Hatalomra kerülésekor megszorításokat vezetne be a Momentum – derül ki az ellenzéki párt tavalyi programjából. Változnának a személyi jövedelemadó szabályai, nőne a társasági adó, átalakulna a családtámogatás, e lépések nyomán például duplájára szökne az internet adója, és extra terhet kapna a nyakába a fővárosi adófizetők nagyobb része, akárcsak a vidék jobban kereső több rétege. Az elképzelések nyomán elveiben éppen olyan adórendszer alakulnak ki, mint amilyet a Gyurcsány-kormány alkalmazott, mielőtt államcsődközeli helyzetbe navigálta Magyarországot.
Miközben politikai céljai eléréséért a Momentum Mozgalom erőteljesen kritizálja a korábbi MSZP-SZDSZ-kormányok gazdasági teljesítményét, sarkalatos területeken éppen azokat az eszközöket hozná vissza kormányra kerülés esetén, amelyekkel a szocialisták kudarcot vallottak. Ilyen például az, hogy a párt a munkaalapú támogatási rendszer helyett a segélyezést részesíti előnyben, mivel a jelenlegi családtámogatások drasztikus visszanyesésével párhuzamosan ismét a szociális alapú családi pótlékot emelnék. Sok más mellett erről árulkodik a párt 2018-as programja, amelyből az olvasható ki: csökkentenék a két-, illetve háromgyerekeseknek nyújtott családi adókedvezményt. A gyermekenként igénybe vehető kedvezmény összege minden gyermek után 15 ezer forint lenne.
A Momentum által favorizált kettő- vagy többkulcsos személyijövedelemadó-rendszer szintén az egykori MSZP-SZDSZ-kormányok idején volt hatályban. A jelenleg egységes 15 százalékos szja-kulcs helyett tervezett új rendszerben például a bruttó ötszázezer forint feletti fizetések esetén 25 százalékos lenne az adó mértéke. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Mandiner hetilapban korábban megjelent vitainterjúban azzal szembesítette Hajnal Miklóst, a Momentum szóvivőjét, hogy az extra adó a budapestieket igen hátrányosan érintené, mivel a fővárosban 2022-re az átlagjövedelem eléri az ötszázezer forintos szintet, így az átlagemberek fizetnének az adóemelés után.
Lila lufierdő. A fiatalos, divatos szólamokhoz a balliberális kormányok idején megismert intézkedések társulnak Fotó: Teknős Miklós
Az ellenzéki párt jelentősen növelné a társasági adót is, ami a vállalkozások terheit növelné. A Momentum programja tartalmazza a kedvezményes áfakulcsok egységesítését is, vagyis a jelenlegi 18 és 5 százalékos kedvezményes kulcsokat egy tízszázalékosban összevonnák. Ez a lépés az internethasználat esetében azt jelentené, hogy kétszeresére növelnék az adó mértékét, ami most öt százalék. Új, ellenben igen veszélyes elem a minimálbér eltörlése, amely helyett az adójóváírást favorizálnák a liberális párt gazdasági szakértői.
A momentumos program végrehajtása minden bizonnyal azonnali hatást gyakorolna a gazdasági folyamatokra. A ma élő kilenc százalékos társasági adó az unióban is rendkívül alacsonynak számít, olyan csekély, amely érdemi szerepet játszhat abban, hogy külföldi befektetők Magyarországot válasszák gyárépítésük helyszínéül. A mostani egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó szintén csekélynek nevezhető, ráadásul a kormány nem tett le arról, hogy tíz százalék alá szorítsa az elvonás mértékét. Az alacsony szja ugyancsak számottevő szempont a nemzetközi adóversenyben, a mérték további csökkentése pedig újabb kiváló üzenet lehetne a nemzetközi befektetőknek. A családi kedvezmények rendszere jövőre már 380 milliárdot hagyhat a több mint egymillió, legálisan dolgozó szülőnél, nagy kérdés, hogy a szabályok megváltoztatása miként befolyásolná a családok a helyzetét. A Momentum elképzelései kapcsán érdemes felidézni a Párbeszéd nyári javaslatát, amely vaskos adóemeléseket, több új adó bevezetését és a családtámogatás érdemi átalakítását indítványozta elő csak azért, hogy bevezethesse az úgynevezett alapjövedelmet.
