Venni vagy bérelni? Tovább drágultak a használt lakások Pozsonyban Kacsinecz Krisztián2025. 11. 05., sze – 15:19
A harmadik negyedévben jelentős áremelkedés volt tapasztalható a pozsonyi használtlakás-piacon – a négyzetméterárak elérték a 4 131 eurót. Bár a bérleti díjak is emelkedtek, a növekedés mértéke elmaradt az inflációtól.
A harmadik negyedévben jelentős élénkülés volt megfigyelhető a pozsonyi használtlakás-piacon. A Bencont Investments elemzése szerint
a másodlagos piacon értékesített lakások átlagára négyzetméterenként 4 131 euróra emelkedett, ami éves összevetésben 10%-os, negyedéves szinten pedig 2%-os növekedést jelent.
Az áremelkedés minden városrészben érzékelhető volt, kivéve az Óvárost (Staré Mesto), ahol az árak enyhén csökkentek. A drágulás a különböző lakástípusokat egyaránt érintette – a felújítandó lakásoktól egészen a másodlagos piacon elérhető, új építésű ingatlanokig.
A kínálatban főként a kisebb alapterületű lakások domináltak, az eladó lakások átlagos mérete 63,61 m²-re csökkent.
Ennek következtében a teljes lakásár átlagosan 256 092 euróra mérséklődött, jóllehet a négyzetméterár továbbra is emelkedett.
A kisebb lakások így továbbra is a legelérhetőbb opciót jelentik a vásárlók számára.
Lakásárak Pozsony egyes járásaiban (Forrás – Bencont Investments)
Az Óvárosban 1000 euró felett a bérleti díj
A drágulás az albérletek piacára is átterjedt, bár jóval visszafogottabb ütemben. A rezsivel együtt számolt átlagos bérleti díj négyzetméterenként 17,10 euróra nőtt, ami éves szinten 2,55%-os emelkedést jelent, vagyis alacsonyabbat, mint az infláció. A legtöbb kiadó lakás Pozsony II. járásában koncentrálódott (a kínálat 29%-a), ezt követte az Óváros 25%-kal.
Egy átlagos kétszobás lakás havi bérleti díja 899 euró volt rezsivel együtt, azonban az Óvárosban ez 1 008 euróra is felkúszott.
Az elemzők rámutatnak, hogy a lakhatási kereslet egyre inkább visszatér a lakásvásárlás felé, amit főként a jelzáloghitelek kamatainak stabilizálódásának, illetve csökkenésének köszönhető.
Kapcsolódó cikkünk
Az ingatlanok árát számos tényező befolyásolja, mint például a kereslet-kínálat, a jelzáloghitelek kamatszintje, a lokáció vagy a gazdasági helyzet alakulása.
Szlovákiában a lakosság 94%-a saját tulajdonú lakásban vagy házban él. A lakásvásárlás az emberek többsége számára életük legnagyobb befektetése, emiatt az ingatlanpiaci árak alakulása magától értetődően a szélesebb közvélemény figyelmének középpontjában áll.
Magyarország produkálta a harmadik legnagyobb áremelkedést az EU-ban
Az Eurostat aktuális adatai szerint Szlovákiában a lakóingatlanok árai 2025 második negyedévében 11,3%-kal emelkedtek az előző évi adatokkal összehasonlítva.
Eva Sadovská, a WOOD & Company pénzügyi tanácsadócég elemzője szerint
az áremelkedés jóval gyorsabb volt az eurózóna átlagánál (5,1%) és az EU-s átlagnál (5,4%) is. Az uniós tagállamok közül a második negyedévben a legnagyobb éves áremelkedést Portugália (17,2%), Bulgária (15,5%) és Magyarország (15,1%) produkálta. Szlovákia a 11,3%-os növekedéssel az EU hatodik legnagyobb éves drágulását érte el.
Ezzel szemben egyedül Finnországban csökkentek az ingatlanárak, mégpedig 1,3%-kal. Franciaországban, Svédországban és Cipruson pedig csak nagyon mérsékelt, mindössze 0,5–1 százalékos növekedést regisztráltak.
Mi hajtja felfelé a lakásárakat?
Elsősorban az, hogy a szlovák ingatlanpiacon a kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot. Ez részben annak tudható be, hogy a kamatok 2024 második felében bekövetkezett csökkenése újra növelte az érdeklődést a lakáscélú hitelek, különösen a jelzáloghitelek iránt.
Az ingatlanok iránti fokozott keresletet emellett a reálbérek újbóli növekedése és a tartósan alacsony munkanélküliség is támogatja. Mivel a lakosok általában további ingatlanár-emelkedéssel számolnak, sokan nem halogatják a vásárlást, és rövid távon igyekeznek befektetni az otthonteremtésbe.
Az árak alakulását mindezeken túl továbbra is nagyban befolyásolja az adott régió és a konkrét elhelyezkedés.
• 22,6 százaléknyian terveznek új házat vagy lakást venni.
• A férfiak körében többen terveznek vásárlást (24,8%), mint a nők körében (20,7%).
• A legnagyobb érdeklődés a 34 év alattiak körében figyelhető meg – a fiatalok fele tervez ingatlant vásárolni.
• Nagyobb az érdeklődés a magasabb jövedelműek és vezető beosztásúak körében.
• Régiókra lebontva a legtöbben Pozsony megyében terveznek ingatlanvásárlást (39,5%), majd Besztercebánya (25,9%) és Trencsén megyében (22,0%).
• A döntést leginkább az ár (47,4%) és az elhelyezkedés (33,3%) befolyásolja, de szerepet játszanak a megtakarítások, az energiahatékonyság és a szolgáltatások elérhetősége is.
Kapcsolódó cikkünk
A lakásárak az elmúlt évben kétszámjegyű ütemben emelkedtek, a régebbi lakások gyorsabban drágulnak, mint az újak – derül ki a Szlovák Ingatlanszövetség friss elemzéséből, melyet szerkesztőségünknek is elküldtek. A legnagyobb áremelkedést, átlagosan 17%-ot a régebbi kétszobás lakások produkálják. Komáromban a második legnagyobb mértékű volt az ilyen ingatlanok drágulása az elmúlt egy évben (24,6%).
Az árkülönbség tehát az újabb és régebbi lakások között csökken. Az ingatlanbarométer, amely havonta követi a lakásárak alakulását a megyeszékhelyeken, azt mutatja, hogy a legnagyobb áremelkedést a régebbi kétszobás lakások produkálják. A megyeszékhelyeken ezek az ingatlanok éves szinten átlagosan 17,0%-kal drágultak, és az ingatlanpiac slágertermékévé váltak.
A régebbi kétszobás lakások gyakran jelentik az első lépést a saját otthonhoz jutás felé, keresik őket egyedülállók, párok, de akár egygyermekes családok is. „Olcsóbbak, mint az új építésűek, ugyanakkor a befektetők is ezeket célozzák meg” – magyarázza Vladimír Kubrický, a Szlovák Ingatlanszövetség vezető elemzője. Szerinte ezek a vásárlók visszatértek a piacra, így nem meglepő, hogy a régebbi kétszobás lakások sokszor licit útján kelnek el – azé lesz a lakás, aki a legmagasabb árat ajánlja érte.
82 százalékos drágulás Dunaszerdahelyen
Éves összevetésben a legnagyobb mértékben Szenicén (26,3%), Komáromban (24,6%), Besztercebányán (24,1%), Homonnán (21,6%) és Kassán (20,7%) drágultak a régebbi kétszobás lakások. A nyolc megyeszékhelyből hét esetében kétszámjegyű éves növekedést figyelhetünk meg.
Az elmúlt 5 év egyik legmagasabb értéknövekedését Dunaszerdahelyen (82,0 %) és Kassán (77,8 %) regisztrálták.
„A vizsgált városok kétharmadában az árak 50 és 75% között nőttek az elmúlt 5 évben” – mutatott rá Kubrický.
Kassa lassan utoléri Pozsonyt
A tíz legdrágább város között 6 megyeszékhely is szerepel, csak Eperjes és Trencsén nincs köztük. Ezzel szemben bejutott a top 10-be Bazin, Szenc, Pöstyén és Poprád.
Szlovákia legdrágább városa egyértelműen Pozsony, ahol egy 55 m²-es régebbi kétszobás lakás átlagosan 229 ezer euróba kerül. Ez háromszorosa a legolcsóbb városnak, Losoncnak. Bár az utóbbi 5 évben Pozsonyban viszonylag mérsékelten – 37,8%-kal – nőttek az árak, az elmúlt évben a drágulás üteme jelentősen felgyorsult: éves szinten 17,2%-os volt a növekedés.
Jelentős lakásár-növekedés történt Kassán is, Szlovákia második legnagyobb és második legdrágább városában. Az elmúlt 5 évben a régebbi kétszobás lakások ára itt 77,8 %-kal emelkedett, az elmúlt évben pedig 20,7 %-kal nőtt.
Kelet-Szlovákia metropolisza így lassan utoléri Pozsonyt: míg 5 évvel ezelőtt egy átlagos kétszobás, régebbi lakás ára Pozsonyban 60%-kal volt magasabb, ma ez a különbség már csak 24%. Egy ilyen lakás Kassán most 185 ezer euróba kerül.
A drágulás trendje az ingatlanpiacon, amelyet a régebbi kétszobás lakások is követnek, várhatóan a közeljövőben is folytatódik – figyelmeztetnek a szakértők.
Komáromban jobban megéri ingatlanba fektetni, mint más városokban
Komárom az egyik olyan város, ahol a legnagyobb mértékben drágultak a régebbi kétszobás ingatlanok az elmúlt évben. Robert Korim ingatlanközvetítő szerint az átlagon felüli áremelkedés elsősorban annak tudható be, hogy továbbra is nagyon magas a kereslet az ilyen lakások iránt.
A többi szlovákiai várossal összehasonlítva itt még mindig alacsonyak az árak, és sokan vásárolnak itt ingatlant más városokból, például Érsekújvárból, de Pozsonyból is befektetés céljából. Ez azért éri meg, mert maga az ingatlan olcsóbb, mint mondjuk Érsekújvárban, de ugyanannyi pénzért lehet kiadni itt is. Vagyis alacsonyabb befektetéssel érhetik el ugyanazt a nyereséget
– fejtette ki lapunknak az ingatlanos, hozzátéve, hogy átlagemberek is vásárolnak lakásokat befektetés céljából, akár hitelből is.
Ami a kisebb lakásokat illeti, azokból Korim szerint nagyon kevés van a piacon, és szinte azonnal elkelnek. A nagyobb, három-, négyszobás lakásokkal pedig az a gond, hogy azokba rendszerint egész családok költöznek, és kevésbé éri meg kiadni, mert nagyon magasak a rezsiköltségek. Befektetés céljából éppen ezért leggyakrabban kétszobás lakásokat vásárolnak.
Ami a lakbért illeti, ezekért az ingatlanokért Komáromban jelenleg átlagosan 450-500 eurót kérnek havonta. “Az ár nagyrészt attól függ, milyen állapotban van az ingatlan. Egy szépen felújított kétszobás lakásért az albérlők hajlandóak többet is fizetni, akár 650 eurót is” – tette hozzá az ingatlanközvetítő.
Hogy jövőre tovább fognak-e emelkedni a lakásárak, elmondása szerint attól függ, hogy növekedni vagy csökkenni fog-e a kereslet, és hogy a bankok milyen kamatokkal fogják kínálni a lakáshiteleket.
További drágulás esedékes
A pozsonyi lakásvásárlási kereslet a kedvezőtlen makrogazdasági jelek ellenére is erős maradt. Bár a tartós infláció csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, egyúttal az adósságok reálértékét is mérsékli, ami a már hitellel rendelkező tulajdonosok számára előnyös lehet. Az új jelzáloghitelek aktuális kamatlábai még az aktuális inflációs rátánál is alacsonyabbak, ami kedvező helyzetbe hozza az adósokat.
A várakozások szerint a használt lakások ára továbbra is növekedhet, éves szinten körülbelül 5%-kal. A bérleti piacon viszont mérsékeltebb ütemű ármozgásra lehet számítani. A további alakulást elsősorban a reálbérek növekedése és a kamatkörnyezet határozza majd meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
