From: Fáy Árpád [mailto:[email protected]]
Sent: Sunday, October 20, 2019 9:41 AM
To: ‘Juhos Laszlo’; ‘István Héjjas’; ‘Bokor Levente’
Cc: ‘István Gubek’; ‘Somogyi Ferenc’; ‘Filozófiai Társalgó’; ‘Bánhidi András’; ‘Szegő Szilvia’; ‘Szegő Andrea’; ‘Rockenbauer Antal’; ‘Bacsó Anna’; ‘Szabó Erik’
Subject: V I T A ? — RE: A pont az pont , kifejtve a lényeget – Re: MIFÉLE PONT ??? — RE: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
Kedves László!
Elég rövidre sikeredett spamos szüneteltetésem.
Amit a mindenféle műszeres hőmérsékletekről írtál, egy komplex szemléletet sugall részedről. Végső soron az emberi ítélő képességnek kell válogatnia, értékelnie a mechanikus műszeres mérési eredményeket. Új területen nincsen szabvány mérnökök, fizikusok számára sem.
A filozófiában kicsit más a helyzet. Abban a tekintetben, hogy itt nincsen az a visszacsatolás, amit a természettudományok tényei nyújtanak. Itt a tényeken kívül másról is szó van. Az ítélőképesség, absztrakciós hajlam sokkal erősebben számít. Ez sem ezoteria természetesen, de műszeres mérésre egyáltalán nem lehet támaszkodni sem a matematikában, sem a filozófiában. Filozófiában még kevésbé mint a matematikában, hiszen a matematika alapjait is a filozófia adta.
Az európai, úgymond görög filozófiai alapok, amiket nagy vonalakban a kereszténység mentett át számunkra a történelem évezredein keresztül sajátosak, nem az egyetlen lehetséges megoldást, szemléletet jelentik. Azonban ahogyan a kereszténységet nehéz lenne tőlük elszakítani, úgy a modern technikát sem lehet elszigetelni a forrásától, tehát a görög filozófiai alapállástól (aminek kiérlelése a görögöknek eltartott vagy négy évszázadig). Csetlettek-botlottak ezen idő alatt, próbálkoztak sokmindennel. A görög filozófia zegzugos botorkálásában mai szemmel talán a legmélyebb pontot a szofisták jelentették a maguk cinikus paradoxon-mocsarukkal. Ebből emelkedett ki a Szókratész-Platón-Arisztotelesz vonal.
Intuitív alapon véltem rálelni az „arisztoteleszi fogalmi sablonra”. Olyan lexikális ismereteim és olyan magabiztos eligazodásom a legapróbb részletekben mint Szabó Árpádnak nekem nyomokban sincsen. De az ő lámpását (tanulmányait, főleg az 1960-61-eset Euklidesz matematikai terminusainak eredetéről) ajánlom figyelmedbe. Valamit érzékeltet abból, hogy a görögség nem egy kezdettől fogva axiomatikusan rendezett fogalmi sakktáblán lépkedett évszázadokon át. Tehát csak óvatosan lehet idézgetni kapásból egy vitában „valamelyiket”. Hogy melyik mit mondott fizikából és matematikából stb. Olyan ez, mint amikor egy fotót elkezdünk odáig nagyítani, hogy már csak színes pontok látszanak. A színes pontok az egyes idézhető görög kijelentések (a kb 400 évből).
Nekünk utólag a fotó lenne érdekes, vagy legalábbis a fotó egyik-másik részlete. Tehát főleg kutakodás idején nem túl erős érv az, ha valaki egy fontos részletet kiemel, főleg a korszak összefoglaló idejéből, és akkor valaki ellenvet egy korábbi szerzőt (korábbi korszakból egy képpontot) idézve.
Azonban ugyanez a helyzet Galileivel, méghozzá Galilei munkásságán belül. Galilei alakja emlékezetes, nevéhez kötjük az alkimista korszak lezárultát ha jól látom és egy új korszak kezdetét. A lényege a vele fémjelezhető változásnak, hogy az alkimisták által erőltetett, hajszolt kísérletek, mindenféle „tapasztalati próbálkozások” után megtalálta a módját, irányát a tapasztalatok modern természettudományokhoz vezető értelmezésének. Azonban lelkében ő alkimista volt, méghozzá igen erőteljesen. Tehát az ő filozófiai elemzése történetesen ha jól sejtem igen konfúz lehetett mai szemmel. Azaz hiába idézel elismert középkori tekintélyt a görög filozófiáról (esetünkben őt), azzal nem biztos hogy erős, helytálló érvelést, megjegyzést tudsz megalapozni a mában.
A mai filozófiával sincsen másként. Furcsa módon a filozófiai gondolkodás szinte végzetszerűen át van politizálva, amit nem a kommunisták találtak ki, de minden bizonnyal igen magas szinten űztek. Tehát az hogy valaki ma egy filozófiai intézet, társaság, tanszék árnyékában vagy éppen tetején mit mond, érdekes, tanulságos lehet – de ha fontos dologról van szó, akkor nem biztos, hogy egyúttal a filozófiai kérdéskör érdemi tárgyalásában a siker záloga is.
Nem törekedtem valami újdonság megtalálására, sőt azt sem tudom, találtam-e valami újat, vagy valami itt-ott ismert evidenciára bukkantam-e. De ami az általam elérhető tankönyveket, tanulmányokat, viszonylag ismertnek tekintett szerzőket illeti, a nyomát sem leltem az „arisztoteleszi fogalmi sablonnak”. Illetve annak összetevőit egyenként természetesen ismertnek vehetjük. De össze nem rakják a mozaikot. Márpedig akkor válik érdekessé, ha a mozaikot összerakjuk. Ha az ismert képpontoktól kissé hátrálva nézzük meg mi rajzolódik ki. És akkor adódik egy érdekes „sablon” – amit ha egészében veszünk, olyan feltevésre is lehet jutni, hogy talán a skolasztikusok csak részben rekonstruálták Arisztotelesz munkáját. Nem állt össze bennük a teljes kép (lásd a lét és létezés kérdését a végső ok és végső cél kapcsán).
