Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
A Mátyás király mesék sorozatában az Okos lány történetéhez hasonlította Kiszelly Zoltán politológus az Európai Bizottság múlt heti döntését a Magyarországnak járó európai uniós pénzek kapcsán. Az unió hozott is nekünk ajándékot meg nem is, meg is állapodott meg nem is – jelentette ki lapunknak a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Hozzátette: számunkra fontos volt a megállapodásban, hogy az újjáépítési alap pénzeinek hetven százaléka ne vesszen végleg el, az teljesült, csak egyelőre pénzt nem látunk belőle. Mi magyarok azt kaptuk büntetésül, amit a lengyelek jutalmul – fogalmazott Kiszelly. Velük aláírták a megállapodást, mégsem kapnak fél éve pénzt, velünk még nem írták alá, de lényegében már most megmondták előre, hogy nem is kapunk pénzt – vélekedett. Kiszelly Zoltán szerint várható volt ez a salamoni javaslat, amit most a pénzügyminiszterek tanácsa elé terjesztenek. Miután máshogy nem találnak fogást rajtunk, ezért marad a jogállamiságnak, kondicionalitásnak csúfolt politikai zsarolás az uniós pénzek visszatartásával.
Az elemző úgy véli, ezzel a módszerrel szeretnének a lengyeleknél kormányváltást elérni, nálunk pedig ellehetetleníteni az Orbán-kormányt. A politológus kifejtette, igazából mi még a botnak a jó végén vagyunk, mert az, hogy most elbukjuk a hetvenszázaléknyi uniós pénzt a helyreállítási alapból, s úgy nem kapunk pénzt, vagy nem bukjuk el a hetven százalékot, és úgy nem kapjuk meg, mindegy. Mint folytatta, a lengyelek példája arra tanít, hogy Brüsszel bennünket is zsarolni fog. Ezért a kormány jól teszi, hogy következetes álláspontot képvisel más kérdésekben, s nem enged a zsarolásnak. Ha ugyanis nem kapjuk meg a pénzt, miért szavaznánk meg az uniós hiteltervet?
Francia és az olasz kérés, hogy uniós hitelből finanszírozzák a rezsicsökkentésüket, valamint Ukrajna újjáépítését, az európai hadsereget, az energiaátállás programját – sorolta az elemző. Rengeteg ötlet van még, mit kéne finanszírozni közös hitelből. Azt akarják, hogy az eurózónán kívüli országok is részei legyenek az adósságuniónak, magyarázta Kiszelly, ám ha az eurózónán kívüli országok hosszú távra eladósodnak, akkor a szuverenitásuk nagy része is elveszhet. A kormány tehát jól teszi, ha szkeptikus az adósságunióval szemben – fogalmazott az elemző.
Kifejtette, a magyar kormány éppen ezért elkülönített száznyolcvanmillió eurót Ukrajna támogatására. A másik vitás kérdés a tizenöt százalékos társasági minimumadó. Ha a kilencszázalékos magyar adókulcsot felemeljük tizenötre, akkor oda az a versenyelőny, ami Magyarország gyorsabb felzárkózását hozhatja az unióban. Ez is egy olyan kérdés, ami a magyar gazdaság szempontjából fontos. Kiszelly Zoltán szerint Brüsszel azt hiszi, az uniós pénz nélkül összeomlik az Orbán-rendszer, ami nem igaz. A lengyelek is fél éve várnak a pénz megérkezésére, de nem dőlt össze a gazdaság, s működik Magyarország is. Ugyanakkor hangsúlyozta, ami csúnya ebben a történetben, hogy a magyar baloldali képviselők is arra szavaztak az Európai Parlamentben, hogy ne kapjunk a pénzt. A baloldal továbbra is Magyarország ellen áskálódik – tette hozzá Kiszelly Zoltán, ennek a jeleit tapasztaltuk a múlt héten is.
Ami a hazai belpolitikát illeti, Kiszelly szerint a újabb hét, újabb leleplezést hozott a dollárbaloldalon. Kiderült, nem külföldi mikroadományokból jött össze a hárommilliárd dollár. Bebizonyosodott az is, hogy nemcsak magyarok adományoztak, nem tízezrek „dobták össze” az adományokat, hanem csupán néhány tucatnyian, s az is, hogy kampányra költötték azt. Egyértelművé vált az összefüggés: a kampányban a Gyurcsány–Bajnai-tengely mozgatta a tengerentúlra vezető szálakat. Márki-Zay Péter a maga ügyetlen módján ezt arra akarja most felhasználni – jegyezte meg a politikai elemző –, hogy bejegyzés alatt álló leendő pártjának pozícióit erősítse. Márki-Zay ugyanis azt állítja, hogy a többi párt is tudott ezekről a pénzekről. Kiszelly hozzátette, amikor teregeti a részleteket, az annak is szól, hogy a régi pártokat hiteltelenítse, hiszen a pénz a DatAdathoz meg az Ezalényeg médiacsoporthoz is ment.
Kifejtette, Amerikában ha valaki egy jelöltet finanszíroz, akkor ezerkétszáz dollárt adhat neki, ám ha ügyeket támogat, akkor korlátlanul adhat pénzt. Ezeket nevezik 527-es szervezeteknek, mert az amerikai adótörvény 527-es paragrafusa alapján az ilyen támogató szervezetek adókedvezményre jogosultak. Ezért védekeztek ezzel a baloldalon a választási kampányban, ezért nem volt pártembléma a plakáton, a mozgalmat írták oda, mint kiadót. Azzal próbálnak most védekezni, hogy a CÖF is ezt csinálja, csakhogy a CÖF magyar pénzből teszi ezt, ami összhangban van a magyar törvényekkel – jegyezte meg az elemző.
Kiszelly úgy véli, a kiskaput akarták kihasználni, ezért lehet ezeket a pártokat dollárbaloldalként minősíteni. A belföldi támogatást pótolták ki a guruló dollárokkal, s a külföldi pénz a magyar belpolitika befolyásolására érkezett. Ezenközben a DK a múlt héten folytatta a politikai piactisztítást. Gyurcsány Ferenc nem akar még egyszer öt párt vezetőjével alkudozni. Most már baloldaliként határozzák meg magukat – tette hozzá Kiszelly –, a konzervatív Márki-Zay Péter pártterveivel és a liberális Momentummal nem foglalkoznak. Emiatt, magyarázta Kiszelly Zoltán, Gyurcsányék bevezették a kettős párttagságot, létrehoztak egy saját médiumot, ami a törzsközönség megerősítését szolgálja. A DK elkezdte építeni a forradalmi élcsapatot – fogalmazott a politológus.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
