Prága belvárosának egyik csodás temploma a Szent Henrik és Kunigunda templom, mely a heti rendszerességgel megtartott magyar nyelvű szentmisék helyszíne is.
Mint a katolikus.cz honlapon olvasható: „a templom a Prágai Újváros alapításával egyidőben a 14. század második felében létesült. Építői az egyedüli csehországi alapítású lovagrend tagjai, a Piros Csillagos Kereszteslovagok voltak.”
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A templomot 1348-ban kezdik el építeni, és 1351. március 16-án az akkori prágai érsek Pardubicei Ernő (Arnošt z Pardubic) szenteli fel. Közvetlen közelében temető volt, amelyet a pestisjárványok idején is gyakorta használtak. A templom eredetileg gótikus stílusban épült.
A templom szomszédságában épült fel a 15. század utolsó harmadában a Szent Henrik torony, a templom harangja lakott benne. A templomhoz iskola is épült, melynek a 16. században mintegy ötven diákja volt. Jeles tanárok, rektorok irányították az intézményt.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Fehér hegyi csata után néhány évig tartó bizonytalanságot követően az akkori uralkodó, III. Ferdinánd 1649-ben a templomot az Újvárosnak adományozta.
Az eltelt évszázadokban több alkalommal is átépítették, felújították. 1529-ben például reneszánsz stílusban építették át. A barokk időkben több kápolnát emeltek a templom oldalsó falaihoz.
A 17. század utolsó harmadában építették meg a Szent Borbála-kápolnát, majd a Szűz Mária-kápolnát és a Szent Lukács-kápolnát.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ekkor épült meg a templom tornya, szintúgy barokk stílusban. A belső díszítés is a barokk kort idézi. Az átalakítás 1738 és 1741 között zajlott. Az eredeti gótikus berendezésből semmi sem maradt. Az oltárképek is e jelzett korból valók.
További átalakításra 1879 folyamán került sor. Ekkor nyerte vissza a gótikus sátortetőzetet és eltávolították a templom reneszánsz korokból származó díszítő elemeit.
Ekkor számolták fel véglegesem a temetőt, s parkot alakítottak ki a helyén. Néhány épen maradt síremléket a templom falához ragasztottak, illetve az előtérben helyezték el.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Több mellékoltár található a templomban. Csodás vitrázsablakok díszítik az építményt. A templommal szembeni épület meg a parókia, az épület alapja a 14. századra tehető.
A templom egyik névadója Szent Henrik német császár (973 – 1024), aki Szent István magyar király felességének, Gizellának a testvérbátyja volt. A császár felesége Szent Kunigunda (980? – 1033) a másik névadója a belvárosi szakrális helynek.
2008 nyarától a szlovák, majd 2017 decemberétől magyar plébánia templom, ahol a csábi születésű Balga Zoltán atya szolgálja a híveket.
Magyar nyelvű szentmiséket vasárnap 9.30 kezdettel tartanak a templomban. A Prágai Magyar Katolikus Plébániáról további aktuális információk az alábbi közösségi oldalon találhatóak.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás: katolikus.cz
praha.fara.cz
Pásztor Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
