Végre a román ügyészség is kimondta: '89-ben Iliescuék véres puccsal jutottak hatalomra

Végre a román ügyészség is kimondta: '89-ben Iliescuék véres puccsal jutottak hatalomra

Szándékos katonai diverzió, tudatos rémhírkeltés miatt vesztette életét sok ember Romániában 1989. december 22., Nicolae Ceausescu kommunista diktátor menekülési kísérlete után – állapította meg a román katonai ügyészség a forradalom évfordulója alkalmából hétfőn kiadott közleményében.

Az ügyészség beszámolója szerint az eddigi tanúkihallgatásokból, katonai és civil levéltári anyagok, korabeli videofelvételek áttanulmányozásából egyértelművé vált, hogy a diktátor elmenekülése után nem volt hatalmi űr Romániában,

azonosították, kikből állt az a politikai-katonai parancsnokság, amely rövid időn belül átvette a hatalmat az országban.

A vádhatóság bizonyítékokat gyűjtött arról, hogyan működött – a televízió és rádió bevonásával, ellentmondásos katonai parancsok kiadásával – az a diverzió, amellyel fenntartották a lakosság félelemérzetét,

azonosították azokat az eszközöket is, amelyek gépfegyver-sorozatok hangját imitálva keltettek pánikot.

Az ügyészségi helyzetjelentés nem nevesít felelősöket, csak “várhatónak” nevezi, hogy a további vizsgálatok során sikerül azonosítani a több száz halálos áldozatot követelő diverzió elkövetőit és bűntársaikat.

A vádhatóság tavaly novemberben emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával kezdte újra a bűnügyi vizsgálatot az ügyben, miután a forradalmárokat tömörítő bukaresti December 21. Egyesület több tagja pert nyert Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

Hírdetés

A vádhatóság már a vizsgálat újrakezdésekor úgy értékelte: az 1989. december 22-én hatalomra került új politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében olyan intézkedéseket hozott, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek, így ezek a cselekmények kimerítik az emberiesség elleni bűntettek ismérveit. Az ügyészek szerint a tettesek

“előre kidolgozott terv alapján egy polgárháború látszatát keltették, “az új vezetők hatalomra juttatása és legitimálása” érdekében.”

Hasonló véleményt fogalmazott meg az elmúlt években több kutató is, többek közt Radu Portocala, Nestor Rates, Marius Oprea, Dennis Deletant, és Tom Gallagher is. Ők hozzáteszik azt is, hogy

Iliescuék gátlástalan manipulációi nem értek véget 1989-ben.

A kilencvenes évek elején a Securitate egykori munkatársaival karöltve járatták le politikai ellenfeleiket, szervezték meg 1990-ben a marosvásárhelyi “fekete márciust”, és verették szét felhergelt bányászokkal a valódi rendszerváltást követelő júniusi diáktüntetéseket.

Szintén a forradalom eredeti céljait elsikkasztó puccsként értékelte a történteket Borbély Imre politikai elemző, az RMDSZ egykori parlamenti képviselője is. A Ceausescu bukásának 27. évfordulója alkalmával szervezett tavalyi temesvári pódiumbeszélgetésen úgy vélekedett, a városban kitört felkelés leverésével megbízott Stanculescu tábornok ráébredt, hogy az elégedetlenségnek már nem lehet útját állni, ezért visszatért Bukarestbe, és államcsínyt hajtott végre, amelynek eredményeképpen “Moszkva kiválasztottját” Ion Iliescut juttatta hatalomra. 

“a puccsisták a televízióban közvetített, terroristákra vonatkozó álhírekkel teremtették meg a forradalmi hangulatot, és sulykolták a köztudatba Iliescu forradalmi szerepét.”

 – mutatott rá Borbély Imre. 

A korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a Temesvárról indult, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket és 3138-an megsebesültek – túlnyomó többségük a diktátor elűzése után. A halálukért felelős vezetők jelentős része már nem él, Stanculescu tavaly júniusban halt meg. Iliescu ugyanakkor még élletben van, márciusban ünnepli 88-ik születésnapját. 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »