A Yale Ancient Pharmacology Program (YAPP) kutatócsoportja ópiátok maradványait azonosította egy ritka alabástromvázán, amely a Yale Peabody Múzeum babiloni gyűjteményéhez tartozik. A felfedezés egyértelműen bizonyítja, hogy az ópium használata elterjedt volt az ókori Egyiptomban.
A kutatás vezetője, Andrew J. Koh szerint mindez arra utal, hogy más, hasonló anyagból készült egyiptomi edényeken – köztük a Tutanhamon sírjában talált híres darabokon – is lehetnek ópiát-maradványok. „Eredményeink és a korábbi vizsgálatok együtt arra mutatnak rá, hogy az ópiumhasználat nem alkalmi jelenség, hanem az egyiptomi mindennapok szerves része volt” – mondta Koh.
A vizsgált váza különlegességét növeli, hogy négy nyelven (akkádul, elámiul, perzsául és egyiptomi hieroglifákkal) írt feliratok olvashatók rajta. Az egyik írás I. Xerxész, az Óperzsa Birodalom uralkodójának (Kr. e. 486–465) nevét rejtette. Egy másik felirat pedig a kerámia legfontosabb jellemzőit rögzítette – például azt, hogy a tárgy 22 centiméter magas, űrtartalma pedig 1200 milliliter.
A tudósok szerint a világon alig tíz ép, feliratos alabástromedényt ismerünk ebből a korszakból – a lelet ezért hiánypótló a régészek számára.
A YAPP kutatói az edény belsejében található sötétbarna, aromás anyagmaradványokat elemezték, és több, ópiumra jellemző biomarkert is azonosítottak (például noszkapint és tebaint). Koh szerint a ritka babiloni váza egyértelműen alátámasztja, hogy az ópium használata széles körben elterjedt volt, és könnyen elképzelhető, hogy Tutanhamon sírjának alabástromedényei is tartalmaztak ilyen anyagot.
A lelet összhangban áll más, Egyiptomból és Ciprusról származó edényeken korábban kimutatott ópiummaradványokkal. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az ópium nemcsak gyógyászati, hanem spirituális, rituális célokat is szolgált.
A királysír 1922-es felfedezése után Alfred Lucas vegyész megvizsgálta az alabástromedények tartalmát. Sok edényben ragacsos, erős illatú barna anyagot talált, amelyet ugyan nem tudott azonosítani, de arra jutott, hogy többségük bizonyosan nem parfüm vagy kenőcs volt – ellentétben a korabeli feltételezésekkel.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a sírrablók különös gondossággal kaparták ki az edények belsejét, ami arra utal, hogy a tartalom nagy értéket képviselhetett egykor.
A tanulmány a Journal of Eastern Mediterranean Archaeology and Heritage Studies folyóiratban jelent meg. Az eredmények új megvilágításba helyezik az ókori egyiptomiak életmódját, hagyományait és túlvilággal kapcsolatos elképzeléseit is.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
