Január 21-én Ferenc pápa kihallgatáson Marcello Semeraro bíborost, a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusát. Az audiencián a Szentatya nyolc dekrétum közzétételét hagyta jóvá, melyek egy vértanúság és hét személy hősies erénygyakorlásának elismerését tartalmazzák.
Ferenc pápa elismerte Isten Szolgája Giovanni Fornasini atya, egyházmegyés pap vértanúságát, aki 1915-ben született Olaszországban és a hit elleni gyűlöletből ölték meg 1944-ben.
A pápa továbbá elismerte a következő hét személy hősies erényeit:
Isten Szolgája Michele Arcangelo Maria Antonio Vinti egyházmegyés pap, aki 1893-ban született Olaszországban és 1943-ban halt meg;
Isten Szolgája Ruggero Maria Caputo egyházmegyés pap, aki 1907-ben született Olaszországban és 1980-ban halt meg;
Isten Szolgálója Mary Joseph of Jesus nővér, világi nevén Elisabeth Prout, aki a Mi Urunk, Jézus Krisztus Szentséges Keresztje és Szenvedése Nővérei Kongregáció alapítója, aki 1820-ban született az angliai Shrewsburyben és Suttonban halt meg 1864-ben;
Isten Szolgája Giacomo Masarnau Fernández világi hívő, aki 1805-ben született Madridban és 1882-ben halt meg;
Isten Szolgája Pasquale Canzii szeminarista, aki 1914-ben született Olaszországban és 1930-ban halt meg;
Isten Szolgája Jérôme Lejeune világi hívő [képünkön], aki 1926-ban született a franciaországi Montrouge-ban és Párizsban hunyt el 1994-ben;
Isten Szolgálója Adele Bonolis világi hívő, a Segítségnyújtás és a Társadalmi Megváltás Művének alapítója, aki 1909-ben született Milánóban és 1980-ban hunyt el ugyanitt.
*
A dekrétum jóváhagyása után immár Tiszteletreméltó címmel illethetjük Jérôme Lejeune-t, világhírű genetikust. 1958-ban felfedezte a Down-szindrómát meghatározó kromoszóma-eltérést, ezáltal tudományos bizonyítékokkal elsöpörve azokat az előítéleteket, amelyek az e rendellenességgel élő embereket sújtották. Korábban fertőzőnek hitték a „betegséget”, megbélyegezték a gyerekeket a szülőkkel együtt, akiknek nem megfelelő viselkedését (alkoholizmus, fertőző nemi betegségek) hitték a rendellenesség okának.
Jérôme Lejeune nyíltan felvállalta katolikus hitét, határozottan abortuszellenes volt, és képes volt tudományos tényekkel alátámasztani gondolatait, ezzel is bizonyítva, hogy a hit és a tudomány kiegészítik egymást, és nem ütköznek egymással. „Az orvostudomány a kezdetektől fogva mindig is küzdött az egészségért és az életért, a betegségek és a halál ellen: nem változtathat oldalt.”
Ugyanakkor elvei miatt sokat szenvedett. A tudományos világ hátat fordított neki, megvonták a kutatásainak a finanszírozását, egyes tanácskozásokon nem kapta meg a jogot a felszólalásra. A sebek azonban nem sértették gondolkodását és hitét, tovább ment azon az úton, amelyet választott, amelyet az élet iránti szeretet világosított meg, és amelynek az evangélium volt az alapja.
II. János Pál a Pápai Tudományos Akadémia első tagjának és az Egészségügyi Dolgozók Pápai Tanácsának konzultorává nevezte ki, majd 1994-ben őt választotta az újonnan létrehozott Pápai Életvédő Akadémia első elnökének. Ezt a tisztet csak két hónapig tudta betölteni, nem sokkal később meghalt.
Öt gyermek édesapja volt; felesége Birthe, aki tavaly májusban hunyt el, minden küzdelmében mellette állt és népszerűsítette tanúságtételét.
Olyan ember volt, aki össze tudta egyeztetni a tudományt, az orvostudományt, a keresztény hitet és az erkölcsi elkötelezettséget, amelyet az élet szeretete irányított. Átalakította mindezt a betegség vagy fogyatékosság miatt szenvedő élet iránti figyelemmé és gondoskodássá – nyilatkozott Renzo Pegoraro, a Pápai Életvédő Akadémia kancellárja, aki szenvedélyes és irgalmas emberként emlékszik Jérôme Lejeune-re, aki bátran szembenézett a nehéz pillanatokkal is a nyilvánosság előtt. „Egy olyan személyről van szó, aki napjainkban, a terhesség megszakításának számos lehetősége láttán sokat mondhatna az élet értékéről és védelméről.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