Cseh Katalin és Fekete-Győr András egyelőre nem reklámozza a Momentum programját Fotó: Mátrai Dávid
A kormány jelenlegi gazdaságpolitikája kiszámítható és következetes, amelynek egyes részleteiről Orbán Viktor miniszterelnök is beszámolt a lapunknak adott karácsonyi interjújában. – A munkát terhelő adókat folyamatosan csökkentettük, és ezt az irányt tartani fogjuk. Kevesebb adót kérünk a vállalkozásoktól, hogy minél többet fordíthassanak béremelésekre. Még van bevonható új munkaerő, de már nem sok. Ezért magasabb szintre kell lépnünk a gazdasági beruházásokban. Olyan iparágak, olyan tudás és technológia kell, amelyek a munkahelyeken túl tartósan képesek magas profitot termelni. Ezért fontos, hogy a világcégek a jövő autóiparát, az elektromosautó-gyártást is növekvő arányban telepítik Magyarországra. És az új feladatok között itt a klímavédelem is, ami a következő évtizedek rendre visszatérő kérdése lesz – helyezte kontextusba a kormány elképzeléseit a miniszterelnök.
******************************
A Momentum politikai identitása meglehetősen bizonytalan, kezdetben tagadta, hogy liberális lenne, ma viszont az Európai Parlament liberális frakcióját erősíti. Világos identitás nélkül a programok jelentősége is korlátozott, hiszen bármikor vélt vagy valós érdekből megváltozhatnak. A Momentum ígéreteinek sem kell ezért túl nagy jelentőséget tulajdonítani, azokban az újszerű gondolat és a bátor jövőkép helyett az Orbán-kormány elutasítása tűnik a mozgatórugónak. A családi adókedvezmény a legszélesebb magyar középosztályban, pártállástól független, népszerű intézkedése a kormánynak, amelynek céljával és eszközével is egyetértenek. Tehát taktikai szempontból sem túl bölcs a visszavonásának követelése. Hasonló a helyzet a kezdetben kevésbé népszerű, mára viszont erősen támogatott egykulcsos, vagy más nevén arányos adóval. Sem reálisnak, sem okosnak, sem igazságosnak nem tűnik a kétkulcsos rendszer visszaállítása egy évtized után. Ez a Botka László-féle „fizessenek a gazdagok” kampány színvonalára emlékeztet. Eközben az egykulcsos jövedelemadóból származó állami adóbevétel már évek óta meghaladja az elkerülésre ösztönző kétkulcsosból származóét, a valóban gazdagok tőkejövedelmét a régóta egykulcsos osztalékadó jobban érinti, mint a jövedelemadó, s a Momentummal elsősorban szimpatizáló budapesti szavazók havi átlagjövedelme 2022-re biztosnak meghaladja a bruttó 500 ezer forintot (jelenleg bruttó 450 ezer forint). Ezek a programtervek nem lesznek a Momentum nagy pillanatai.
Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont Intézet
A Momentum igazi arca
Mi lehet vonzóbb egy fiatalnak vagy az unokája jövőjéért felelősséget érző szülőknek, nagyszülőnek, mint egy ifjú, nagyon modern, trendi, européer párt, amely majd valódi demokráciát és jólétet teremt itt az – állítólag – autokratikus szörnyállam helyén. A politikai marketing amerikai és nyugat-európai liberális agytrösztjeinél kupálódott légiósok hazatérve a budapesti olimpia megtorpedózásával vágtak bele a nagy küldetésbe, majd 2018-ban a parlamenti küszöb még túl magasnak bizonyult nekik, de idén az uniós választáson áttörést értek el, két képviselői mandátumot szereztek. A Momentum elnevezésű képződmény ezt követően mutatta meg a valódi arcát, bár az olimpia elleni akciójuk már beárazta őket. A természet egyik nagyszerű tulajdonsága, hogy valamilyen módon mindig figyelmeztet a veszélyre. A Momentum esetében azzal, hogy első nagyszabású akciójuk nem valami pozitív üzenet volt, sokkal inkább a rombolásról szólt. A haladás nevében végzett pusztítás mindig tetten érhető a nemzetközi baloldalon, a kozmopolita liberálisoknál.
A figyelmeztető jelekből aztán pőre valóság lett, amint a brüsszeli pozíciókkal felvértezve nyílt magyarellenes kampányt folytattak Erdélyben és a Felvidéken, saját európai pártcsaládjukhoz tartozó politikai erőket támogatva a kisebbségi magyar pártokkal és jelöltekkel szemben. Aki addig nem értette vagy – a Fideszből kiábrándult és Fekete-Győr Andrásékat tömjénező értelmiségiekhez hasonlóan – jóhiszeműen mást gondolt arról, hogy kiket és milyen világképet képvisel a Momentum, azoknak legkésőbb ekkor minden világossá válhatott. Nekik Magyarország nem haza, csak egy hely a világon, ahol viszonylag kellemesen tölthetik az idejüket, és nem mellékesen politikai megbízatást hajthatnak végre a nemzetek nélküli új világrend mielőbbi eljöveteléért.
Akinek pedig a globális megközelítés túlságosan távolinak, homályosnak tűnik, annak érdemes bepillantania a Momentum programjába, annak is az adózást és a családpolitikát érintő fejezeteibe, hiszen ezek igazán húsba vágó, kézzelfogható, mindennapi kérdések. A magát XXI. századi, emberközpontú közösségnek valló párt gazdaságpolitikája jórészt visszatérés lenne az egyébként éppen a Momentum szakértői által kritizált Medgyessy–Gyurcsány-kormányokhoz. A többkulcsos szja újraélesztése, a budapesti átlagbérnek megfelelő jövedelmek 25 százalékos megsarcolása, a társasági adó emelése már-már egy megszorító csomagot vetít előre. Sőt, az áfaügyi átalakítási tervük azt jelentené, hogy kétszeresére növelnék az internet adójának jelenlegi mértékét. Kedves momentumos törzsszavazók, lehet izzítani az okostelefonokat, és tüntetést szervezni a Múzeum körúti pártszékház elé!
A retrográd balliberális társadalomképről árulkodó másik sarkalatos pont a családpolitikát érinti: leépítenék a munkaalapú, gyermekek után járó adókedvezmények rendszerét, ellenben emelnék a családi pótlékot. Ez alapvető szemléletbeli különbség a jelenlegi kormányzat családpolitikájához képest. Túl azon, hogy igazságtalan, demoralizáló hatású is lenne a dolgozó, gyermeket nevelő családoknak, illetve megakaszthatná a kedvező irányba induló népesedési folyamatot is. Persze ez a kozmopolita légiónak semmit nem jelent, ők azt a természetellenes politikai irányzatot követik, amely szerint nem probléma, sőt üdvözítő, ha afrikai, ázsiai bevándorlókkal pótoljuk a fogyatkozó európai társadalmakat, egyébként is túl sok ember él a bolygónkon, a születendő gyerekek pedig csak fokoznák a klímakatasztrófát a sok kibocsátott szén-dioxiddal.
De a magyar fiatalok és az értük aggódó szülők, nagyszülők nyilván nem ilyen jövőt szeretnének. Az újdonság varázsa gyorsan múlik, csak remélni lehet, hogy az új liberálisoké is csupán egy momentum lesz.
Kis Ferenc
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
