Éles bírálatokat váltott ki a külföldön tárolt román aranytartalék hazaszállítását célzó indítvány, pedig egyfajta európai trendről beszélhetünk e kérdésben. Magyarország tavaly lépett: hazahozta, majd emelte aranykészletét.
A román aranytartalék hatvanöt százaléka jelenleg külföldön van, az ottani tárolásáról a bukaresti jegybank még Románia 2007-es európai uniós csatlakozása előtti időszakban határozott. A hazaszállítást kezdeményező szociáldemokraták (PSD) szerint azóta a gazdaság megerősödött, az infláció is ellenőrizhető szintre mérséklődött, így az ország gazdasági helyzete jelentősen jobb, mint az EU-csatlakozás előtti időszakban, vagy mint a gazdaságot sújtó nemzetközi válság idején.
A kormány fő erejét alkotó PSD-s politikusok úgy vélik, a Román Nemzeti Bank (BNR) elég erős intézmény ahhoz, hogy maga lássa el a tárolás feladatát, s ezzel Románia megspórolná a most fizetett tárolási díjat.
Öt százalékra korlátoznák román kormánypárti törvényhozók a külföldön tárolható román aranytartalékot, amelynek jelenleg nagy része Londonban van – adta hírül csütörtökön a román média.
Mint arról a napokban közölt írásában az Adevărul is beszámolt, az elmúlt években egyre több európai ország repatriált aranytartalékokat, folytatva a 2012 elején indult folyamatot, amikor elsőként Venezuela jelentette be: százhatvan tonna aranyat szállít haza körülbelül kilencmilliárd dollár értékben. Németország központi bankja 2017-ben közölte, hogy befejezte a New Yorkban és Párizsban tartott 31 milliárd dolláros aranytartalékának hazatelepítését. Németországé egyébként a világ második legnagyobb aranytartaléka – 130 milliárd dollárnyi értékben – az Egyesült Államok után. Tavaly Ankara döntött úgy, hogy hazaszállítja az Amerikában tárolt összes aranyát.
Törökország aranykészletét 564 tonnára becsülik, és körülbelül 20 milliárd dollárt tesz ki. Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését az utóbbi időben egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban a németen kívül többek között a holland, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja.
Szajlai Csaba gazdasági szakújságíró, a Figyelő című budapesti hetilap főszerkesztő-helyettese a Krónika megkeresésére elmondta: a 2008-as világgazdasági válságot követően a világ jegybankjainak aranytartaléka jelentősen emelkedett, ami erős keresletet mutat ezen intézményi szektor részéről. Az elmúlt évtizedben Kína a háromszorosára, Oroszország pedig négyszeresére növelte az aranytartalékát.
A nemzetközi aranypiacon történt értékesítések következtében 1989 májusától 1992 októberére az MNB aranykészlete negyvenhat tonnáról több lépcsőben három tonnára csökkent. A készlet szintje ettől kezdve egészen 2018-ig változatlan maradt, annak értéke pusztán az aranyárfolyam függvényében ingadozott, mennyiségi változás nem játszott szerepet” – ismertette az magyarországi előzményeket Szajlai Csaba.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
