Nem sikerült elegánsra Szijjártó Péter éves meghallgatása. A külügyminiszer az Országgyűlés Külügyi és Gazdasági bizottsága együttes ülésén számolt volna be hétfőn reggel, azonban az erre szánt két óra nem volt elegendő. Tragikomikussá vált a helyzet: az ülést hivatalosan be kellett rekeszteni, és csak konzultáció szintjén folytatódhatott tovább. „Rendkívüli időket élünk” – jelentette ki a fideszes politikus, és ebben tényleg igaza volt.
Az időpontválasztás mindenesetre furcsa volt, hiszen a reggel 9 órai együttes ülés egy 50 perces miniszteri expozéval kezdődött, miközben két órával később már kezdődött is a plenáris ülés. Kövér László házelnök rendelkezése értelmében parlamenti ülésnapon nem illik együttes bizottsági ülést tartani – erre több képviselő is felhívta a figyelmet, a jobbikos Volner János kifejezetten udvariatlanságnak nevezte ezt. Formálisan véget is ért az ülés 11-kor, a meghallgatás konzultációs szinten folytatódott tovább. Miközben a honatyák és a sajtó képviselői szép lassan elszivárogtak. Hihetetlen, de Németh Zsolt el akarta küldeni a jegyzőkönyvvezetőket, csak ellenzéki kérésre maradtak 11 óra után is, meegörökítve ezzel a miniszter szavait.
- A nemzeti kerekedőházak közszolgáltatást végeznek, aminek természetesen ára van. De eredményt is fel tudnak mutatni.
- A magyar kkv-kat be kell segíteni a nagy nemzetközi kereskedelmi láncokba.
- Oroszországgal átlátható az együttműködés, érdekünk a kiegyensúlyozott viszony. Minden évben magas szintű egyeztetéssel. Ugyanakkor a hazánknak is káros szankciókat továbbra is megszavazza hazánk.
- Ukrajna területi egysége megkérdőjelezhetetlen, hazánk a krími elidegenítés ellen foglal állást.
- Nem mi adtuk a törökök kezébe Európa biztonságát, ez az Európai Unió üzlete volt. De szükség van a stabilitásra.
- Az Orbán-kormány szerint Trump migránspolitikája jó hazánknak.
- Nemzetpolitika: nem szabad felrúgni egyetlen kétoldalú kapcsolatot sem, nem érdekünk a konfrontáció a szomszédokkal.
- Szijjártó nem tud felelősséget vállalni a fideszes képviselők szavazataiért.
- A szabadkereskedelem fontos hazánknak, a CETA a magyar érdekeknek megfelelő.Nem utasítottak ki orosz diplomatákat hazánkból, de befolyással van Moszkva a térségünkre.
- Pharaon 2014. október 16. és 2015. október 15. között rendelkezett magyar vízummal. Összesen 319.989 darab vízumot adtak ki, ezzel volt eddig probléma.
- A szaúdi milliárdos kapcsán nem jelzett a nemzetközi figyelőrendszer, nem volt a körözött személyek között. A tárcavezető szerint ez nem a magyar kormány hibája.
Szijjártó Péter szerint megérte sikerorientált, külgazdasági célúvá átalakítani a magyar külpolitikát. Közölte, hogy 2015-ben minden külgazdasági mutatóban rekordot döntött az ország, és ezeket a mutatókat 2016-ban szintén sikerül túlszárnyalni: az export 2,9 százalékkal, a külkereskedelmi forgalom 2,1 százalékkal növekedett, míg a külgazdasági többlet 1,4 milliárdos többletet realizált. Az export 79 százaléka az Európai Unió tagállamaiba, 13 százaléka a keletei nyitás, míg a 7,9 százaléka a déli nyitás országaiba irányul. Érdekességképpen, Oroszország most már csak a 14. legfontosabb kereskedelmi partnere hazánknak.
Az Eximbank eddig 279 milliárd forint hitelt helyezett ki idén (tavaly ez 375 milliárd forint volt), az ügyfelek 86 százaléka a magyar kkv szektorhoz tartozik – tájékoztatott a miniszter, hozzátéve: 1094 vállalat élt ezzel az összeggel. Ide tartozik, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökségen keresztül idén 68 beruházás érkezett hazánkba, ezzel több mint 17 ezer munkahely jött létre. Ami viszont lényeges, arra nem derült fény, tudniillik az összeg mekkora hányadából részesült a kkv-szektor. Szintén 2016-os adat, hogy hét új stratégiai megállapodást kötött a kormány, így már 72 darab van hatályban. Szijjártó Péter szerint a multinacionális vállaltok támogatásával képesek segíteni a magyar kis és középvállalkozásokat.
A külgazdasági szempontból megállapította, hogy lehetséges egyszerre emelni a béreket és erősíteni a versenyképességet.
Nem vagyunk elszigetelődve – legalábbis Szijjártó sokszor tárgyalt az idén
Szijjártó Péter szerint ellentmond az elszigetelődés vádjának, hogy idén 90 külügyminiszterrel 136 alkalommal tárgyalt, sőt hazánkat beválasztották az ENSZ Emberjogi Tanácsába is. Úgy látja, továbbra is a bevándorlási válságban elfoglalt álláspont miatt érik hazánkat a külföldi támadások. Szerinte továbbra sem lehet megoldás a tömeges illegális bevándorlás az Európai Unió demográfiai és munkaerő-piaci gondjaira. Hozzátette ugyanakkor, a minisztérium továbbra is keményen vissza fog szólni a kritikákra.
Beszámolt arról is, hogy hazánk az egyike annak a 23 országnak, amelyek katonailag is részt vesz az Iszlám Állam elleni harcban. Ugyanakkor szerinte nincs szégyenkezni valója Magyarországnak humanitárius téren sem, több segélyprojektet is támogatunk több millió euróval.
Átsurrant
Pharaon vízumkérelme kapcsán elmondta, hogy a képviselők betekinthetnek a vonatkozó iratokba KKM-ben, hozzátéve, minden az előírt jogszabályoknak megfelelően történt. Elmondta, a közelmúltban kapott a szaúdi milliárdos francia vízumot is, a magyar kérelem előtt a közösségi vízumkérelmet befogadták, és sem az EU ellenőrzési rendszer, sem pedig a közösségi rendszer nem jelzett korlátozó találatot. Szijjártó szerint gyanús, hogy az Egyesült Államok által körözött Pharaon 25 éven keresztül utazhatott a világban.
Megválaszolatlan kérdések
Gyöngyösi Márton, a Külügyi bizottság jobbikos alelnöke szerint a miniszteri beszámolóból az eltorzított magyar valóság köszön vissza, hiszen a hivatkozott mérőszámok nem fedik a valóságot. A gazdasági teljesítményünkben, a GDP-növekedésben dominálnak a multinacionális vállalatok, amelyek minimálbéren dolgoztatott magyar munkavállalókat foglalkoztatnak. A felminősítés egy sikeres nemzetközi helyzetnek, és nem elsősorban a magyar teljesítménynek köszönhető. Gyöngyösi azt sem értette, hogyan kerülhetett hazánkba Ghaith Pharaon, hiszen nem egy turistavízumot igényelt a szaúdi férfi, hanem Orbán Viktor miniszterelnök vejével üzletelve, egy tucat céget alapítva, több műemléknek számító épületet vásárolt meg hazánkban. Több ellentmondásra is felhívta a figyelmet, amelyek a kormányfő és a fideszes Európa Parlamenti képviselők között feszülnek: amíg a kormány pozitívan közelít a török csatlakozáshoz, az EP-képviselők leszavazták azt, amíg a kormányzat szerint értelmetlen az oroszok elleni szankció fenntartása, addig az EP-képviselők annak fenntartása mellett szavaztak, sőt a múlt héten a fideszes képviselők egy akolba kerülve Gyurcsány Ferenc pártjával nem engedték, hogy a CETA befektetési bírósági rendszere az Európai Bíróság elé kerüljön.
Volner János, a gazdasági bizottság alelnöke arra tért ki, hogy a magyar külügy nem csapott az asztalra a kárpátaljai magyarságot ért jogfosztás miatt. Közölte, hogy beszélt olyan külföldi cég vezetőjével, aki szerint Nemzeti Kereskedőház Zrt.-ben
„olyan kisfiúk dolgoznak, akik korábban nem foglalkoztak külkereskedelemmel”.
A politikus azt sem értette, hogy a Fidesz meddig támogatja még Jean-Claude Junckert,
„aki korábban felpofozta az Ön főnökét. Mi kell még, hogy ki is üsse őt?”
– emlékeztetett arra, hogy a kormánypáti politikusok szavazatukkal támogatták az Európai Bizottság vezetőjét.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
