Vilmos herceg még ebben a hónapban Jordániába, Izraelbe, illetve a megszállt Kelet-Jeruzsálembe és Rámalláhba látogat. Szentföldi útja során szeretné tiszteletét tenni többi között a Szent Sír-bazilikában és a Mária-Magdolna orosz ortodox templomban. Csakhogy az említett szent helyek az Izrael által megszállt Kelet-Jeruzsálemben vannak, ezért Vilmos herceg az ottani látogatását egyezteti a Palesztin Nemzeti Hatósággal. Dáni Ájálon volt izraeli külügyminiszter-helyettes a herceg döntését „jellegzetes brit pofátlanságnak” nevezte – írja az FM 103 rádióra hivatkozva a Má’áriv című lap és a usnews.com hírportál.
Dáni Ájálon volt izraeli külügyminiszter-helyettes pofátlannak nevezi Vilmos herceget, mert nem hajlandó Izrael integráns részeként elismerni a megszállt Kelet-Jeruzsálemet, s az ottani látogatása előtt jelképesen egyeztetni kíván a Palesztin Nemzeti Hatósággal. A herceget pofátlannak nevező Dáni Ájálonnal kapcsolatban emlékeztetnünk kell arra az esetre, amikor 2010-ben külügyminiszter-helyettesként magához kérette Ahmet Oguz Celikkol Izraelben akkreditált török nagykövetet, s a megalázás szándékával a „vendéglátó” két zsidó székénél jóval alacsonyabb kanapéra ültette. (Törökországnak akkor éppen az volt az „antiszemita” bűne, hogy tiltakozott a Mavi Marmara nevű török segélyszállító hajó fedélzetén végrehajtott izraeli gyilkolászás ellen – H. J.)
A „jó modorú” Dáni Ájálon tegnap az FM 103 nevű izraeli rádióban Vilmos herceg izraeli látogatásának kelet-jeruzsálemi állomásáról szólva ezt mondta: „Vilmos hercegnek ezt a lépését jellegzetes brit pofátlanságként értékelem, s fölszólítom (sic!) az izraeli politikusokat, hogy bojkottálják ezt a látogatást. A diplomácia világában ugyanis nem elfogatott módon ő kívánja meghatározni nekünk, hogy hol van Palesztina fővárosa. Számomra az lett volna az elfogadható, ha a herceg előre bejelenti, hogy Kelet-Jeruzsálemet minden politikai konnotáció nélkül kívánja felkeresni”, jelentette ki a zsidó politikus, majd ezt követően Kelet-Jeruzsálem hovatartozására vonatkozó szerződéseket is fölemlegetve rosszallóan megállapította: „Csakhogy a herceg útitársnak maga mellé veszi a palesztinokat, mintha ezzel az összes létező egyezményekkel ellentétben elismerné, hogy ez a territórium az ő tulajdonuk.”
A rádióműsorban a volt izraeli külügyminiszter-helyettes azt is kifejtette, hogy miért tartaná helyesnek Vilmos herceg látogatásának bojkottálását: „Nem hiszem, hogy a látogatás bojkottálása komolyabb gondot okozna nekünk a britekkel való kapcsolatunk terén (Ismerve a londoni politikai széljárást, mi sem hisszük – H. J.) A bojkott viszont precedenst teremthet. Mert ha Vilmos herceg személyében a hivatalos Nagy-Britannia képviselőjének megengedjük, hogy Jeruzsálemben csak a Palesztin Nemzeti Hatóság engedélyével tegyen látogatást, ezzel mi teremtünk veszedelmes precedenst. Utána ugyanis jöhetnek majd Izraelbe az Európai Unió országainak külügyminiszterei, vagy Latin-Amerikából, akik könnyen arra a következtetésre juthatnak, hogy valójában nem Izrael az ura Kelet-Jeruzsálemnek.”
Vilmos herceg júniusban négynapos közel-keleti útja során előbb Jordániába, majd onnan a Palesztin Nemzeti Hatóság területére és Izraelbe folytatja útját. Rámalláhban fogadja őt Mahmúd ’Abbász palesztin elnök, Nyugat-Jeruzsálemben pedig Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnökkel folytat megbeszélést. Vilmos herceg a brit királyi udvar első jelentős személyisége, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben és a palesztin területeken.
A Vilmos herceg által Kelet-Jeruzsálemben felkeresni kívánt Mária Magdolna orosz ortodox templomról és annak kriptájában eltemetett, illetve fenn a hajóban egy üvegfedelű fehér márványkoporsóban nyugvó két nevezetes személyekről a látogatással kapcsolatban mindenképpen említést kell tennünk. A hét hagymakupolás, aranyozott tetejű Mária Magdolna-templom az Olajfák hegyének nyugati lejtőjén, a Dominus Flevit-templom és az Agónia-bazilika között, a Getszemáni kert felső peremén épült, s Jeruzsálem egyik legismertebb látványossága. A templomot 1888-ban építtette III. Sándor cár. Lenn, a kriptában a brit királyi család tagja, az 1969-ben elhunyt Alice von Battenberg, Fülöp herceg édesanyja, II. Erzsébet anyósa, tehát Vilmos herceg dédanyja nyugszik. Míg fönn, a templomban, üvegfedelű fehér márványkoporsóban egy távolabbi, ám Vilmos herceg dédanyjánál jóval nevezetesebb rokon, Jelizevata Fjedorovna nagyhercegnő, az orosz ortodox egyház szentje, mártírja van örök nyugalomra helyezve.
A Vilmos herceg által az Olajfák hegyén rövidesen meglátogatandó két híres személyről később még szólunk, s most csak kettőjük és a zsidók kapcsolatát említjük meg futólagosan. A kriptában nyugvó Alice von Battenberg, a herceg dédanyja, Görögország második világháborús német megszállása idején királyi hercegnő minőségében bújtatott egy Cohn nevű zsidó családot, amiért a Jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékközpont a Népek Igaza kitüntetésben részesítette. A templom felső részében, a márványkoporsóban nyugvó távolabbi rokon, Jelizevata Fjedorovna apáca rendalapító, szent és mártír nagyhercegnő, valamint a cári család más tagjainak gyilkosai orosz- és magyarországi bolsevik zsidók voltak közel száz évvel ezelőtt, 1918. július 18-án, Alapajevszk városban.
Hering J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
