Varsó, a kivándorló magyarok Mekkája?

Varsó, a kivándorló magyarok Mekkája?

Egyre több magyar választja lakóhelyül a lengyel fővárost. Pontos kimutatás híján nehéz megsaccolni a kint élő és dolgozó honfitársaink létszámát – a tapasztalatok szerint 1000 fő alatt van –, az viszont egyértelmű, hogy ez a szám folyamatosan emelkedik. De honnan ez a több éve tartó érdeklődés Lengyelország iránt? A magyarázat természetesen ezúttal is elsősorban a „piszkos anyagiakban” rejlik, ám azért nem ilyen egyszerű a képlet.

„A visegrádi országok közül az olcsó lakhatási költségek egyértelmű nyertese Lengyelország”–  írja a 24.hu. A híroldal ezt az állítását az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által közreadott, fogyasztói árszintet vizsgáló tanulmányára alapozza. Az Eurostat elemzése sorra veszi és összehasonlítja az uniós tagállamokban a megélhetés alapvető kategóriáit, olyanokat, mint az élelmiszer, a szeszes italok, a dohányáruk, a ruha és cipő, a lakhatási költségek, az egyéni és tömegközlekedés, a rekreáció és a szabadidő, valamint a kommunikációs költségek.

A portál összevetéséből kiderül, hol jobb élni, Magyarországon vagy a többi V4-es országban. A végeredmény felemás. Van, ami Budapesten, és van, ami Varsóban olcsóbb (általában vizsgálva Pozsony és Prága drágábbnak számít a visegrádi fővárosok között). Mindenesetre megélhetés szempontjából Varsó magasan veri a legtöbb kategóriában a magyar fővárost. Ehhez a viszonylagos olcsósághoz ez esetben természetesen nem társul elmaradottság, hanem magas életszínvonal, és versenyképesebb fizetés külföldiként is.

Cikkünkben annak jártunk utána, mi húzódik a száraz adatok mögött. Ehhez két Varsóban és egy Nyugat-Lengyelországban letelepedett magyart interjúvoltunk meg, akik készséggel álltak a rendelkezésünkre. Ezúton is köszönet nekik ezért.

A megkérdezettek fizetése a kimondottan magas kategóriába tartozik Lengyelországban. Átlagosan nettó 1375 eurót visznek haza. Van, aki ez alatt, de a többség 1645 euró felett keres havonta. Mindegyikük úgy nyilatkozott, hogy itthon ugyanazon munkáért nem kapnák meg a kinti bérüket. Zoltán esete talán a legfurcsább. Ő úgy „vándorolt ki”, hogy egy hazai cég kinti telephelyén dolgozik, „távmunkában”.

Zoltán alkalmazottként nem keres lengyel szinten kimagaslóan, de a havi fizetéséből még félre is tehet. Méghozzá úgy, hogy közben nem kell semmilyen kényelmi kiadást megvonni magától. Ráadásul jelenleg ő az egyedüli kereső a párjával közös háztartásban. Nagyon elégedett a varsói tömegközlekedéssel, ami picit olcsóbb, de jobb minőségű, mint Budapesten. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy Varsóban kevesebb metróvonal van, de a buszok és a kötöttpályás közlekedés meglehetősen sűrű, és kulturáltabb viszonyok uralkodnak a relatíve fiatal járműveken.

Így 8 ezer zloty (egy zloty 0,2 €) éves jövedelem alatt nem kell személyi jövedelemadót fizetni, az adó mértéke 85 ezer zlotyig 18 százalék, az ezt az értéket meghaladó jövedelem esetén pedig 32 százalék. A munkavállalókat terhelő adó és járulékok összességében kevesebbre jönnek ki, a 18 százalékos adókulcshoz még körülbelül 13 százalék levonás társul, ez tartalmazza többek között az egészségügyi és a nyugdíjjárulékokat.

Hírdetés

Kinga a 4 hónapos kislányukkal családegyesítés érdekében költözött ki a szintén magyar férjéhez Varsóba. Ők egyszerűen megunták a kétlaki életet. „Amint a kislányom nagyobb lett, egy amerikai biotechnológiai vállalatnál információbiztonsági területen helyezkedtem el, méghozzá sokkal jobb fizetésért, mint amit itthon kaptam ugyanebben pozícióban”. Kingáék saját lakásban élnek, amelynek a rezsiköltsége valamivel több, mint 1000 zloty (220 €). Ennél többre, 1500 zlotyra (328 €) jön ki a havi bevásárlás. Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy Kingáék gyermeke multiallergiás, tehát nagyon kevés dolgot ehet meg, főleg halat.

Kingáék most mennek nyaralni és az augusztusi főszezonban a felkapottnak számító Czarna Gora Resortban, mintegy 190 euróért szállnak meg hárman, három éjszakára. Kinga nagyon örül annak, hogy a 4 éves lánya a magyar mellett már folyékonyan beszél angolul és lengyelül, úgy véli, az otthoni oktatásban ezt a nyelvi képzést nem kapta volna meg.

A varsói magyarok nagyon elégedettek a benzinárral is, viszont nem szükséges saját autót használniuk városon belül, hiszen a tömegközlekedésen és a taxikon kívül itt megmaradhatott az Uber is. Emiatt versenyhelyzet van a közlekedési szolgáltatók között. A személyszállítás kilométerdíja Varsóban akár harmada is lehet a budapestinek.

A vidéken élő „lengyel magyaroknak” sincsenek megélhetési gondjaik. Ők is kiemelt fizetést kapnak, mivel nagy nemzetközi cégeknél dolgoznak, és ahogy itthon is, az ő költségeik – leszámítva a lakhatást – még alacsonyabbak is, mint a varsói társaiknak. Tamás, aki Szczecinben talált munkát, 2016 őszén költözött ki először, akkor 24 éves volt.

„Voltaképpen csak 1 évre terveztem, egy EVS program (European Voluntar Service) keretein belül jöttem ki, majd mivel megtetszett, kint maradtam még egy évet. Aztán 2018 tavaszán hazaköltöztem, és majdnem egy egész évet ki is bírtam otthon, de végül 2019 elején újból kiköltöztem Lengyelországba, és azóta itt vagyok.” Tamás kiköltözésének az oka, hogy nem érezte magát jól itthon, a munkahelyei (először egy magyar cégnél volt fuvarszervező, utána egy multinacionális vállalatnál ügyfélszolgálatos) sem váltak be.

Szeretett volna világot látni, nyelvet tanulni, és nem utolsósorban jobban keresni. Ezek mind teljesültek, jelenleg egy jól menő cégnél dolgozik könyvelőként. A szerelem is rátalált Daria, egy szintén kivándorolt ukrán hölgy személyében. Tamás arra a kérdésre, hogy a fizetésének hány százalékát költi el lakhatásra, ezt feleli:

Ami az egyéb kikapcsolódási lehetőségeket illeti, az alkoholos italok, főleg a helyi sörök az italboltokban kimondottan olcsóak (max. 5 zloty, 1 €), míg a vendéglátóipari egységekben már függ attól, hogy mit iszik az ember, de a legdrágább kézműves sör korsója is 13 zloty (2,3 €) alatt van.

A megkérdezett kinti magyarok összességében a magasabb fizetéseket nem számítva is több pozitívumot tudnak felhozni, mint negatívat a lengyelországi életükkel kapcsolatban. A pozitív dolgok között emlegetik a több zöldterületet, a tiszta utcákat, a jobb autóutakat és életminőséget. A kevésbé kellemes dolgok között inkább a család és a barátok hiányát, a hideg telet és a mérsékelten meleg nyarat említik.

(Vass István/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »