alelnökévé. A Magyar Gárda soraiba 2007-ben az elsők között jelentkezett, amelynek nem sokkal később szóvivője is lett. Volner János nős, két gyermek édesapja.

– Hogyan, milyennek látja a hazai értelmiség politikát is alakító szerepét?

– A hazai értelmiség egyik hibája, hogy segédkezet nyújt a kádári gondoskodó állam iránti nosztalgia fölkeltéséhez. Az autoriter hatalmat gyakorló kormányok ugyanis azt igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy az állam mindent megold, szinte ingyen kapják majd a különféle juttatásokat. A magyar értelmiség felelőtlenségére jellemző, hogy eddig nem fordult elő az, hogy például a Professzorok Batthyány Köre, vagy a Széll Kálmán Társaság valamelyik tagja a budapesti Millenárison tartott nagyívű beszédeit követően odalépett volna Orbán Viktor miniszterelnökhöz, mondván: kedves Viktor, szeretünk téged, támogatunk, tekintélyünkkel mögéd állunk, de ha nem fogjátok le bizonyos fideszes oligarchák kezét, végigviszitek ezt a dohánytender néven elhíresült mutyisorozatot, a trafikokat a régi trafikosok helyett átjátsszátok a haveroknak, nem véditek meg a magyar termőföldet, akkor kihátrálunk mögületek, megvonjuk tőletek az erkölcsi támogatásunkat. A magyar értelmiség egyik legsúlyosabb árulása az, hogy sosem eléggé kritikus a sajátjaival szemben, soha nem mondják például a Fideszhez közelálló értelmiségi csoportok a hatalmat gyakorló kormánynak, hogy álljunk meg, ezt ne tegyétek, mert ezzel meglopjátok a nemzetet, tönkreteszitek a magyarság jövőjét.

– Ha már a nemzet érdekeinek elárulásáról beszélünk, az úgynevezett szoclib értelmiség még a Fideszt támogató értelmiségnél is rosszabb, hiszen közülük néhányan még a a magyarság legszentebb jelképeit is gúny tárgyává merték tenni. Mi a különbség a két értelmiségi tábor között?

Hírdetés

– Igen, a szociálliberális értelmiség valóban rosszabb. Ha mondjuk a repülőgép pályájához hasonlítjuk a két értelmiség által megtett ívet az ország életében, akkor úgy mondanánk, hogy a szociálliberális értelmiség egy meredeken zuhanó pályára állította a gazdaságot, aminek előbb-utóbb földbecsapódás a vége. Míg a fideszes értelmiség némileg mérsékelte a meredekséget, ám ugyanúgy a földbe fúródunk, csak később. A Magyarországon most, tehát a Fidesz kormányzása idején zajló gazdasági és társadalmi folyamatok ugyanúgy a fenntarthatatlanság irányába mutatnak, mint a korábbi szoclib országlás korszakában. Nemcsak azért, mert kevés gyermek születik, mert az elmúlt negyed század folyamán folyamatosan tönkrement, eltűnt a hazai gazdaság alapja, a magyar ipar, válságos helyzetbe került a kulturális élet, hanem minden más arra vall, hogy a jelenlegi állapot fenntarthatatlan.

– Szavaiból kiderül, hogy nem fogadja el a Fidesz köré csoportosult értelmiséget, s még inkább nem a szoclib társulatét. Akkor kell, vagy kellene hogy legyen Magyarországon egy harmadik értelmiségi réteg, amit mi nem nagyon látunk. Mi lenne a feladata ennek a harmadik értelmiségi csoportnak?

– Vona Gábor ezt úgy fogalmazta meg, hogy a 2006-os nemzedék most van felnövőben, kialakulóban, amely egyre inkább markánsabb véleményt formál. A magyarok előbb-utóbb rájönnek arra, hogy a rendszerváltásnak nevezett folyamat utáni negyed évszázadon keresztül illúziókban ringatták őket. Az illúziókeltés egyik eszközeként a baloldali kormányok, vagy jelenleg a Fidesz, azt igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy az állam majd megoldja a gondokat, bajokat. Az igazi megoldás az lenne, hogy ha a magyarság igazi érdekét fölismerve, akár az Európai Unióval szemben is, a nemzeti érdekeink mentén politizálnánk.

– Nemrégen, 2014. szeptember derekán, az Oroszország ellen szankciókat meghirdető Európai Unióval szemben a Fidesz-kormány is föllépett – legalábbis a megnyilatkozások szintjén – a magyar gazdasági érdekek védelmében. Magyarán, úgy néz ki, hogy a mostani kormány részéről mégiscsak megvan a szándék a nemzeti érdekek védelmére.

– Igen, a Fidesz-kormány eddig valóban csak a megnyilatkozások szintjén védte meg a nemzeti érdekeinket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai a keleti nyitásnak nevezett folyamat egyértelmű kudarcára utalnak. A keleti nyitás eredményei azt mutatják, hogy az ázsiai országokba irányuló magyar kivitel egyetlen év alatt 15 százalékkal csökkent, miközben a kormányzati kommunikáció azt állítja, hogy elindultunk kelet felé. A kormány úgy vélekedik, hogy legyen igaza a Jobbiknak, építsük ki az egyre inkább utált Nyugat-Európával szemben a keleti kapcsolatainkat, ám közben a statisztikai adatok a kivitel 15 százalékos csökkenéséről árulkodnak. Nem voltunk képesek új piacokat szerezni keleten, hanem a meglévőket is egymás után veszítjük el. A keleti nyitás folyamata egyébként jobbikos kezdeményezés, amelyet sok éves késéssel és rendkívül rossz megvalósítással a kormányon levő Fidesz tőlünk vett át.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »