Január elsejétől valósággá válik, utazhatunk immár mindenféle akadály, várakozás nélkül, a vonat sem áll többé egy órát a román–magyar határon, úgy siklik tovább, mintha az nem is létezne. A 2007-es EU-s csatlakozás válik teljessé, immár számunkra is.
Tizenöt év várakozás után tört meg a jég és hagyták jóvá Románia és Bulgária csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli övezethez, és a kisemberek utazásainak egyszerűsítésén túl még jelentősebb előnyt jelent ez az áruszállításban, eltűnnek a kamionsorok, gyorsabb, egyszerűbb és főleg olcsóbb lesz a kereskedelem az országból ki és be egyaránt. Jelentős gazdasági hasznot is jelent tehát, ugyanis becslések szerint Romániának havi 200 millió eurós veszteséget okozott, hogy nem tartozhatott az övezethez.
Hosszú és kínkeserves volt az út, amely elvezetett idáig, számos buktatóval. A technikai feltételeket sikerült teljesítenie az országnak, a politikai akadályok azonban sokáig leküzdhetetlennek bizonyultak. 2007-ben határozták meg azt a kritériumrendszert, amely megvalósítása esetén Románia és Bulgária is csatlakozhat a schengeni övezethez, és 2011-re országunknak sikerült ezt teljesítenie, csakhogy a lassú fejlődés, a mindent behálózó korrupció miatt előbb Franciaország és Németország, majd Hollandia és Finnország parancsolt megálljt. Teltek az évek, Románia hol nekilendült, hol megtorpant az igazságügyi reformok, a korrupcióellenes harc terén, a nyugati ellenállás oldódott, 2022-re valós közelségbe került a schengeni csatlakozás, ám akkor Ausztria vétója lehetetlenítette el, csak Horvátország belépésére voltak hajlandóak igen mondani, Románia és Bulgária továbbra is kívül maradt. Egészen mostanig, mikor az EU soros magyar elnökségének sikerült feloldania az osztrák ellenállást is, és tegnap az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa végre jóváhagyta a két ország teljes körű csatlakozását.
Részévé válhatunk immár mi is annak, amit az európai projekt egyik fő vívmányának tartanak, és amely kormányközi projektként indult 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – részvételével, és fokozatosan bővült, mígnem a világ legnagyobb olyan térségévé nőtte ki magát, amelyen belül szabadon lehet utazni. Az övezet nevét egy kis luxemburgi városkáról kapta, amely Németország és Franciaország határánál fekszik, 1985-ben, illetve 1990-ben itt írták alá a Schengeni Megállapodást, majd a Schengeni Egyezményt. A schengeni térség jelenleg több mint 4 millió négyzetkilométert fed le, közel 440 millió lakosra terjed ki, és 31 országot foglal magában: immár mind a 27 uniós tagállamot és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamennyi tagját (Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot).
Zöld utat kaptunk tehát Európa felé, de ami ennél is fontosabb, végre az unió teljes jogú tagjává válhatott Románia is, és ha minden igaz, nem leszünk a továbbiakban az EU másodrangú polgárai.
Fotó: Wikimedia Commons
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »