Stílusosan mutatták be Jókai Mária Virágvasárnapi szokások a Nyitrai járásban című könyvét Gímesen, a Csemadok Gímesi Alapszervezetének és társszervezőinek köszönhetően. A virágvasárnapi ősi tavaszköszöntő leányszokásokból a villőzést és az ulicskázást is láthatta a közönség az április 11-ei bemutatón.
Jókai Mária néprajzos Ahán született, mely ma Verebély része, és a Nyitrai járáshoz tartozik. Jókai Mária előbb Kálazon, majd Gímesen és Barslédecen tanított, a legmeghatározóbb éveket Gímesen töltötte. Innen indult néprajzos gyűjtő szenvedélye is.
A villőzés ősi szokását mutatták be a Villő Gyermek Folklórcsoport régi és mostani tagjai (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Gímesen gyűjtő iskola működik, több településről látogatják azt. Így volt ez már az 1960-as években is, amikor Jókai Mária itt kezdett tanítani, alapított egy folklórcsoportot, a gyerekek pedig hozták magukkal az otthon megtanult szokásokat, gyermekjátékokat.
Így derült ki, hogy nagyon sok szokás minden településen megvan, csak kicsit másként, sőt a megnevezése is falvanként változott.
Minden gyermek hozta a saját szokását, és megmutatta.
A gímesi alapiskolások az ulicskázás hagyományát is felelevenítették (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Jókai Mária pedig kíváncsi lett a nagymamák elmesélésére is, akik nemcsak a szokásokról, hanem a viseletekről is beszéltek.
Ez adta az alapot a most bemutatott könyv tartalmához is, a Nyitrai járás magyarok által lakott településének virágvasárnapi szokásait leírta a szerző,
17 község szokásáról olvashatnak a könyvben.
Hajvillő, az alsóbodokiak bemutatója (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A könyvbemutatót a hagyományőrzők bemutatójával kötötték össze, a Jókai Mária által alapított Villő Gyermek Folklórcsoport korábbi tagjai és jelenlegi tagjai a villőzést mutatták be. A kicebaba patakba dobását is szemléltették, így vált hitelesebbé a téltemető tavaszköszöntő szokás.
A villőzés után következett az ajándékok igazságos elosztása (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az Alsóbodoki Nefelejcs Népdalcsoport tagjai a Hajvillő szokását adták elő. A gímesi alapiskola tanulói az ulicskázás szokását adták elő, amely bédi leányszokás. Az ulicskázás a lányok felnőtté válásakor volt fontos hagyomány, hiszen a kisebb lányok keresztanyát választottak maguknak, akik felkészítették őket későbbi életükre, hiszen korábban a családokban sok témáról nem szabadott beszélni, így többek között az asszonnyá érés folyamatáról sem.
Neszméri Tünde szerint kiemelten fontos a hagyományok megtartása (Fotó: Presinszky Laura)
A könyv értékéről Neszméri Tünde, a Csemadok elnökségi tagja mondott bevezetőt, melyben idézte Jókai Mária szavait, melyben elmesélte, hogyan indult el gyűjtő útjára, amelyre tanítványai ösztönözték. Neszméri Tünde szerint fontos,
hogy tovább éljenek az ősi hagyományok.
Jókai Mária a könyv szerzője is szólt a közönséghez. Kifejtette, mennyire fontos, hogy megmaradjanak ezek a szokások, mert bár már csak maroknyian vannak a zoboralji magyarok, de a szokásokhoz ragaszkodás mégis erősíti az öntudatot.
Jókai Mária a Zobor-vidék minden szokását igyekezett felgyűjteni (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Jókai Mária a gyűjtő utakon sok mindent tanult az emberektől, sok mindent összegyűjtött, nagy öröm számára, hogy most a virágvasárnapi szokásokat is meg tudták jelentetni, ugyanis a Felvidéki minden régiójában megvoltak ezek a szokások, csak mindenütt másként hívták őket és persze mindenütt egy kicsit mások is voltak azok – mondta Jókai Mária.
A könyv bemutatója után Richter Ilonka szólt a közönséghez arról is, hogy a Villő Folklórcsoport felnőtt tagjai harminc évvel ezelőtt Borbély Rózsa vezetésével megalapították a Villő Hagyományőrző Csoportot, mely a gyermekcsoport tagjaira alapozott. Majd elénekelték az Aranymiatyánkot, a nagyhétre szóló középkori imádságot, és bemutatták a karikázót.
Aranymiatyánk, a Villő tagjainak előadásában (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A program végén Bencz Margit, a Csemadok Gímesi Alapszervezetének elnöke zárszavában kiemelte, fontos a hagyományok megélése, és köszönettel tartoznak Jókai Máriának, aki tanítónőként utat mutatott, és azóta is segíti a csoportot.
Úgy véli, fontos, hogy megjelenhetett a Virágvasárnapi szokások a Nyitrai járásban című könyv, hiszen így ezek a szokások könyvben is megmaradnak. A közönség egyöntetű véleménye az volt, hogy szerencsére ezek a szokások még ma is élnek a Nyitrai járásban, ráadásul élő szokásként.
A könyvet a Csemadok Gímesi Alapszervezete adta ki a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának hozzájárulásával, amelyet a Bethlen Gábor Alapon keresztül biztosítottak.
Felvidék. ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
