Vétóügy: megtörhetetlen a magyar-lengyel szövetség, a szlovák államfő ismét nekiment a V4-eknek

Vétóügy: megtörhetetlen a magyar-lengyel szövetség, a szlovák államfő ismét nekiment a V4-eknek

Az uniós költségvetést és az újjáépítési alapot blokkoló magyar és lengyel vétó megszületésének napján a soros német elnökség teljes nyilatkozatstopot hirdetett. Ez azt jelentette, hogy még az EP-képviselők is igyekeztek tartózkodni attól, hogy minősítsék Budapestet vagy Varsót a döntésük miatt. Persze megtette helyettük a sajtó. A korlátozást aztán Heiko Maas német külügyminiszter oldotta fel azzal, hogy kedden nyilvánosan kijelentette, optimista fordulat állt be a kompromisszum keresésben, és napokon belül megállapodás születhet.

Nem sokkal később kiderült, hogy a jogállamisági mechanizmus vitáját az Európai Bíróság bevonásával oldanák fel. Mivel az EP és a Fukar Négyek legalább olyan hajthatatlanok, mint a lengyelek és a magyarok, a vita valójában arról szól, hogyan lehet felfüggeszteni a jogállamisági mechanizmus szankciós részét.

Tegyük fel, hogy politikai motivált indokokból a balliberális oldal felé messzemenően elfogult brüsszeli bürokraták eljárást kezdeményeznek Lengyelország ellen a jogállamiság megsértése miatt, mondjuk az LMBTIQ jogok vélt megsértése okán (mivel nincsenek definiálva a jogállamiság európai keretei, egyszerűen ráfogják, hogy ez is bele tartozik). Eljárás indul, amely során a vétójogot megkerülő mechanizmusnak hála minősített többséggel az uniós források folyósításának felfüggesztését rendelik el. A nagy kérdés, hogy hogyan védekezhet ez ellen a tagállam.

Mivel az először ítélkezünk, aztán bizonyítunk elvhez mind az EP mind a Fukar négyek ragaszkodnak, ezért a puha jogállamisági mechanizmushoz való áttérésre esély nem nagyon mutatkozik. Helyette várhatóan az Európai Bíróságon keresztül kapnának garanciát. Persze az Európai Bíróság is hozhat hibás döntését, ezért egyéb megoldásokra is szükség van.

Például, hogy a szankciókat ugyan bevezetik, nem használják, elfgoadják őket, de hatályon kívül maradnak. vagy épp hatályba lép, de nem alkalmazzák (a Bruxinfo példájával élve: Hollandiában a marihuána értékesítését törvény tiltja, de egy ügyészi rendelet blokkolja a törvény betartatását). Ez a plusz garancia azt jelentené, hogy a tagállamnak marad ideje védekezni a vádak ellen anélkül, hogy megvonnák tőle az uniós forrásokat.

A német valószínűleg azért ilyen bonyolult kompromisszumban gondolkodnak, mert az uniós újjáépítési alapot elgáncsolni akaró Fukar Négyek (Hollandia, Dánia, Ausztria és Svédország) és saját pecsenyéjét sütögető EP nem akar semmilyen téren engedni.

Szlovák liberális EP-képviselők: A magyar kormány álhíreket terjeszt a jogállamisági rendszerről

A magyarok és a lengyelek közös nyilatkozatban kötelezték el magukat egymás mellett. Előnyükre válhat, hogy a franciák és a hollandok közös terve a tagállami különmegállapodásokon keresztüli uniós kölcsönfelvételről nem kaptak elég támogatást a tagállamok körében (ezt úgy is lehet értelmezni, hogy sok tagállam most arra vár, hogy a magyarok és a lengyelek helyettük könyökölje ki a jobb pozíciót).

Hírdetés

A magyar-lengyel közös nyilatkozatban szerepel, hogy a két ország közös érdekeit közös érvrendszerrel próbálja érvényesíteni, és egyikük sem fogad el olyan megoldást, amely a másik számára nem elfogadható, egymás beleegyezése nélkül semmilyen ajánlatot nem fogadnak el.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint a támogatási alap a jogállami feltételrendszerrel együtt „csali” a tagállamok számára, amely idővel az EU széthullásához fog vezetni. Elutasított a kétsebességes Európa létrehozását szorgalmazó törekvéseket.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Elsősorban a migráció, a nemzeti szuverenitás és a genderkérdésben is vitás kérdések vannak az unióval, és ezért kell élni a vétóval. Téved, ha azt hiszik, hogy ez egy pénzügyi kérdés, ezt a vitát nem lehet pénzzel megoldani. Egyetértett lengyel kollégájával abban, hogy a jogállamisági kérdéseket nem szabad az alapszerződés megsértésével összekapcsolni az EU-s pénzügyi kérdésekkel – pláne nem a válságkezelés kérdéseivel.

Budapest és Varsó is azt szorgalmazza, hogy a kemény jogállamisági feltételrendszer helyett egyelőre csak egy olyan mechanizmus induljon el, amely a költségvetés pénzügyi védelmére (korrupció elleni harc, átláthatóság, stb.) fókuszál. Ez visszatérés lenne a tagállamok júliusi csúcstalálkozóján nagy nehezen tető alá hozott alkujához, amit november elején a német soros elnökség és az Európai Parlament rúgott fel saját céljaik érdekében.

A közös nyilatkozatra a politikai ellenfelek és a balliberális fősodor igényeit válogatás nélkül kiszolgáló politikusok rögtön reagálni kezdtek, saját értelmezéssel. Elemzések és nyilatkozatok jelentek meg arról, hogy Varsó és Budapest elszigetelődik, hogy zsarolják az EU többi 25 tagállamát.

Nógrádi György a Körképnek: „Ez a vita nem a jogállamiságról szól.“ (Interjú)

Zuzana Čaputová szlovák államfő nevében szóvivője, MartinStržinec a TASR szlovák hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az elnökasszony szerint a két ország vétója miatt később meríthet csak az újjáépítési alapból Szlovákia, illetve arra is utalt, hogy a V4-ek szövetségét csak akkor kell Szlovákiának tiszteletben tartania, ha az éppen érdekében áll. Egyébként ugyanebben a szellemben nyilatkozott nemrég Ivan Korčok külügyminiszter (SaS, liberális).

Érdekes, hogy Čaputová akkor nem panazkodott a késedelmekre, amikor az Európai Parlament delegációja másfél hónapig húzta a tárgyalásokat, hogy saját költségvetési programjaira 40 milliárddal többet alkudjon ki. De a szlovák kormányfő nem először támadja meg Szlovákia visegrádi partnereit, korábban is támadta már hátba a V4-eket, ugyanúgy a brüsszeli narratívát ismételve – szinte szóról szóra. Minenesetre, Szlovákiában az államfőnek csak ceremoniális jelentősége van, kijelentései csak azért érdekesek, mert megmutatják, ki hol áll a szlovákiai térfélen.

Persze, nem ő az egyetlen. Guy Verhofstadt (belga liberális) szerint a jogállamiság nem szubszidiaritási kérdés, ezzel kvázi teljesne figyelmen hagyta, hogy az EU önálló nemzetállmokból áll össze.

A vita tehát továbbra sem csak a pénzről szól, a tét ezen kívül a tagállamok sziverenitása és a balliberális kontra nemzeti-keresztény-konzervatív értékrend közötti harc kimenetele.

Jogállamisági offenzíva: Zuzana Čaputová hátba támadta a V4-eket

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »