A néhány nappal ezelőtti orosz katonai invázióval teleharsogott nyugati médiumok, a kelet-ukrajnai orosz milicisták nyílt színi támogatásával, Putyin elnök alig leplezett fenyegetésével, mely szerint ha akarja, “két hét alatt bevehetné Kijevet”, szerintük Európa joggal tart egy kiújult katonai konfliktustól a közvetlen szomszédságában. Kevesebb szó esik a világzsidóság álláspontja szerint arról, hogy mi is lesz a sorsa az érintett területeken (a moszkvai propaganda szóhasználatával: “Új-Oroszországban”) az eddigi tapasztalatok(?) alapján egyik legveszélyeztetettebb kisebbségnek: a szegény zsidó közösségeknek.
De mi a félelem oka?
Talán akadtak rasszista indíttatású támadások ellenük az érintett területen? Talán csak nem megint benne volt a kezük a harcokhoz vezető csalárdságokban? Talán tömegesen gyűjtik össze őket az oroszbarátok – koncentrációs táborokban – és mészárolják le az “ártatlanokat”?
Vagy mi?
Csak nem a putyini antiliberális világ térnyerése aggasztja őket a nemlétező inzultusok helyett?
A The Jerusalem Post szerint az elmúlt időszakban száz ukrán zsidó család menekült a nemrég “népköztársasággá” kikiáltott donyecki térségből Mariupolba, ám az ottani zsidóság szintén mérlegeli a menekülést a front közeledtével. Az újonnan érkezettek között van a Chabádhoz tartozó két haszid vezető, a donyecki Pinchas Visecki és a luhanszki Salom Gopin rabbi is. A közösségi vezetők leginkább az újabban ezer orosz katonával megerősített szeparatista erők napi ágyuzásait és rakétatámadásait, a víz- és áramszolgáltatás kimaradásait adták meg a menekülés okaként.
Az izraeli lap információi szerint a kelet-ukrajnai zsidó közösségeket szétbomlasztják a harcok, az egyre fenyegetőbb orosz terjeszkedés. Az idei év januárja és augusztusa között közel 2800 ember alijázott Ukrajnából Izraelbe, az ott maradottakkal, a menekülttáborok lakóival a Joint, a Jewish Agency is törődik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bár történtek fenyegetések, sőt, erőszakos kisajátítások, nem annyira antiszemita incidensek okozzák a menekülthullámot, inkább a háború, az általános bizonytalanság, az infláció. Az ország keleti határain 20 ezer orosz katona vár ukrajnai bevetésre.
Az orosz propaganda szerves része az ukrán “fasizmussal” “neonáci antiszemitizmussal” való riogatás, ami akkor is propaganda, ha idén tavasszal radikális nacionalisták valóban elkövettek antiszemita incidenseket (Kijevben zsidókra támadtak, Szimferopolban és Zaporozsjében zsinagógákat szentségtelenítettek meg, Donyeckben komoly félelmeket generáló antiszemita röpiratokat osztogattak). Emlékezetes, hogy a Majdan demokratikus forradalmában fontos szerepet játszott a mostani kormányban is résztvevő Szvoboda és a Jobboldali Szektor is, ugyanakkor mindkét radikálisan jobboldali párt kínosan ügyel arra, nehogy antiszemita hírbe keveredjen. Az ukrajnai zsidók még jól emlékeznek a Szvoboda elnökének, Oleh Tyahniboknak néhány évvel ezelőtti zsidóellenes kiszólásaira, ugyanakkor egyrészt a párt érzékelhetően visszafogja magát, másrészt az orosz fenyegetés akaratlanul is egyesíti az ukránokat és a zsidókat, akárcsak a Maidanon – ahogy többnyire oroszbarát provokációknak tartják az ukránok lenácizását.
Információink szerint ugyanakkor a vallásukat megélő, térségbeli zsidók úgy látják, az (Ukrajnához hasonlóan) Oroszországban is nagy hagyományokkal bíró antiszemitizmus dacára ott elviselhetőbb az élet a 200 ezres zsidó közösség számára.
A The Jerusalem Post szerint “Putyin nem annyira zsidóbarát, mint inkább antiszemitizmustól mentes”, megemlítve, hogy még az erősen Putyin-kritikus Nátán Saranszkij is elismerte, nehéz belekötni ezen a téren.
Több zsidó vezető is elismerte, hogy az orosz autokrata határozottan fellép az orosz antiszemitizmus ellen. Ugyanakkor épp az ilyen autokrata-nacionalista rezsimek természete miatt fölöttébb jogos az aggodalom az antiszemita kártya esetleges kijátszása miatt.
Az ukrán Jobboldali Szektor is többször hangsúlyozta, hogy egy demokratikus Ukrajnában a zsidóságnak biztonságban kell élnie. Dmitri Jaros, a párt vezetője februárban találkozott Izrael kijevi nagykövetével, és leszögezte, hogy pártja elítél mindenfajta antiszemitizmust és xenofóbiát, és határozottan fellépnek a rasszista megnyilvánulások ellen. “Putyin, úgy tűnik, eredeti céljának épp az ellenkezőjét érte el” – állapítja meg teljes joggal az FP elemzése. “Ahelyett, hogy leválasztották volna az ukrajnai zsidókat polgártársaikról, Putyin magatartása elősegítette, hogy a zsidó közösség elítélje és politikai eszköznek tekintse az antiszemitizmus cinikus orosz felhasználását. Így aztán, ahogy Timothy Snyder nemrég írta, az ukrajnai zsidókból ukrán zsidók lettek.” És ez még akkor is igaz, ha az ukrán zsidók most menekülni kénytelenek.
Jó utat!
Bíró Dalma összeállítása – Jövőnk.info
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »