„Visszük a nőt és a vagyont” – kié lettek Prisztás milliárdjai?
A Kúria arra hivatkozva rendelt el perújítási nyomozást a Prisztás-ügyben, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság elkövetéséért jogerős szabadságvesztését töltő Rohác azt állította, ismeri az ügy hátterét és meg tudja nevezni a valódi elkövetőt. A szlovák bérgyilkost néhány hete hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai, akiknek Rohác nyolc órás vallomásában kifejtette, nem az ügyben jogerősen elítélt Hatvani István, hanem ő lőtte le egy bicikliről Prisztás Józsefet.
„A szlovák bérgyilkos vallomása kapcsán megjegyzendő, hogy egy sor kérdésre nem tudta a választ, például, hogy miért kellett meghalnia az áldozatnak, személyekre lebontva kik álltak a bűncselekmény hátterében, kié lett a Prisztás-vagyon?” – írja a Pestisracok.hu.
A kulcskérdés: kihez vándorolt a Prisztás-vagyon?
2013 júliusában a Prisztás-gyilkosság egyik tárgyalási napján az áldozat lánya, aki a hallgatóság soraiban figyelte a tárgyalást, mert korábban már tanúként kihallgatták, szót kapott a bírótól, és felindultan azt szegezte a 9. számú tanúnak: „visszük a nőt és a vagyont!”. A lány szavaiból kiderült, hogy arra célzott: a gyilkosság után Prisztás élettársa a tanú felesége lett, őt pedig szerinte kiforgatták apja jelentős örökségéből. Tanúvallomásában többször megismételte, hogy ő a vagyon egy százalékát kapta meg, a többi apja élettársáé lett, akit valójában nem is lehetett annak nevezni, mert nem találkoztak minden nap. Hozzátette: a barátnő, Mag Judit később Hoffmann Istvánnal „szerelembe esett”. Az egy százalék 27 millió forintot jelentett, de Prisztás Ágnes szerint apja vagyona a festmények, arany ékszerek és egyéb ingóságok, a kihelyezett kölcsönök, valamint cégekben lévő üzletrészek miatt többmilliárdosra rúgott. Állítása szerint egy éven át tartó győzködéssel, burkolt fenyegetésekkel vették rá, hogy ebbe a számára kedvezőtlen helyzetbe belemenjen. Ez Prisztás Ágnes szerint többek között abból állt, hogy azt hozták fel, „ha az apjával ez történt (megölték), akkor vele is megtörténhet ugyanaz, ha nála marad a vagyon”. Prisztás Ágnes megjegyezte, később szerette volna a Mag Judittal aláírt megállapodást semmissé nyilvánítani, de nem járt sikerrel.
A 9. számú tanú Hoffmann István volt. A férfit Prisztás József bizalmasaként, jobbkezeként tartották számon a budapesti éjszakában.
Az ügy tárgyalásán volt – pontosabban lett volna – egy nagyon fontos tanú volt, akit a hatóságnak nem sikerült beidézni: Mag Judit, aki Prisztás József élettársa volt halálakor. A meggyilkolt vállalkozó lánya, Prisztás Ágnes többször elmondta, hogy Mag Judithoz került az apja vagyonának 99 százaléka. Noha Magról 4-5 tárgyalási napon is azt mondta a bíró, hogy beidézte, hollétéről a rendőrségnek állítólag nem tudomása…
Mag Judit – Prisztás kivégzését követően – Hoffmann István felesége lett.
Hoffmannt a kilencvenes években a gyilkosság „megrendelésével”, azaz felbujtással gyanúsították. Aztán a Nemzeti Nyomozó Iroda „elengedte” az ügyből, és a gyanúsítottból tanú lett. Fontos, védett tanú… „Eddig te voltál a gyilkos, most én vagyok. Így megy ez 2013-ban”- mondta Portik Tamás Hoffmannak a bírósági tárgyalóteremben.
Prisztás lánya, Ágnes és Hoffmann közötti konfliktusról 2013 tavaszán a Pestisrácok nevű portál írt részletesebben, a cikk évekig olvasható volt az oldalon, ám azt a közelmúltban – valamiért – törölték a lap szerkesztői…
Az „eltüntetett” cikk
„Miután a csaknem 2,7 milliárd forintos örökségéből jóformán kiforgatták, Prisztás Ágnes újra nekifut, hogy visszaszerezze az 1996. november 1-jén meggyilkolt édesapja, Prisztás József vagyonát – értesült a PestiSrácok.hu. A vállalkozó elleni merénylet múlt héten kezdődött büntetőperén, kedden vallomást tevő nő azt állította, hogy édesapja élettársa és a mögötte állók vették rá, hogy tizennyolc évesen lemondjon a tetemes összegről.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Igaz, még csak mostanában kezdett újra nekifutni Prisztás Ágnes, hogy visszaszerezze meggyilkolt édesapja tetemes vagyonát, nem kétséges, hogy ebben a Portik elleni nyomozás csillantotta fel az utolsó reményt. Mivel a csaknem 2,7 milliárd forintra becsült vagyontól már 14 éve megfosztották, a nő a Prisztás-gyilkosság miatt indult büntetőper keddi tárgyalásán azt állította, hogy azt édesapja élettársa és a mögötte állók tették vele.
MÉG MINDIG FÁJ APJA ELVESZTÉSE
A keddi tárgyaláson Prisztás Ágnes elmondta, hogy nem élt együtt édesapjával, de éppen halála előtt vette fel a kapcsolatot vele újra, mert megszületett a gyermeke. Megbeszélték, hogy találkoznak, de egy ismerőse azzal hívta fel, hogy édesapját meggyilkolták. Az őszintén megrendült nő mindezt sírva mondta el a bíróságon. Prisztás Ágnes nem tudott beszámolni édesapja konfliktusairól, így meggyilkolásának körülményeiről sem.
HIÉNÁK HORDTÁK SZÉT A VAGYONT
Az óriási hagyaték közül azonban azonnal megjelentek a hiénák. Prisztás Ágnes elmondása szerint édesapja élettársához, Mag Judithoz került a vagyon 99 százaléka, neki pedig 1 százalék jutott. A tanú szerint az élettárs az enyhén szólva is kedvezőtlen elosztást azzal magyarázta, hogy jobb ha az ő nevén van a vagyon, nehogy rajta kérjék számon édesapja kétes üzleteit, mert abból neki baja származhat. Ezt Mag Judit azzal támasztotta alá – így a tanú -, ha Prisztás Józseffel megtették, hogy megölik, akkor vele is megteszik. A nő szerint emiatt el kellett fogadnia az alkut. De voltak háttéremberek, akik szintén azt tanácsolták az akkor 18 éves nőnek, hogy fogadja el az ajánlatot. A bíró kérdésére azt mondta, hogy dr. Muskovszky Gábor ügyvéd, és csapata voltak az úgynevezett „tanácsadók”.
EGY SZÁZALÉK A KÉTMILLIÁRDBÓL
A hagyatékról szólva Prisztás Ágnes elmondta, hogy mivel ő 27 millió forintot kapott, így édesapja vagyona, 2,7 milliárd forintra rúghatott. Különböző összeget például úgy csalták ki a vagyonból, hogy bemutattak neki egy 70 millió forintos kölcsönszerződést, amelyben egy Nyerges József nevű férfi adott pénzt édesapjának. Ugyan a szerződésről később kiderült, hogy az fiktív, Prisztás Ágnes állítása szerint mindezek ellenére Mag Judit kivonta a hagyatékból azzal, hogy majd ő azt rendezi. Prisztás Józsefnek számos lakása, ingatlana, részvénye volt. Lánya elmondása szerint édesapja vagy a vecsési családi házban, vagy egy Váci úti lakásban élt. Halála után a vecsési házat – ahol rengeteg festményt, ékszert, egyéb vagyontárgyat tartott – egy Baba becenevű férfi pakolta ki, miközben ő folyamatos fenyegetettségben élt, így nem mert szólni. Bírói kérdésre Prisztás Ágnes elmondta, hogy a fenyegetettségét édesapja korábbi üzlettársa, Hoffmann István tartotta fenn, aki apja halála után Mag Judittal „szerelembe esett”. Így arra a következtetésre jutott, hogy Mag Juditot a háttérből Hoffmann és Muskovszkyék irányíthatják.
TANÚK, AKIKRE NEM VOLTAK KÍVÁNCSIAK
Prisztás Ágnes egyébként úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri a vádlottakat, Portikot is leginkább a sajtóból. Vallomása az indíték tekintetében enyhén árnyalja a vádat, főként annak fényében, hogy a vádirat nem említi, hogy a nyomozásban meghallgatták volna Hoffmann Istvánt, vagy éppen dr. Muskovszky Gábort, vagy akár Mag Juditot. A vádiratban szerepel egy Mag Angéla nevű tanú vallomása, de azt egyelőre nem tudni, hogy ő rokona-e Mag Juditnak. Igaz, van még olyan számmal jelzett tanú, akiről egyelőre még nem derült ki, hogy kicsoda. A bíróság egyébként tanúként idézte Muskovszkyt és Mag Juditot a következő tárgyalásra, csakúgy, mint Prisztás József édesanyját, valamint a 70 milliós, fiktív kölcsönszerződés aláíróját, Nyerges Józsefet.”
A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint nincs ok a perújításra
A rendőrség nem hitt Rohácnak és arra a megállapításra jutott a – lényegében már befejezett – perújítási nyomozás során, hogy nincs ok a perújításra, mivel a szlovák férfi vallomása „több irányból is cáfolva lett”.
A perújítási nyomozást egyébként ugyanaz a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le, amely az alapügyben is eljárt. Így aztán saját magukat köpték volna szembe, ha okot találtak volna a perújításra…
Ami jelenleg biztos
2016-ban jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portik Tamást (mint felbujtót) és a másodrendű vádlott, Hatvani Istvánt (mint végrehajtót) a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla. A harmadrendű vádlott, Fazekas Ferenc bűnsegédként elkövetett emberölés miatt kapott tíz év fegyházbüntetést.
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
