Vége az olcsó kamatoknak, fordulóponthoz ért a világ

Fordulóponthoz ért a világ a gazdasági válságot követően. Emelkedő inflációra és növekvő kamatokra kell szépen lassan felkészülni.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris döntéshozó testülete, a nyílt piaci bizottság (FOMC) a piaci várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal 0,50–0,75 százalékra emelte szerdán az irányadó kamatsávot.

Bár a kamatemelés mértéke elhanyagolható, sőt a piacok lényegében már beárazták a döntést, ezért rövid távon aligha lesz hatása a Fed mai ülésének, hosszú távon azonban a rekord alacsony hazai kamatkörnyezetre is kihat a döntés.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint jelenleg egyfajta „buy the rumor and sell the fact”, azaz vásárolj a hírekre és add el a tényekre jellegű várakozás van a piacokon. A szakértő szerint hosszabb távon a dollár erősödése várható (a döntés után meg is ugrott az árfolyam), amellyel párhuzamosan az állampapírok után fizetett hozamok is emelkedésnek indulnak. – Ez magával rántja a fejlődő piaci hozamokat is, vagyis a magyar államkötvények után is nagyobb hozamot (kamatot) kell a költségvetésnek kigazdálkodnia – hangsúlyozta. Az hogy a piac beárazta a kamatemelést, már látszódik a hosszú lejáratú, azaz 5-10 éves futamidejű magyar állampapírok hozamszintjén. Nemrég még 2,8 százalékos hozamok mellett keltek el ezek a 10 éves futamidejű kötvények, de ma már 3,3 százalékért vásárolják csak meg a befektetők. Virovácz szerint lassan elbúcsúzhatunk az olcsó kamatok időszakától. Ez azonban nem megy egyik-napról a másikra, hiszen a Fed legutóbb tavaly decemberben emelt a kamaton, akkor 25 bázisponttal növelték a rátát. – A rövid távú hozamokra vélhetően nem fog hatni az amerikai jegybank döntése most még. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az EU-ban, az Európai Központi Bank szerepe is nagyon fontos – mondta az elemző. Virovácz szerint az uniós jegybank egyelőre kitart az „ultralaza” monetáris politikája mellett, de ez nem mehet a végtelenségig.

A kamatemelés azért következik be az Egyesült Államokban, mert az USA gazdasága egyre jobban teljesít, vagyis már nincs szükség a jegybank laza monetáris politikára, amellyel a válság után támogatta az amerikai gazdaság talpra-állását. (Az alacsony kamatok miatt nem éri meg a bankban tartani a pénzt, ezért több pénz áramlik a gazdaságba, többen fektetnek üzleti vállalkozásba – így az alacsony kamatok – elvileg – élénkíthetik a gazdaságot).

Hazánkban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációja szerint 2018 év végéig tartható az egyébként rekord alacsonynak számító 0,9 százalékos alapkamat. Virovácz szerint nagy kérdés, hogy kitart-e addig a lendület, elképzelhető, hogy az MNB-nek már korábban szigorítani kell majd a monetáris politikáját. – Nem fog elszállni a ráta, azonban elképzelhető, hogy egy 15-25 bázispontos emeléssel reagálnia kell a jegybanknak a növekedő inflációra és a gyengülő forintra. Ezzel a lépéssel még mindig laza lenne a monetáris politika, hiszen csak 1,05-1,15 százalékon lenne az alapkamat. A kormány nemrég ugyan megemelte a jövő évre várható inflációs prognózisát 1,6 százalékra, de a legtöbb elemző már 2,3-2,5 százalékos árdrágulást vár jövőre. Virovácz szerint az olaj világpiaci árának növekedése és a bérek emelése a fogyasztói árak rég nem látott jelentős emelkedéséhez fog hozzájárulni jövőre.

A Fed mai döntése lényegében egy folyamat kezdete. Az elemző szerint az MNB-nek lassan vissza kell térnie hagyományos jegybanki feladataihoz, a konzervatív kommunikációhoz, és fel kell hagynia a monetáris enyhítést szolgáló nem hagyományos eszközeinek a használatával. Ellenkező esetben az emelkedő hozamok miatt a forint árfolyama durván elszállhat. Eddig is csak az elmúlt évek alacsony inflációs környezete tette lehetővé, hogy az MNB intenzívebben foglalkozzon a gazdasági növekedés támogatásával, de ennek lassan vége van.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »