A NATO-főtitkár arra kérte az ukrán államfőt, biztosítson nagyobb jogkört a kárpátaljai magyarok számára – írja a KárpátHír az ukrán Korrespondent hírportálra hivatkozva.
Jens Stoltenberg a kijevi látogatásán rendezett sajtótájékoztatón mondta el az ukrán vezetésnek szóló üzenetét, amelyben arra szólította fel Kijevet, hogy
vegye figyelembe és alkalmazza a Velencei Bizottság valamennyi, az ukrajnai kisebbségek oktatására és jogai biztosítására vonatkozó javaslatát.
A média munkatársai előtt a főtitkár elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság kérdésköre felmerült a Volodimir Zelenszkijjel folytatott négyszemközti megbeszélésen. Ez a probléma ugyanis erősen nyugtalanítja Magyarországot, amely tagja a NATO-nak.
Stoltenberg kijelentette, valamennyi tagország osztja a magyar álláspontot, és épp ezért azt Ukrajnának is szem előtt kell tartani.
Most tehát minden Ukrajnán múlik – szögezte le a NATO főtitkára, aki még hozzátette: azt a választ kapta az ukrán elnöktől, hogy Ukrajna kész végrehajtani a Velencei Bizottság hét javaslata közül hatot.
Stoltenberg az ukrán hadsereg az oroszpárti felkelők csapatainak szétválasztásáról – amely a tartós fegyverszünet egyik legfontosabb feltétele – is tárgyalt Zelenszkijjel – írja az MTI. Közösen bejelentették, hogy november 4-én a Donyeck megyei Petrivszke településnél is megkezdődik a csapatszétválasztás, ha a felek betartják a tűzszünetet.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a csapatoknak egymástól egy-egy kilométerre történő hátrébb vonásához hét nap valódi fegyvernyugvásra van szükség a kijelölt térségben. Két napja kezdődött el a csapatszétválasztás a Luhanszk megyei Zolote településnél, júliusban pedig már be is fejeződött a szintén Luhanszk megyei Sztanicja Luhaszkánál.
A zolotei és a petrivszkei csapatszétválasztás megkezdését Moszkva feltételül szabta a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország újabb csúcstalálkozójának.
Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy ezután sor kerülhet a rég várt normandiai csúcsra, ha valamennyi fél úgy akarja.
A sajtótájékoztatón az elnök kijelentette, hogy Ukrajna kész felgyorsítani felkészülését a NATO-csatlakozásra, és nem veszi le napirendről azt az igényét, hogy az észak-atlanti szervezet aktiválja számára a tagsági cselekvési tervet (MAP). Megerősítette továbbá, hogy a NATO és Ukrajna közötti gyakorlati együttműködés keretén belül dolgoznak az áttérésen egy új formátumra, de erről részleteket nem hozott nyilvánosságra.
A UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a bizottsági ülésen Zelenszkij felvetette, hogy a NATO vegye be Ukrajnát a Kiterjesztett Lehetőségek elnevezésű programjába (Enhance Opportunity Program). Ez a program egyesíti az észak-atlanti szervezet körül a NATO azon legközelebbi partnereit, amelyek más-más nem szövetségesek, de készek a szoros együttműködésre elsősorban műszaki területen, valamint közös műveletekben és hadgyakorlatokban való részvétellel – fűzte hozzá magyarázatul a Jevropejszka Pravda hírportál.
Stoltenberg a bizottsági ülésen emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij és az új ukrán kormány széles társadalmi támogatást kapott a választásokon nagyszabású reformtörekvései végrehajtásához. „Ukrajna most jut el oda, hogy megfeleljen az euroatlanti alapelveknek és standardoknak, ami alapján teljesítheti állampolgárai elvárásait. A reformfolyamat rendkívül fontos az ország jövőbeni biztonsága és jóléte szempontjából, valamint segíti az önök törekvéseit a majdani NATO-tagság elnyeréséhez vezető úton” – mondta a főtitkár.
A parlament előtt elmondott beszédében kiemelten az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megreformálására, valamint a biztonsági és védelmi szervek feletti fokozottabb parlamenti ellenőrzés megteremtésére szólította fel a törvényhozást.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