Megkockáztatom az „arisztoteleszi fogalmi sablon” ügyében az sem perdöntő ha Arisztotelesz nem is gondolta úgy. A perdöntő, hogy ez a sablon volt-e, van-e, alapját adja-e tudományos és annál sokkal szélesebb körű gondolkodásunknak? És fordítva is, ha Arisztotelesz úgy is gondolta volna, tehát ha holnap előkerülne egy arisztoteleszi kézirat, amelyben ő megnevezi ezt a sablont – de utólag azt lehetne mondani, hogy tévesen, mert nem arra épül fogalomhasználatunk, akkor Arisztotelesz ide-oda, csak érdekesség maradna. Azonban a számomra legmeglepőbb, hogy úgy tűnik, ez a fogalmi sablon megnevezték vagy sem de máig érvényesül, máig nem tágítottunk tőle, máig alkalmazzuk — anélkül, hogy közkeletű lenne a megnevezése.
Vagy igaz vagy nem amit itt fejtegetek, vagy tetszik vagy nem.
De ha lendülettel szállsz bele a levezésbe, ebbe a témakörbe, akkor legalább azonosítsad, hogy miről írogatok, hogy minek a tanulmányozásába, megértési nehézségeibe próbállak belevonni a többiekkel együtt.
üdvözlettel
FÁ
———————–
From: Fáy Árpád
Sent: Friday, October 18, 2019 8:48 PM
Subject: RE: A pont az pont, kifejtve a lényeget – Re: MIFÉLE PONT ??? — RE: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
Ha jól értem, Juhos Úrhoz van szerencsém.
1. sosem állítottam, hogy matematikából különös tudásom lenne
2. sosem állítottam hogy tételes történeti filozófiai ismeretekből különösen gazdag tudásom lenne
3. Miért a kondukátor felesége? Miért nem Hitler? Vagy Drakula?
4. A középiskolás székely matematika tudását ugye nem a kondukátor feleségének köszönheti – ugye nem erre utalsz?
Amiről levelezek, és amit az élénken válaszolgatók többsége egyáltalán nem ért, hogy tanulni vágytam, megérteni. Ennek egyik tényezője, hogy az ember igyekszik a közelébe került adalékokat rendszerezni. Nem mindet, csak ami átmegy a szűrőjén. Így került sor részemről a tanultak kontrolljaként az „arisztoteleszi fogalmi sablon” kifejezés használatára. Lehet hogy ismeretes már ez a kifejezés szó szerint az általam leírt vagy attól eltérő tartalommal, lehet hogy nem.
Ha Juhos úr annyira tájékozott a klasszikus filozófiai írások tárházában, akkor lesz szíves tájékoztatni, hogy jó úton járok-e.
De annyira becsülje meg ezt a kört (engem láthatóan nem igyekszik megbecsülni bár azt hiszem még nem is találkoztunk), hogy összevissza nem ködösít, ha bekapcsolódik egy vitába, akkor nem rombolni igyekszik, ha hozzászól valamihez, akkor jelzi, hogy csak asszociál vagy tényleges mondandója is van a szóban forgó kérdéshez.
Ha jól értem itt az arisztoteleszi fogalmi sablonon akadt ki – amint én azon keseregtem éppen, hogy erre senki nem reagál. „ERRE”, mint sejtésemre (mint munkaközi, tanulásközi sejtésre, ami azért látszik állandósulni, mert semmi megjegyzést nem kaptam innen és máshonnan sem …. tehát használom amíg valami új adalékra nem bukkanok, ami módosítaná).
De összefüggéstelen karakterláncot kerülöm, még a „nemesebb” paradoxon formában is – bár sokféleképpen lehet generálni, de azt nem toljuk a másik orra elé azzal a felütéssel, hogy „még azt sem érti”!?
Tehát lehet érdekességként még Galilei valamely gondolati gyötrődését is ismertetni, de nem lehet ezt az éretlenséget művelni, mint a tisztelt levélíró úr teszi – egyébként a levelező kör kontójára.
Kevés embertől kaptam kutakodásomhoz ösztönző biztatást vagy akár ellenvetést is.
Ha ők keresnek, ezután is válaszolok nekik.
Ha jól értem akkor most nekem egyenként kell spamra tennem 30 valahány nevet? Mi a megoldás az éretlen kötözködések ellen?
FÁ
—————————————————-
From: Juhos Laszlo
Sent: Friday, October 18, 2019 9:35 AM
To: ‘Fáy Árpád’ ; ‘István Héjjas’ ; ‘Bokor Levente’
Subject: RE: A pont az pont, kifejtve a lényeget – Re: MIFÉLE PONT ??? — RE: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
Az „Arisztotelész fizikájának matematizálása” kifejezésnek el sem tudom képzelni hogy mi az értelme.
Forrás:
GALILLEI
PÁRBESZÉDEK
A KÉT LEGNAGYOBB VILÁGRENDSZERRŐL, A PTOLEMATOSZRÓL ÉS AKOPERNIKUSZIRÓL
BEVEZETŐVEL ÉS JEGYZETEKEL ELLÁTVA
BREDA FERENC
KRITERION KÖNYVKIADÓ BUKAREST 1983
Hozzá teszem.
ELENA Nicolae Ceausescu felesége szorgalmazta meghatározó módon a matematika tanítását.
Tapasztaltból állítom, hogy közép iskolás székely matematikához értése az átkosban, felette állt hazai egyetemista tudásához képest.
Arra gondolok, nem állítom FA matematika tudáshoz képest is
JL
————————————-
From: Fáy Árpád [mailto:[email protected]]
Sent: Friday, October 18, 2019 8:55 AM
To: ‘Juhos Laszlo’; ‘István Héjjas’; ‘Bokor Levente’
Cc: ‘István Gubek’; ‘Somogyi Ferenc’; ‘Filozófiai Társalgó’; ‘Bánhidi András’; ‘Szegő Szilvia’; ‘Szegő Andrea’; ‘Rockenbauer Antal’; ‘Bacsó Anna’; ‘Szabó Erik’
Subject: RE: A pont az pont, kifejtve a lényeget – Re: MIFÉLE PONT ??? — RE: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
A fogalmi sablon kifejezésben az foglaltatik benne, hogy nem a konkrét fizikáról szól, hanem arról a fogalmi sémáról, amivel a következő két és félezer évben az emberiség eljut például a modern kor természettudományáig.
Az „Arisztotelész fizikájának matematizálása” kifejezésnek el sem tudom képzelni hogy mi az értelme.
Euklidesznek sikerült az Arisztotelesznél csúcsra jutott filozófiai alapokra (fogalmi sablonra) támaszkodva megalapozni az axiomatikus matematikát (geometriát). Platón volt az axiomatika előfutára. A matematikát annak köszönhetjük, hogy Platón és elődei meg utódai megszállottan kerestek valamit a gondolkodásban olyat, ami nem a gyakorlati esetlegességen múlik. És már Platónnál is, de főleg Arisztotelesznél alapvető dolog volt a valóság fogalmi megragadhatóságára törekvés. Csak nem vaktában a falnak menve, hanem a hozzá szükséges előfeltételt, a fogalmi sablont megragadva (alkészítvbe, kifejlesztve, kiizzadva).
Galilei nevéhez köthető a modern természettudomány sikeres kibontakozásának egyik startpontja. Galilei erről nem tudott, lelkében alapvetően alkimista volt. Van ilyen. Szemben Arisztotelesszel, Platónnal majd a skolasztikusokkal, akik viszont a valóság fogalmi megragadhatóságára törekedve keresték az alkalmas megoldásokat.
A tapasztalati tudásra való jelenkori kuruzsolgatást pedig abba kell hagynia az emberiségnek, különben belefullad önmaga modernkori akarnokságába. Olyan ez mint a gyerek, ha elkezdi hajtogatni, hogy a szülei neki ne parancsolgassanak, neki nem volt szüksége a világrajöveteléhez szülőkre, genetikára miegyébre, ő csak úgy van.
Ez a pestisként tomboló akarnokság a jól hangzónak vélt tapasztalatisággal takarózva olybá hangzik, mint amikor valaki vásárolja a bizonyítványait. Sok módja van a vásárolgatásnak. Készpénzért, de van hogy varázslás szerű mutatványokkal, értelmetlen vizsgázgatásokkal, megértés nélkül szuggeráló monológokkal (hogy aki eleget statisztált iskolában és egyéb helyen, azt ne lehessen megkérdőjelezni). Ezek az úgynevezett %-os többség-tudások. Ha összegyűlnek egy szobába, jól szelektálva hogy kit engednek be, akkor utána elkezdik megszavazni az igazságokat. Ez nem a modern tudás, a modern ember diadala, hanem a tudománytörténet mellékterméke.
– – – – – – – – – – – – –
Írogatom itt nagy lendülettel gondolataimat, de tényleg a falnak legfeljebb.
%-célzó szoba ajtórésén tök felesleges cédulákat bedugdosni.
Rést le kellene takarni – nektek vagy nekem odébbállni.
– – – – – – – – – – – – –
Én nem tudom kinek-kinek iskoláit, törekvéseit stb, de nem tartjátok időpocsékolásnak össze-vissza felületesen locsogni?
A tolerancia nem tompaság.
Azt hogy nem zombicsináló drogot szívtok hanem ilyen levlistákra írogattok persze nagyon pozitív dolog és lassan ritkaságértéke lesz.
Na de akkor komolyan kellene vegyétek magatokat – kicsit komolyabban.
FÁ
————————————————
From: Juhos Laszlo
Sent: Friday, October 18, 2019 7:07 AM
To: ‘Fáy Árpád’ ; ‘István Héjjas’ ; ‘Bokor Levente’
Subject: RE: A pont az pont, kifejtve a lényeget – Re: MIFÉLE PONT ??? — RE: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
Az arisztoteleszi fogalmi sablon elfogadásának az volt a problémája, hogy Arisztotelész fizikájának matematizálása hiábavalónak bizonyult. Galileinek óriási erőfeszítések révén sikerült.
Platón, hasonlóan FÁ-hoz mélységesen lebecsülte a tapasztalati kutatást és a matematikát nem tartotta arra alkalmasnak.
Arisztotelész művei évszázadokon keresztül a tudományos gondolkodás alapjául szolgáltak, de nagyszerű tudományos rendszerében alig jutott hely a fizikának, mint napjainkban FÁ – nak.
JL
—————————————————–
From: Fáy Árpád [mailto:[email protected]]
Sent: Thursday, October 17, 2019 8:09 PM
To: ‘István Héjjas’; ‘Bokor Levente’
Cc: ‘István Gubek’; ‘Juhos Laszlo’; ‘Somogyi Ferenc’; ‘Filozófiai Társalgó’; ‘Bánhidi András’; ‘Szegő Szilvia’; ‘Szegő Andrea’; ‘Rockenbauer Antal’; ‘Bacsó Anna’; ‘Szabó Erik’
Subject: RE: A pont az pont, kifejtve a lényeget – Re: MIFÉLE PONT ??? — RE: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
Hát igen, igen, igen.
Héjas Istvánnak tagadhatatlan hogy van két gyenge pontja. Az egyik az, hogy a fogalmi térkép szerkesztő szoftver ötletét meghallva nem jött valami nagy izgalomba. a másik pedig hogy mintha nem is érintette volna meg az arisztoteleszi fogalmi sablon szenzációja. Egyszerűen hidegen hagyja. De nem ragozom tovább.
Amúgy meg jól esik olvasni például üvegház hatású folyamatokhoz való hozzászólásait és a végén a H. Pista szignó is kerüli a fennkölt elvárást, hogy ő egy komoly ember. Viszont komolyan hangoztatja, hogy nem a szavazási %, hanem a tényleges összefüggések felismerése, megfogalmazása a fontos.
Ez persze némi vigaszt is jelent számomra, mert lehet, hogy az arisztoteleszi fogalmi sablon és a fogalmi térkép szerkesztő szoftver ügyében meg azt gondolja hogy én tartozom a galilei egyetlenegybe – amit a nem-galilei többiből nem is feltétlen tudna megítélni, mert akkor talán már ő is a galilei kettőbe tartozna, amivel véget vetne a galilei egynek.
És az is lehetséges, hogy valahol ez még rezonál is némely keleti filozófiai tétellel.
Szóval köszönettel tartozom Bacsó Annának és Bérczi Szaniszlónak (meg persze Leventének is de azt most hagyjuk), hogy olyan helyzetbe hoztak, hogy olvasgathatom H. Pista szösszeneteit.
FÁ
———————————————
From: István Héjjas
Sent: Thursday, October 17, 2019 6:24 PM
To: Bokor Levente
Cc: István Gubek ; Fáy Árpád ; Juhos Laszlo ; Somogyi Ferenc ; Filozófiai Társalgó ; Bánhidi András ; Szegő Szilvia ; Szegő Andrea ; Rockenbauer Antal ; Bacsó Anna ; Szabó Erik
Subject: Re: A pont az pont, kifejtve a lényeget – Re: MIFÉLE PONT ??? — RE: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
A bolygó hőmérsékletének szabályozásában a víz halmazállapot változásai, ezen belül is a rendkívül gyors víz – vízgőz – felhő – csapadék körforgás játssza a kulcsszerepet.
A vízgőz a leghatékonyabb üvegház gáz.
A bolygó felszínének kb. 72 %-a vízfelület, amelyről kb. 2 percenként párolog el annyi víz, mint amennyi a Balatonban van.
Eközben hatalmas párolgási hőt visz fel a magasba, ahol kondenzálódva felhőket alkot, és ott sugározza ki a párolgási hőt, ahol már felette vékonyabb az atmoszféra és kisebb az üvegházhatás, közben pedig leárnyékolja a napsugárzás elől a felszínt.
A levegő vízgőz tartalma nagyon rövid idő alatt képes akár nagyságrendi változásra.
A rendszerben olyan negatív visszacsatolási mechanizmus működik, amely úgy szabályozza a levegő vízgőz tartalmát, és az atmoszféra megfelelő magasságú felhő tartalmát, amellyel a nem kondenzálódó üvegház gázok megváltozásának hatását kikompenzálja.
Ez azt jelenti, hogy ha pl. a levegő széndioxid tartalma egyszer csak 10-szeresre növekedne, vagyis megközelítené a 0,5 %-ot, a rendszer hidrológiai körforgása ezt a hatást is rövid idő alatt képes lenne kiszabályozni.
Ennek az elméletét Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa dolgozta ki, és a NASA adatbázisában rendelkezésre álló több százezer hiteles mérési adat feldolgozásával igazolta.
A NASA azonban megtiltotta a kutatási eredmények nyilvánosságra hozását, ezért mondta fel Miskolczi az állását, és azóta szabad úszó kutatóként dolgozik, és a munkájához számos egyetemtől és tudományos intézettől kap szakmai támogatást.
Miskolczi elmélete meglehetősen bonyolult, azért a publikációinak tanulmányozása, valamint ezt követően Miskolczi professzorral történt többszöri személyes konzultáció után igyekeztem az elméletértől írni egy képletek nélküli olyan ismertetést, amelyet reményem szerint a fizikában nem jártas, de egyébként általános műveltséggel rendelkező olvasó is képes lehet megérteni, itt olvasható:
Tudom, hogy számos tudós vitatja az elméletet, azonban a tudomány nem népszavazás kérdése. Galilei idején pl. az összes európai tudós – egyetlen kivétellel – meg volt győződve arról, hogy a Nap kering a Föld körül, és tudománytalannak minősíttetek minden olyan véleményt vagy publikációt, amely ennek ellentmondott.
H. Pista
—————————————-
Bokor Levente ezt írta (időpont: 2019. okt. 17., Cs, 8:17):
…Ha magasodik a troposzféra, nő a kisugárzó gömbfelszín, s ha melegebb van, a víz átalakítása több hőt csapol le….
bl
2019.10.17. 5:53 keltezéssel, István Héjjas írta:
A szabályozáselméletből tudjuk, hogy egy bonyolult rendszer működését csak olyan beavatkozó paraméterrel lehet hatékonyan szabályozni, amely képes az értékét nagyon gyorsan, dinamikusan megváltoztatni.
Az atmoszférában egyetlen gyors szabályzásra alkalmas gáz van, amely erre képes, és ez a vízgőz.
És ez az egyetlen olyan üvegház gáz, amely képes a levegőben megváltoztatni a halmazállapotát, kicsapódva átalakulni vízcseppekké, vagy akár jégkristályokká, hatalmas mennyiségű hőenergiát kivonva a levegőből.
Mérnök vagyok, nem fizikus, ipari automatizálással, technológiai rendszerek szabályozásával töltöttem közel 5 évtizedes pályafutásomat, a disszertációm témája is ez volt.
H. pista
—————————————-
István Gubek ezt írta (időpont: 2019. okt. 17., Cs, 3:51):
Kedves Szkeptikusok!
A kérdés lényege nagyon egyszerű.
Az egész klímaszkeptikus / klímarealista (ahogy még szokták nevezni) álláspont központi magja egyetlen egy állítás.
Egy állítás, mely tudományosan nem igaz.
De erre van felépítve az egész légvár.
Méghozzá ez így hangzik:
„A CO2 nem üvegházgáz, nem nyel el hősugárzást, nem melegíti a légkört.”
Ebből le lehet vezetni az alternatív, már-már bizarr álláspont minden elemét:
-> A földtörténeti hőmérséklet kilengésekben semmi szerepe nem volt a CO2-nak
-> A CO2 egy teljesen ártalmatlan, sőt, jótékony molekula, mely az életet táplálja, a bioszféra tápanyaga
-> A mostani katasztrófa helyzethez semmi köze a CO2-nak
-> A világ tudósainak 97%-át lefizette a zöld ipar, hogy nyerészkedni tudjon
-> De a hős 3% bátran harcol az igazságért, a szénerőművek gazdaságfejlesztő hatásáért, Trump elnök példamutató vezetésével
Hm, ez elég meredek…
Ezzel szemben mi a tudományos kiindulópont?
Ha olvassa ezt a levelet Rockenbauer professzor úr, kiváló fizikus társunk, ő is meg tudja erősíteni az alábbiakat.
Ugyanis egy légkörkémiai, légkörfizikai alapjelenségről van szó.
Molekuláris tulajdonságról.
Próbálom egyszerűen megfogalmazni, hogy minden olvasó könnyen értse.
Így foglalnám össze:
„A CO2 molekulának 4 alaprezgés állapota van. Ezekből 3 esetben van diplólusmomentum változás, mikor az elektron felhő asszimetrikusan megváltozik, ezekben a helyzetekben képes a felszínről visszasugárzódó infravörös sugárzást abszorbeálni, elnyelni, amikor is az történik, hogy a rezgési, forgási állapota egy kvantáltan (meghatározott értéken) magasabb energiaszintre kerül.”
Ez légkörkémiai, légkörfizikai tény, jelenség.
Ki van mérve, számolva, oda-vissza, előre-hátra.
Ugyanerre képes a H2O, SO2, CH4, O3, CFCk, stb molekula is, ami megfelel ennek a feltételnek.
De nem képes rá az O2, N2 molekula, vagy a nemesgázok, pl. Ar.
Részletesebben + ábrával:
Egy kis elemzés.
A légkörünk komponensei:
1. N2 78% – nem ühg
2. O2 21% – nem ühg
3. Ar 1% – nem ühg
4. Nyomgázok
Látható, hogy az üvegházhatást okozó gázok nagyon kis koncentrációban vannak jelen a légkörben nyomgázként, szerepük a földi élet fenntartásában mégis alapvető fontosságú: a földi felszíni átlaghőmérsékletet -18 fokról +15 fokra emelik.
Annyiban igaza van a szkeptikusoknak, hogy nem a CO2 a legjelentősebb természetesebb üvegház gáz a 33 fokos földi átlaghőmérséklet többlethez való hozzájárulása tekintetében:
1. H2O 20,6 fokot ad (60%)
2. CO2 7,2 fokot (22%)
3 O3 2,4 fokot (7%)
4. N2O 1,4 fokot (4%)
5. CH4 0,8 fokot (2,5%)
6. Egyéb nyomgázok
Azonban az ipari kibocsátású üvegházhatású gázok között az első helyen szerepel: Tehát az elmúlt 200 év kb. +0,8 fokos emelkedéséhez ilyen arányban járultak hozzá:
1. CO2 55%
2. CFC 24%
3. CH4 15%
4. N2O 6%
Miért nincs itt a vízgőz? Amit Héjjas Istvánn előadásában kiemelten mutatott nekünk az ipari hűtőtornyokkal? Az első adatsorból láthatjuk, akkor elég nagy gondban lennénk, mivel a vízgőz hatása a legerőteljesebb. Szerencsére a tartózkodási idő ad erre választ:
1..CO2 100-300 év
2. N2O 120-150 év
3. CFC 50-100 év
4. CH4 10-12 év
5. H2O 10 nap
6. O3 1 nap (troposzféra)
Tehát légkörbe jutott többlet vízgőz nagyon hamar kiürül csapadék formájában, az ipari telepek környékén ezért is nedvesebb a mikroklíma. Ellentétben a többi ipari üvegházgázzal, melyek évekig, évtizedekig, évszázadokig okozzák a többlet hőenergia elnyelését a légkörben, ezzel növelve az szélsőséges időjárási események intenzitását és darabszámát.
Miért a CO2 a legnagyobb hatású ipari üvegház gáz? Mert annak a mennyiségét növeltük meg leginkább a légkörben, ahogy a fenti adatsorban is látszik a CO2 hozzájárulása a legnagyobb a többlet hőenergia elraktározásában. 1800 és 2016 között így változott meg a koncentrációjuk:
1. CO2 280 ppm -> 400 ppm | +120 ppm
2. CH4 0,7 ppm -> 1,8 ppm | + 1,1 ppm
3. N2O 270 ppb -> 330 ppb | + 60 ppb
4. CFC 0 ppb -> 0,4 -> 0,1 ppb | + 0,1 ppb
A második legveszélyesebb gáz pedig a metán, amiről szintén sokat lehet hallani, olvasni, a szibériai permafroszt olvadása és a tengeri metán hidrát bomlása kapcsán, mivel tömegarányosan (GWP potenciál) sokkal jobban melegíti a légkört. Amennyiben erről a két helyről hirtelen fog nagy mennyiségben felszabadulni, óriásit dob majd az átlaghőmérsékleten, ami beláthatatlan következményekkel járó autokatalitikus folyamatokat indíthat el.
Természetes vagy mesterséges?
Abban igaza van a klímaszkeptikusoknak, hogy egy melegedő geológiai időszakban élünk, ahogy ezt a pleisztocén éghajlati diagram is mutatja.
Az elmúlt 5,5 millió év hőmérséklet változásai:
Azonban mindig elfelejtik azt megemlíteni, hogy a geológiai folyamatok és az ipari civilizációs folyamatok nem egy skálát képviselnek, nem nagyítanak bele.
Emlékeztetőül ismét idemásolom az elmúlt 400 ezer év diagramját, a fenti diagram végébe való belenagyítás gyanánt. Látható, hogy a nagy melegedési időszakon belül is egy kisebb melegedési időszakban vagyunk benne. Ez idáig még korrekt lenne. De azt nem veszik figyelembe, hogy ezt az eleve melegedő interglaciális időszakot futtattuk meg a korábbi geológiai trendekhez mérten kiugróan gyors mértékben és nagy intenzitással! Ami már nem természetes.
Tovább nagyítva látszik még jobban látszik a konkrét emberi hatás is, az elmúlt 2000 év történetében . Összességében azt mondhatjuk, hogy az emberi tevékenységnek a jelenlegi klímaváltozásban kb. 80%-os szerepet játszik, ennyiben járulunk hozzá a melegedés ütemének és mértékének felpörgetésében.
És hiába lenne jó a CO2 mint tápanyag a bioszférában, ha az általa okozott gyors klimatikus változásokhoz nem tud alkalmazkodni az élővilág, több kárt okoz, mint hasznot! Nem is beszélve az emberi civilizációról.
Ez történt 55 millió évvel ezelőtt is, amikor a legutóbbi nagy felmelegedést elszenvedte az élővilág. Amikor olyanokat mondanak a Reális Zöldek,hogy jöjjön, jöjjön a sok CO2, ez jó, ez természetes, akkor nem gondolnak ebbe bele, hogy katasztrófába akarják sodorni az egész emberiséget és a földi élővilágot!
AKKOR é MOST
55 millió évvel ezelőtt történt a földtörténet eddigi legnagyobb globális felmelegedése.
Néhány 1000 év alatt 5-8 fokkal emelkedett a hőmérséklet, miután egy intenzív vulkanikus időszak után rengeteg CO2 került a légkörbe,
Ezt az időszakot hívják paleocén-eocén termikus maximumnak (PETM).
A CO2 megugrás az élővilágra brutális hatással volt akkor, tömeges kihalást okozott sok más egyéb mellett.
Tartottam róla egy kiselőadást is akkoriban, aki többet szeretne tudni erről az eseményről, az átpörgetheti: https://www.docdroid.net/xM0Yv5Z/gi-klimakatasztrofa-elott-2012.pdf
Sokan attól tartanak, ez ismétlődik meg napjainkban is.
Csak sokkal gyorsabban: nekünk elég volt hozzá 250-300 év is…
Üdvözlettel:
István
—————————————————
Fáy Árpád ezt írta (időpont: 2019. okt. 16., Sze, 11:48):
Tisztelt Magas Érdeklődésű Levelező Társaság!
Laikusként felhívom figyelmeteket, hogy nekem úgy tűnik, a konszenzus, amiről itt olyan sok szó esik valóban nem a tudományos közvélekedés szakkifejezése. Ott ugyanerre a paradigma szót használják. A paradigma esetében pedig definiálta Kuhn hogy az nem egy tudatosan megállapodott egyezség, hanem intuitív alapon mint valami spontán kialakult és csak spontán érzékelhető (tehát axiomatikába nem foglalható) rezonanciaként működik. Ami vagy jóra vezet vagy nem, ami vagy hasznos vagy nem stb. Tehát a tudományos paradigma nem a tudománypolitika vagy nem a tudományra támaszkodó politika fogalma. De tudomásul vétele sok mindenre könnyíti a magyarázatot, a belegondolást, az együttműködést stb.
Ellenben e körben többen szóvá tették, hogy a nemzetközi pénzügyi háttérben dolgozó érdekeltségek rászálltak tudományos kérdésekre és azokat mint kvázi, vagy legalábbis jól kitapintható kompromisszumként kezeltetnek, más szóval cenzúra alá vontak – ami a gyengébb erényű kutatókkal szemben látványosan eredményes lehet, tehát akiknek elődlegesen nem a tudományos igazság lebeg a szeme előtt, nem is a felfedezés izgalma, de még csak nem is az alkotás vagy akárcsak a valós megértés vágya, hanem társadalmi presztizs, megélhetés, karrier vagy csak úgy sodródnak az árral (divatot követő egyetemi tanárok, kutatók, sajtósok).
A tudományos munka egy fajtája, főleg az induktív axiomatika világára támaszkodó-hivatkozó alkalmazások mindenféle plecsnikkel ellátott tömegei lényegében olyanok mint a cunami által sodort törmelék. Ezt nem látni azt jelenti, hogy valaki nem lát ki a címkék mögül. A tudomány áldásos eredményeinek visszája, hogy intézményesült, ami pedig a megcsontosodás, a kiüresedő váz veszélyét hordozza magában, a való vagy tényleges élettel akár teljesen megszakadt kapcsolatok foglyaként.
Az ő körükben valóban nagyon jellemző lehet 70-80-90-99%. Csak mire? A vita hevében szociológiailag vagy egyébként nevezett statisztikában meg kis kellene nevezni őket. Eléggé jelentéktelenné olvad szerepük, jelentőségük, minél közelebb kerülünk akár csak eszmecserében is a valódi tudományhoz (akkor is ha a valódi tudomány ma már ismert, megfogalmazott módon a paradigmák ködéből véglegesen ki nem bontható). És viszont. Minél közelebb kerülünk az intézményes világ döntési mechanizmusaihoz, a döntések végrehajtóihoz, annál jobban figyelembe kell venni a 70-80-90-99% hangoztatott állásfoglalásait.
Ami tehát a jelen levelezés végletesnek és feloldhatatlannak látszó véleménykülönbségeit illeti, annál könnyebb áthidalni őket, minél inkább figyelembe vesszük az 1-3% és a 99-97% közti különbséget tudományos mibenlétük között.
De hogy nehogy csak eme könnyű evidenciákon lovagoljak leveleiteket olvasván, megemlíteném, hogy ha már kacérkodás folyik itten a klímaváltozás kérdéskörével, akkor ki lehetne alakítani egy hivatkozhatósági hátteret, akár erre a célra nyitott honlapon (csupa közismert evidenciából, amit egyenként ismerünk már, de egy efféle vitatkozó levélváltásban már nehezebb összefogni).
· a mikro-makro világ léptékeit számtalan video és grafikon veti össze a kvantumoktól a csillagvilágig
· a földtörténeti korszakok időjárási korszakai és paraméterei
· a korábbi dús növényzetet és állatvilágot jellemző korszakok (mamutok és óriási medvék) magasabb co2 állapotához hozzá kell venni az evolúció azóta is folytatódó diverzifikációját, egyre bonyolultabb szimbiózis-rendszereit ugyancsak vírusoktól egészen a növény és állatvilág és az ember Földet borító össz-szimbiózisáig. Ez is változik. 72 millió évvel ezelőtt bizonnyal jelentősen mások voltak a szimbiózis-rendszer viszonyai sőt szereplői is. Változnak a vírusok is meg a baktériumok is és a velük alkotott szimbiózisok is (mitől haltak meg indiánok tömegei Kolombuszékkal találkozván). Szóval a vagdalkozás hovatovább a pénzcentrumok által irányítani próbált cenzúra önkéntes, öncenzúrának is nevezhető válfajának vehető.
· A cenzurális hatás abban is tetten érhető, hogy levitték az egyén szintjére a dezinformálást (mert a gazdasági-politikai érdekből erőltetett és „tudományosnak” neveztetett cenzúra az más szóval dezinformálás), szóval ez a barkácsolás globális klíma témaköreivel elvonja a figyelmet az egyén és a kisebb közösségek szintjén ténylegesen befolyásolható mikroklíma kérdéséről. A virágcserépről. A lakásról. Sőt a ruházatunk adta közérzetről. Mikroklímája van egy kis kertnek, egy a falra futtatott vadszőlőnek. Elvonja a figyelmét hazai közvéleménynek a folyók által a határon kihordott tápanyagokról, a határon behordott szennyről. Például van-e olyan javaslat, hogy a belépő folyókat lényegében ülepítőkön kellene átfuttatni a káros hordalékok ellen, a kilépőket pedig a hasznos hordalékok miatt – mert a menet közbeni nagy árvíztározókról már sok szó esik. Belepillantva a mindenféle anyagokba elképzelem, hogy a Tiszát szegednél visszavinnék eredeti szintjére le az utcák szintje alá milyen furcsa lenne – és önmagában Szegednek talán hasznos.
· Számomra felfoghatatlan és érthetetlen és értelmetlen a tudástár megnevezés például, mert ez egyértelműen egy önállótlan mesterséges intelligencia képzettel társítható káros zombi-fogalom. Aki nem tud magyarul vagy aki nem érdeklődik a magyar nyelv iránt (ha ellenérzései vannak vele szemben – azt nem is boncolgatom), szóval akik eltekintenek attól, hogy a tudás egy emberi képesség. Azt nem lehet gépesíteni sem raktározni. És a rendszerváltás utáni elanyátlanodásunk, gyámoltalan tehetetlenségünk egyik lakmuszapapír-foltja ez a tudásbázis, tudástár stb szófertő. Még a tudásbázisnak lehetne értelme, de az is elég szomorú volna, mert valami falanszterikus munkatábort, tudós-gulágot jelenthetne. De nem könyvtárat, ahová a tanulatlan elmék legfeljebb aludni járhatnának be, mert ahhoz még a velük tartó kutyusuk is alkalmas lenne a könyvtárban az asztal alatt vagy a sarokban. Sem internetes honlapot, mert ha a tudás a képernyő mögött lapul, akkor annak a képernyő semmi hasznot nem hajt.
· És a füstgázok ügyében is milyen ritkán idézik, hogy egy tűzhányó mit tud csinálni. Tehát kell a klímatudatosság, mert nem mindegy, hogy van-e a kiskertben tavacska vagy párafüggöny (párafüggöny akár az erkélyen). Talán a vizes szalmakalapot a nyári melegben már nem kellene ide soroljam, bár hatása annak is van.
FÁ
————————————
From: Juhos Laszlo
Sent: Wednesday, October 16, 2019 5:17 AM
Subject: RE: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
Reményi Károly a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerint a tudományos témákban nincsen konszenzus. Ott érvek vannak és ellenérvek. Konszenzus és evidencia nincsen.
A könyvében az Akadémikus javasolja, hogy időnként vállalni kell a világtendenciákkal szembeni állásfoglalást, mert a nemzetközileg elfogadott álláspontok sokszor megvalósíthatatlan célokat tűznek ki. Tisztességes szakmai döntéseknél nincs demokrácia és nem kell konszenzus, hanem a tényeken alapuló érvelés szükséges.
A rendszerváltás után a háttér hatalomnyak, szüksége volt egy elméletre, amellyel a kelet európai országoknak nem csak a piacát szerzi meg, hanem az iparát is lenullázza.
Erre kiváló eszköz volt a széndioxid.
A széndioxid nem lehet ernyő gáz, mert ezt a lehetőséget a vízgőz elveszi a széndioxidtól.
Az üvegházelmélet figyelmes tanulmányozásakor észre lehet venni, hogy súlyos hibákkal
terhelt számításokra épül. Már az elsô támpont, a széles körben terjesztett „egyensúlyi”
hőmérséklet (-18 °C, ill. 0 °F) akár középiskolai ismeretekkel is ellenőrizhető.
Meglepő módon az üvegházhatás jóval kevésbé veszélyes, mint a közhit tartja. Egyetlen
bizonyítéka sem állja ki a tudományos bizonyítás próbáját. Az iparnak támogatnia kellene
a szakmai kutatást és a mennyiségi méréseket, mivel az üvegházgáz-kibocsátás
egyik vádlottja. Intézkedésekre van szükség azért is, hogy a környezetvédelmi költségek
felhasználása hatékonyabb legyen.
Van egy másik elmélet is a fenntartható fejlődés elmélete
A fenntartható fejlődés fából csinál vaskarikát!
A Riói Konferencia a környezeti szempontot a növekedés korlátjaként vezette be. Tehát, nem a növekedés peremfeltételeként értelmezte azt, ami –rövid és közép távon– még elfogadható lett volna. Azonban a korlátként történő szembeállítás súlyos hiba volt, amit már régóta észre kellett volna venni, továbbá rég ki kellett volna javítani. Természetesen, az ideális az lett volna, ha a környezeti szempont a növekedés motorjaként kerül értelmezésre. Az így szembeállított környezeti és növekedési szempont összeeszkábálásából jött létre egy fogalmi nonszensz, a “fenntartható fejlődés”. Húsz évvel ezelőtt már nyilvánvalóvá vált, hogy az északi irány “éltérítése” következtében az emberiség elbizonytalanodott indítékaiban, különösen a technológiai fejlődésre vonatkozó értékrendjében. Ez az elbizonytalanodás nagyfokú, az embertől való elidegenedéshez is vezetett, mivel végső soron az embert állította szembe a környezettel. Természetesen, ezen szembeállítások során a jog is mindig az utóbbi javára döntött. (Ez mára odáig fajult, hogy például –a biodiverzitás megőrzése érdekében– a békák vonulása miatt teljes útlezárás jöhet létre, ugyanakkor egy –másféle tevékenységet folytató– érdekérvényesítő szervezet demonstrációja esetén ez nem lehetséges.) Az elidegenedés pedig mára olyan fokú, hogy ad abszurdum egy béka élete többet ér, mint egy emberé. A Reális Zöldek évek óta hangsúlyozzák, hogy az ENSZ által erőltetett és szervezett konferencia-sorozatnak semmi értelme. Ezenkívül, Rio+20 előtt azt is nyilatkozták, hogy a konferencia-sorozat kudarca szükségszerű, mert az 1992-es Rio egymással szembeállított és leszűkített fogalmakból építkezett. Ezért 1992. óta mondják, hogy a Dinamikus és Organikus Fejlődés Elmélete a megoldás a gazdasági és környezeti szempontok összeegyeztetését illetően. Ez ügyben kellő figyelmet azonban sohasem kaptak, igaz más ügyeket illetően sem. Ezt nehezen ugyan, de el tudták és el tudják viselni. Nem ez a gond. A gond az, hogy az emberiség több mint 20 éve egy helyben topog, és a kezdeti –bár elhibázott és nagyon pongyolán megfogalmazott, de ugyanakkor mégis– nemes célokból kiábrándulva mára teljesen impotenssé vált a közös cselekvést illetően. A nemzetközi politikában széleskörűen elfogadott, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságában („Brundtland-jelentés”, 1987.) megadott meghatározás szerint „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata (Tokió, 2000) szerint pedig „a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg”. A fenntartható fejlődés fogalmát először a természeti környezet elemeinek emberi felhasználásával kapcsolatban értelmezték, amely szerint a jelen generációk szükségletei kielégítésének korlátot szab, hogy a természeti tőke a jövőben jelentkező igények felől nézve az idő folyamán ne csökkenjen. A fenntarthatóság tehát az emberiség folytonos megújulását, a jövőért érzett felelősség cselekvésekben testet öltő tudatos érvényesítését, a változó környezethez való alkalmazkodását jelenti, a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése érdekében. A fejlődés pedig az ebben az alkalmazkodásban bekövetkező javulást jelenti.’ Ekkora zagyvaság esetén az udvarias ember inkább azt mondja, hogy ‘No comment’.
Budapest, 2017. február 5.
Juhos László, reális zöldek elnöke
Norvégia, Izland és Lichtenstein nem EU-s tagállamokként is hozzáférnek az unió közös piacához, ennek fejében azonban fejlesztési forrásokat fizetnek a közösség szegényebb országainak, köztük Magyarországnak is. A pénz felhasználásáról ciklusokban egyeznek meg a felek. Az előző, 2009-től 2014-ig tartó ciklusban az ország 40 milliárd forintot kapott, ebből 4 milliárd vándorolt azokhoz a civil szervezetekhez, amelyeknek vízből atomból nem kell a villany.
———————————————
From: [email protected] [mailto:[email protected]] On Behalf Of István Gubek
Sent: Wednesday, October 16, 2019 3:54 AM
To: Juhos Laszlo
Cc: Bokor Levente; Somogyi Ferenc; Filozófiai Társalgó; István Héjjas, dr; Bánhidi András; Fáy Árpád; Szegő Szilvia; Szegő Andrea; Rockenbauer Antal; Bacsó Anna; Szabó Erik
Subject: [Fil.Társ.] Végre pont kerül a klímavita végére
Kedves Juhos László!
Van-e klímakrízis? Igen.
Az, hogy klímakrízis van, egy tudományos konszenzuson alapuló megállapítás.
A tudományos publikációs jegyzékben tessék rákeresni.
https://scholar.google.com/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=climate+crisis&btnG=&oq=climate+cris
Az, hogy ennek ellenére mit mond 500 ilyen-olyan módon összekalapozott „szakember”, nem releváns.
Nemrég 15 ezer (!) tudós írt nyílt levelet, hogy éghajlati katasztrófa van.
Na bumm, a „hangos” (?) kisebbség…
500 vs 15 000. (3,3% és 96,7%).
Erre idéztem egy másik felmérést is, hogy 97% és 3%.
Ez nem tudományos vita tárgya.
Illetve pontosabb megfogalmazással élve: az éghajlati rendszer nagyon komplex. Természetes, hogy nem értjük minden elemét és összefüggését pontosan. Ezért fogalmaznak árnyaltan a publikációk, ami Bokor Levente kifinomult nyelvi érzékének fel is tűnt, de ebben nem célravezető a nyelvészkedés, tudományos szövegként helytállóak voltak a megfogalmazások. Viszont az, hogy a földi éghajlati rendszerbe az emberiség kártékony módon beleavatkozott, nem képezi tudományos vita tárgyát, nemrég erre két egyértelmű diagramot is mutattam.
Vitatni persze mindent lehet, mert 100%-os tudományos bizonyosság elvileg sem lehetséges semmilyen kérdésben, erre meg az mondtam, hogy erkölcsileg felelőtlenség ilyen álláspontra helyezkedni a tudományos konszenzus ellenében, hiszen ha a fosszilis tüzelőanyagok okozta CO2 kibocsátás nem is melegítené fel (és ami fontosabb, szélsőségesebbé teszi) az éghajlatot, a tüzelés során keletkező egyéb anyagok akkor is óriási károkat okoznak a környezetben és az emberi egészségben. Kiss Károly is ezt a részét emelte ki az opponálásnak Héjjas István előadása után. Ezzel gondolom a Reális Zöldek is egyetértenek.
A szénégetés tehát nem csak a klímát teszi tönkre:
Akkor miért is nem akarják csökkenteni a fosszilis energia felhasználását?
Hol is van a valódi üzleti lobbi?
Költői kérdések.
A fosszilis lobbi számokban:
https://wwf.hu/klima_/1/europa-meg-mindig-a-fosszilis-energiat-tamogatja
***
Az önmagában „jótékony CO2” klímaszketikus mítoszát pedig a PETM időszak alaposan meg tudja cáfolni, de ez már egy másik levél tárgya lenne. Igény esetén folytathatjuk. Ahogy a hógolyó Földdel is, vagy egyéb érdekességekkel.
***
Lábjegyzet, közönségkérdés, háttérgomdolatok: nagyjából az érvek-ellenérvek érdemi része kifutott, persze még sok érdekes részterületet lehetne érinteni. Aki követte az eddigi eszmecserét és korábban nem volt kialakult stabil álláspontja, érdekességképpen kérdezem, hogy ez segítséget adott-e neki egyik vagy másik irányba történő elmozduláshoz? Ha igen, mi az, ami döntő mozzanat / felismerés volt? Ha továbbra is bizonytalan, mi az, ami hiányzik? (Ehhez hasonló rövid visszajelzések akár privátban is érdekelnének, mert környezeti nevelést is érint a szakterületem, itt fontos, hogy az emberek felé komplex kérdéseket közérthető formában kommunikáljunk. Ha folytatódik ez a levelezés, a későbbiekben is természetesen bármikor szívesen fogadok 1-1 ilyen rövidebb gondolatot.)
Egy ilyen levélváltás sorozatnak nyilván nem lehet célja a másik szögesen ellentétes állásponton elhelyezkedő fél (felek) meggyőzése, sokkal inkább az olvasóközönségnek ad információkat, hogy minél megalapozottabban tudjon eligazodni egy ilyen tényleg rendíkvül összetett (és fontos) kérdéskörben.
Eddig a kiegyensúlyozottságot hiányoltam a sok egyoldalú indormáció körbeküldözgetésével, de remélem, legalább annyit sikerült elérnem, hogy ezeket a jövőben már némi fenntartással fogja olvasni / fogadni a tisztelt tudós közönség.
István
Juhos Laszlo ezt írta (időpont: 2019. okt. 13., V, 15:21):
Nincs mit helyre tenni, mivel nincs klímakrízis! JL
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=6233
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
