Többek között étvágyjavító, emésztést segítő, vércukorszint szabályozó, gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatásuk van – ráadásul kellemes illatot, derűt és felüdülést hoznak. Hogy mik ezek? Fűszer-és gyógynövények, melyekből egy csokorra való friss növényt minden piaci vásárlásnál érdemes betenni a zöldségek mellé a kosárba. De kitől is vásárolunk? Például Aszódi Gábortól, akivel Bosnyák téri piacon találkoztunk és a gazdaságában is meglátogattunk.
A galgahévízi családi ház mögötti fóliasátrak nem látszanak az utcáról, csak akkor tűnnek elő, amikor a vízgyűjtésre használt hordók mellett hátramegy az ember a kertbe. Ott viszont feltárul Aszódi Gábor birodalma: szinte minden helyet kitölt a két fólia, amik alatt azok a fűszernövények teremnek, melyeket a termelő cserépben vagy csokorba kötve a Bosnyák téri piacra visz eladni.
Fűszerek, saláták, gyógynövények
Belépünk az egyik sátorba, ahol Gábor büszkén mutatja a 15-20 méter hosszú ágyások tartalmát. “Ezek itt mind saláták. Nem is tudom, hányszor vetettük el, mire kikelt; a nyári hőségben egyszerűen tönkremegy a csíra. Ezért is gyűjtjük az esővizet, egyre többször van szükség rá a forró nyarakon.
Vegyes salátánk szokott teremni, többfajta. Az ott mellette? Az porcsin. Nem ismerős? Pedig jó növény! Sok fontos dolgot tartalmaz, például Omega-3-at.” Mint megtudjuk, a kellemesen sós-savanykás ízű porcsin amellett, hogy nyersen és főzve is fogyasztható, fontos antioxindáns-forrás. Valamint eltehető télire is, kis üvegekben; megsózva, ecettel vagy borral szokták felönteni. Gábor még virágzás előtt vág belőle és csokorba kötve viszi a piacra, ahol elsősorban saláták összetevőjének ajánlja.
Aszódi Gábor fűszernövény-termesztő // Fotó: Bihari László
A kertben a fóliasátrakon kívül egy régi istálló és a pince jelzi még a mezőgazdasági tevékenységet. “Ha kora reggel megyek piacra, este leszedjük a növényeket, a vízcsapnál csak megmossuk és beviszem a pincébe a hűvösre, ahol lehűlnek éjszakára. Jutazsákokkal – a holland vetőmag burgonya ezekben érkezik be – takarom le. Az annyira tartja a hűvöset, hogy még délelőtt 10-11 órakor is szép frissek a levelek.”
Hogyan lett Gáborból fűszernövény-termesztő?
Gábor, aki idén ér nyugdíjas korba, már több évtizede fóliasátrazik. Nem tervezi, hogy abbahagyná, szerinte ez már elkíséri egész életében. Korábban zöldséget és burgonyát termelt, azt vitte a piacra eladni. De mára kifejezetten a fűszernövényekre specializálódott, nemcsak a termesztésüket, hanem a felhasználási módjaikat is megtanulta az évek alatt.
Amikor a “fűszerezés” kezdeteiről kérdezzük, kiderül, hogy ebben egy ismerőse és a véletlen játszott szerepet.
“Ismertem egy szabolcsi asszonyt, aki a társa halála után Pestre költözött a lányához, és onnan járt hozzám napszámba. Kérte egyszer, hogy hadd ültessen itt el egy kis bazsalikomot, mert ha elmenve mellette mindig végigsimíthatna a levelein, az az illat a fiatalasszony korát idézné meg. Ültetett is, én meg közben rájöttem arra, hogy a bazsalikomot kezdik fölkapni, mondom, miért ne neveljek én is? Ez lett az első, amivel elkezdtem foglalkozni, de hamar jött a többi: tárkony, zsálya, majoránna, lestyán, petrus, kapor, citromfű. Még babér is van, az is itt nő a fólia alatt, ott hátrább”.
Lehajol egy bazsalikom bokorhoz, tép egy levelet, és megdörzsöli az ujjai között. “Először úgy szedtem, hogy kihúztam gyökerestől. Utána rájöttem arra, hogy ha jól van megmetszve, meg kap vizet és tápanyagot megfelelően, akkor hajt tovább, sőt folyamatosan.” A bazsalikomnak erős, aromás illata van, nem véletlenül fordítják úgy a latin nevét, hogy ‘királyian illatozó’. De a mediterrán ételek ízesítésén túl gyógyhatású is, amit sokan nem is tudnak.
Márta Kertészet, ahol „biobogarak” is védik a különleges paradicsomokat
Fűben, fában orvosság
“Csökkenti a felfúvódást, sőt, a gyomorrontás panaszait is enyhít. Ezt sokan tudják a bazsalikomról. De azt talán kevesebben, hogy csökkenti a magas vérnyomást is, főleg az olyat, ami stressz miatt alakul ki. Én még rovarcsípésre is használom, bedörzsölöm a bőrömet a levelével”- világosít fel Gábor.
Közben egy kis bokros fácska mellett megyünk el, aminek Gábor letöri egy ágát. Nem ismerem fel a növényt, és elsőre az illata sem árulja el, csak amikor Gábor megkarcolja az egyik levelet a körmével: ”na, ez a babér! Van olyan étel, ami csak ezzel az igazi, de inkább szárított formában ismerik az emberek.”
Bazsalikom Aszódi Gábor kertjébenBiokertészet vegyszerek nélkül: természetes növénytársítások
A kérdésre, hogy permetezve vannak-e a fűszernövényei, Gábor a fejét rázza: “Itt minden bio! Semmilyen vegyszert nem használunk” -mondja. “Inkább eldobjuk azt, aminek a levelét megrágja a bogár, de az szerencsére nem gyakori. Vegyesen ültetjük őket egymás mellé, mert megfigyeltük, hogy kártevő-taszító hatása van az összeültetéseknek.”
A megfelelő növénytársítás ismert módszer a biokertészetekben és a kistermelők között. Olyan növényközösségeket hoznak létre, amelyek védik és támogatják egymást. Csak néhány példa Gábor fóliasátrából: a saját célra nevelgetett sárgarépát és káposztát a zsálya mellé ülteti, hogy elűzze róluk a kártevőket. A sokfele vetett kaporral olyan rovarokat csalogat, amelyek a levéltetveket fogyasztják. A borsikafüvet annyira nem szeretik a levéltetvek, hogy a közelében lévő többi fűszert sem bánják.
Miközben sétálunk a sátorban, felnézek, és meglátom a neoncsöveket. “Augusztus végétől kapcsoljuk be őket rendszeresen. Olyan izzó van bennük, ami a napfényt pótolja.”- mondja Gábor. “Szokták kérdezni, hogy megéri-e égetni ezt a lámpát télen. Nyilván van költsége, de az olyan évelő növényeknek, mint a zsálya, vagy a tárkony, egyszerűen kell a fény.”
Készítsd magad! Fűszersók, ételízesítők házilag fűszernövényekből
Mi a fűszertermesztés jövője?
Amikor az iránt érdeklődöm, miként látja kis gazdasága jövőjét 5-10-15 év múlva, Gábor csak mosolyog: “Amíg erőm bírja, biztos csinálni fogom. Az élettársam nálam jóval fiatalabb; főiskolai végzettsége is van, de el tudom képzelni, hogy ő fogja továbbvinni itt a dolgokat. Nagyon ügyes, most is sokat segít, és szinte mindent ugyanúgy tud, mint én. A lányom nem él velünk, és bár neki is “fűszerkeze” van, nem igazán érdekli ez életcélként. Szóval nem tudnám megmondani biztosra, mit hoz a jövő.”
Gábornak törzsvevői vannak. Szeretik azt a friss árut, amit tőle vehetnek, és nem is árul drágán. Egy adag cserepes fűszernövényt 500 forintért ad, és bár a petrezselyem 300-500 forintért soknak tűnhet, de az biztos, hogy igazi, jó ízű és vegyszermentes csokrot vihetünk haza.
Ez a tartalom a Turn the Tables projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tartalomért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.
Ez a poszt Vegyszermentes fűszernövények Galgahévízről – Gábor története először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
