Nem csupán a bíróságok átalakításának és a sajtó decentralizálásának kérdésében áll szemben az Európai Unió és a lengyel kormány. Megy az adok-kapok a bialowiezai ősrengetegben folyó faritkítás körül is. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított emiatt, az Európai Unió Bírósága pedig rendeletet adott ki, amelyben a fakivágások azonnali leállítására szólította fel Lengyelországot. Természetesen ez a kérdés a kormány és az ellenzék viszonyát is tovább mérgezi. A fákat tovább vágják, a háború folyik, a frontok megmerevedtek.
A világhírű bialowiezai ősrengeteg Európa egyik utolsó érintetlen természeti szépsége. Lengyelországban több mint 60 ezer hektárnyi, Belaruszban pedig 152 ezer hektárnyi területen elterülő erdőség egyes részei szigorú védelem alatt állnak. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökség-listájára 1979-ben került fel a mintegy 10 ezer hektárnyi lengyelországi nemzeti park, később pedig a szigorúan védett Bialowiezai Nemzeti Park nagyobb, belarusz területén fekvő része is. Az ősrengetegben 20 ezer állatfaj, köztük bölények élnek, és itt nőnek a kontinens legmagasabb fái is. A fenyő magassága az 50 métert, a tölgyé és a kőrisé a 40 métert is eléri. Az erdő lengyel részének egésze az európai Natura 2000 környezetvédelmi hálózat része, míg összességében Lengyelország 20 százaléka tartozik e hálózathoz.
A Bialowieza-erdő körüli vita tavasszal éleződött ki, amikor Jan Szyszko környezetvédelmi miniszter jóváhagyta az ősrengeteg nem védett részén folytatandó faritkítás bővítését. Ennek értelmében több mint 180 ezer köbméter fát vágnak ki egy évtized alatt. Az intenzívebb fakivágás májusban vette kezdetét. Közben a lengyel rádió arról számolt be, hogy ugyanebből a célból csak a tavalyi év folyamán az őserdő nem védett belarusz részén 130 ezer köbmétert kellett kivágni.
Az európai hatóságok és környezetvédők csoportjai szerint a fakitermelés veszélyezteti az európai kontinens utolsó érintetlen erdejét. Ezzel szemben Varsó úgy véli, a brüsszeli álláspont nagy mértékben feltételezéseken alapszik, az unió csak az ellenzék riogatására hallgat. Olyan „szakértő” küldöttség vizsgálta meg ugyanis a területet, akik közül egy szociológus, a másik költő, a harmadik pedig nem sokat tud a természetről. Ráadásul a faritkítás leállítása visszafordíthatatlan, mintegy 754 millió eurónak megfelelő kárt okozna az őserdőben, ahol az utóbbi években elszaporodott a szúbogár, s ezt nemzeti parkon kívül a kidőlt fák eltakarításával és faritkítással is kezelni kell. A környezetvédők szerint ugyanakkor fakitermelés is zajlik, az alkalmazott óvintézkedéseket pedig feleslegesnek és károsnak tartják. A lengyel környezetvédelmi tárca az ősrengeteg pusztulásának megállítása mellett a turisták és erdészek megóvásával érvel, az elszáradt ágak ugyanis az erdei utakra zuhanhatnak. Így azonban csak a terület kétharmadán lépnek fel. Az erdő egyharmadában úgy járnak el, ahogyan ezt az Európai Bizottság és a környezetvédők javasolják, vagyis nem nyúlnak az erdőállományhoz. Mindezt azért, hogy összehasonlíthassák a két módszer eredményeit.
A háború azonban nem csupán Brüsszel és Varsó, hanem a kormány és az ellenzék között is zajlik. S természetesen mindkét oldal felvonultatja a szakértőit. A Gazeta Wyborcza arról számol be, hogy a környezetvédők a fákhoz láncolják magukat, a kivágott rönkök elszállítását pedig az utak eltorlaszolásával akadályozzák meg. A Gazeta Polska Codziennie ugyanakkor azzal vádolja az „erővédőket”, hogy eltitkolják a valóságot, hiszen csak száraz fákról van szó. Nem beszélnek arról sem, hogy a szúbogár már 850 ezer fát támadott meg. A Rzeczpospolita máshonnan közelít a kérdéshez. Arra hívja fel a figyelmet, hogy súlyos következményei lehetnek az Európai Unió Bírósága által kiadott rendelet semmibe vételének. Egyrészről a döntés végrehajtásának idejére ketyeg a napi 300 ezer eurós bírság, másrészt ez a magatartás hatással lehet a bíróság elé – többi között a Gazprom expanziójával szemben – beterjesztett lengyel panaszok elbírálására. Persze még ebben az ügyben is közeledhetnek az álláspontok, egyelőre azonban úgy néz ki, Lengyelország lehet az első ország a bíróság 65 éves történetében, amelyik semmibe veszi a döntését.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.25.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
