Már több mint egy hónapja ömlik a Sajóba a szennyezett víz az alsósajói vasércbányából. Vörösesbarnára, rozsdaszínűre festi a folyót, lerakódást képez a mederben, és komoly veszélyt jelent az élővilágra. A szlovák hatóságok nem törődnek az üggyel, a megoldáskeresésük egyelőre kimerül az egymásra mutogatásban.
Az alsósajói (Nižná Slaná) vasércbányát 1975-ben nyitották meg, 2008-ban hirtelen, szinte egyik napról a másikra bezárták, s az érc fejtésénél használt technológia, a bányagépek a föld gyomrában maradtak. A létesítmény az Ércbányák Állami Vállalat fennhatósága alá került. A Rozsnyói járásban fekvő tizenhárom szintes bányát fokozatosan ellepte a víz, amelyet 2011-ig elektromos szivattyúval távolítottak el. Ezután egy vízelvezető tárót vájtak ki, amely egyenesen a Sajóba torkollik.
A szennyezést február közepén vették észre a környékbeli lakosok. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) kassai kirendeltsége február 24-én értesült az ügyről, ezt követően több vízmintát is vettek. A vízvizsgálat eredményét sokáig nem voltak hajlandók közzétenni, de aztán mégis kiszivárgott. Mint kiderült, naponta körülbelül 2,5 tonna vasvegyület kerül a Sajóba, emellett más veszélyes nehézfémek is, átmeneti- és félfémek, például nikkel, mangán, cink vagy arzén.
A Sajó szennyeződéséért az érclelőhely kezelője, az Ércbányák vállalat felel, amely a gazdasági minisztériumhoz tartozik, így a probléma megoldása ennek a tárcának a feladata – jelentette ki Ján Budaj környezetvédelmi miniszter. Elég bizarr helyzet, hogy a környezetvédelmi tárca másra hárítja egy környezeti katasztrófa megoldását. Mindenesetre a környezetvédelmi felügyelet két feladatot szabott meg az állami vállalat számára: egyrészt rendszeresen vízmintát kell vennie és elemzést kell végezni, másrészt kidolgozni a bányából kifolyó víz tisztításának műszaki megoldását. Az utóbbira hét napot kaptak, a határidő lapszámunk megjelenésének napján telik le.
Lassan megfulladó halak
Varga Tibor orvos, a Szlovák Horgász Szövetség helyi szervezetének vezetőségi tagja az elsők között számolt be a szennyezésről. Egy videót tett közzé, amelyben horgászkollégáival halakat emelnek ki a folyóból a szennyező anyag befolyása fölött és alatt egyaránt. Az előbbiek egészségesnek tűntek, míg a vörösre festett vízben úszkálók kopoltyúiban már látni lehetett elváltozásokat. A szennyeződés persze nemcsak a halakat érinti, köztük több védett fajt is, hanem a folyó teljes élővilágát veszélyezteti, a legapróbb élőlényektől a nagyobbakig, az ízeltlábúaktól a vidrákig. A különféle lárvák, amelyekből a tiszta vízben szinte minden kő alatt több tucatnyi él, már teljesen eltűntek.
Tömeges halpusztulásról egyelőre nem tudnak, de a horgászok szerint csak idő kérdése, hogy mikor következik be.
Ebben az esetben a halak nem egyszerre, nagy tömegben pusztulnak el, hanem lassan megfulladnak, esetleg éhen halnak, mert a szennyezés miatt eltűnt a táplálékuk. Azóta több elpusztult példányról is érkeztek jelentések, számuk a következő napokban valószínűleg növekedni fog.
A Szövetség azonnali lépéseket követel
Szintén az elsők között hívta fel a figyelmet az ökológiai katasztrófára Orosz Örs, a Sine Metu elnöke, fotókon és videófelvételen mutatva be a Sajó állapotát és a szennyezés helyszínét. Később, múlt pénteken politikustársaival – a Szövetség helyi, a Sajó mellékén élő képviselőinek társaságában – sajtótájékoztatón fejezte ki felháborodását és azonnali cselekvésre szólította fel a kormányt.
Környezeti katasztrófa történik a Szlovák Karszt Nemzeti Park területén, ahol a közösségünk él. Elvárjuk, hogy a szaktárca azonnal cselekedjen. Azonnali cselekvésre szólítjuk fel a kormányt!
Tarthatatlan, hogy az állam képtelen megóvni egy értékes természeti területet, egy nemzeti parkot az itt élő embe-rek, a jövő nemzedékek érdekében – fogalmazott Orosz.
Šušán Iveta, Pelsőc polgármestere hozzátette, a község saját vízvizsgálatot rendelt, remélve, a laboratóriumi elemzés birtokában további lépéseket tehetnek.
A hatóságokra várva
A szennyeződés – amelyből mostanra már több mint 80 tonna került a vízbe – legnagyobb része egy körülbelül 40 kilométeres szakaszon rakódik le. A folyásirányban lefelé haladva a Sajó a mellékfolyóinak, mellékvizeknek köszönhetően felhígul, Magyarországon a szennyezés már a határértékeken belül van. Ezt azonban megváltoztathatják a tavaszi esők, s az így megduzzadt folyó magával sodorhatja a lerakódást.
A legnagyobb gond az, hogy a szlovák hatóságok még mozgásba sem lendültek, vagy csak alig. Nem adnak tájékoztatást, nem cselekednek.
Most az a kérdés, az illetékesek mikor hajlandóak végre lépni, megoldást találni erre a súlyos problémára, mielőtt az ökológiai katasztrófa visszafordíthatatlanná válik. Reméljük, még nem késő.
Megjelent a Magyar7 2022/12. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
