Most már nagyon gyanús az a három ember, akit a rezsibiztos úr volt szíves megnevezni mint olyanokat, akik „azt szeretnék, hogy itt balhé legyen”. Napok óta azt bizonygatják, hogy ők aztán teljesen ártatlanok és csak ki lettek pécézve. De hát Virág elvtárstól tudjuk – a Tanú című filmből -, hogy az a gyanús, ami nem gyanús. Németh Szilárd elvtárs pedig nyilván nem véletlenül nevezte meg pont azt a hármat mint a leendő rendbontások forrását. Ezzel csak kiegészítette a propagandaminiszter közlését, miszerint akár utcai zavargásokra és hasonló akciókra is lehet számítani ősszel, a választási kampányban.
A gyanút csak fokozza, hogy az arra illetékes szolgálatoknak nincs semmilyen információjuk a készülő eseményekről. Erről a parlament nemzetbiztonsági bizottságában számoltak be és ez felveti azt a kérdést, hogy vajon nem a majdani zavargókat próbálják-e fedezni. Biztos az sem véletlen, hogy Rogán Antal elvtárs sem ment el arra az ülésre, ahol őt akarták kérdezni. Bizonyára előre tudta, hogy a szolgálatok képviselői ellene fordulnak.
Látható, hogy itt egy nagy összeesküvés körvonalazódik. Az értelmi szerzője az az ember, aki a végén szeretne nevetni, de nem hagyjuk. Az ügynökei pedig mindenhová befurakodtak, hol a parlamentet hívják össze, hol egy-egy bizottságot, már amikor éppen nem a súlyos rendbontásokat szervezik.
Még szerencse, hogy pártunk és kormányunk a helyén van és harcol. Nem engedi, hogy elhatalmasodjanak a nemzetbiztonsági kockázatok. Ha kell, még az esetleges büntetőjogi következményeket is vállalják, amikor meg kell nevezni a „konkrét személyeket”, akik miatt itt egy perc nyugalom sem lehet.
Midőn Virág elvtárs azt mondja, hogy az a gyanús, ami nem az, akkor Pelikán elvtárs azt feleli, nem érti. Mi azonban nagyon is értjük. Hiszen ez nem egy film.
Sebes György: Gyanús
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »