Először vehettek részt magyar nyelvű szentmisén a moldvai csángók. A magyar nyelv valamely nyelvjárását még őrző közösség csaknem harminc éve küzd a magyar nyelvű szentmisék engedélyezéséért. Fontos és érdekes fejlemény ez nem sokkal Ferenc pápa erdélyi látogatása előtt.
A katolikus egyházfő ugyanis csak Erdélyben mond szentmisét, holott Románia már tavaly, a centenárium ünnepére is várta Ferenc pápát.
Történelmi jelentőségű lesz a pápalátogatás
A Szentszék döntése mind a romániai magyarokra, mind pedig a két nemzet kapcsolatára pozitív hatással lehet – hangsúlyozta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Komoly diplomáciai eredmény, hogy Erdélyben két helyen is lesz szentmise, egy görögkatolikus és a csángó magyarokat leginkább érintő csíksomlyói búcsú. Erre nemcsak magyarok, hanem adott esetben a román keresztény-katolikus hívőket is várják. Ennek az üzenete biztosan pozitív lesz a két nemzet között – fejtette ki.
Az első magyar nyelvű római katolikus szentmise a romániai Bákón, a Szent Miklós-templomban (Fotó: MTI/Veres Nándor)
Soltész elmondta: a kormány nevében a múlt héten húszmillió forintos támogatást ígért Jakubinyi érseknek, hogy az ünnepségekhez szükséges építkezések minél hamarabb megvalósulhassanak. Mivel a kormány látja, hogy mekkora jelentőségű az esemény, további támogatásokat is kilátásba helyezett. Hozzátette: a kormány összekapcsolja a kinti magyarokat a pápa magyarországi látogatásának szervezőivel, hogy hasznos tanácsokhoz jussanak.
Mivel a pápalátogatás történelmi jelentőségű, így erre kell a legnagyobb erőket mozgósítani – húzta alá.
Arra a kérdésre, hogy merre mutat az, hogy a moldvai csángók harminc év után először magyar nyelvű szentmisét tarthattak, az államtitkár azt felelte: fantasztikus előrelépésről van szó,
hiszen Magyarországon és Európa-szerte is látható, hogy a kisebb népcsoportok megmaradását elősegíti, ha megőrzik a hitet, és azt anyanyelven szolgálhatják.
Mindent megtettek, hogy megvalósulhasson a magyar nyelvű szentmise
Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vallási felelőse kifejtette: a moldvai csángók „világgá kiáltják örömüket”, hogy a magyar nyelvű szentmise megvalósulhatott, és „megmutathatták a sok-sok hitetlen embernek, hogy ha hisznek benne, és tesznek érte, akkor bármi lehet”.
Kifejtette, hogy a saját szintjükön mindent megtettek érte, jártak Rómában is, és feszegették a korlátaikat – amikor csak tehették, még többet kértek.
A jászvásári (Iasi) római katolikus püspökség havi egy magyar misét engedélyezett moldvai megye székhelyén (Fotó: MTI/Veres Nándor)
„Kis népcsoport vagyunk Moldvában, és tudomásul vettük, hogy nem vagyunk fontosak a Vatikán vagy a nagypolitika számára” – hangsúlyozta Nyisztor Tinka, majd elmondta: komoly erőfeszítésekbe telt eljutni a Vatikánba, ahol három helyen is kaptak audienciát, ahol elmondhatták a problémáikat.
Idén Csíksomlyóra is elmentek, és petíciót adtak be az ottani misén. Sejtették, hogy a szentatya is ide látogat majd – tette hozzá.
Péntekenként egy órát imádkoznak magyarul, ha magyar csoport érkezett a faluba, mindig Szent István oltáránál imádkoztak a vendégeknek, és az éjjeli virrasztások idején is kértek magyar nyelvű órát – mondta. „Persze, előfordult, hogy kitépték a mikrofont a kezünkből” – tette hozzá.
Panaszkodhatnának a diszkriminációra, ehelyett azonban örvendenek és imádkoznak. Viszont „más a kapcsolat a Jóistennel, ha saját nyelven rendezhetnek a misét” – fogalmazott.
Szükség van a csángó papokra
Arra a kérdésre, hogy mekkora az esélye, hogy a pápalátogatást követően is valóban megtarthatják a havi egy misét a csángók, Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt válaszolta: nem hiszi, hogy május végéig visszalépnének a románok, és csak ürüggyel vehetnék el a magyar nyelvű istentisztelet jogát.
(Fotó: MTI/Veres Nándor)
Pászkán úgy gondolja: a fenntarthatósághoz szükségesek azok a papok, akik a közösségből indultak és nagy tekintéllyel bírnak, hiszen ők tudják rávenni a bizonytalan vagy félő csángó hívőket, hogy magyarul is imádkozzanak.
Az eddigi kitartás is fontos, hogy a csángó falvakban tovább erősítsék a magyar nyelvű oktatást és azokat a programokat, amelyek az erdélyi tömbmagyarság és a csángók közötti kapcsolatokat erősítik.
Csángó gyermekeket kell a Székelyföldre vinni kirándulni, és fordítva, valamint minél több magyarországi magyarnak is el kellene látogatnia Csángóföldre, hiszen „sok esetben közel vagyunk, de mégis távol” – fogalmazott. „Ők is a nemzetünk részei” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy miért most látogat a pápa Erdélybe, a szakértő azt mondta: a román politika a tavalyi évet szerette volna megkoronázni a pápalátogatással, de ez nem így alakult, és kompromisszumos megoldás született Bukarest és a Vatikán között.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
