Megkezdte a 2023-as költségvetési törvényjavaslat vitáját az Országgyűlés.
Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak.
A tárcavezető expozéjában kifejtette: a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány egymást követő 13. költségvetését terjeszti a Ház elé, és „a tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most”. A cél és a feladat „a polgári kormány számára mindig is világos volt”: önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló politikát és gazdaságpolitikát kell követni – mutatott rá. Hozzátette: ezekkel az elvekkel nehéz helyzetekben sem szakítanak, nem tették a járvány idején sem, és kitartanak mellettük a mostani háborús időszakban is.
Varga Mihály kijelentette: az elmúlt években „a magyar emberek példát mutattak arra, hogyan kell együtt dolgozni egymásért, azért, hogy biztonságban lehessünk”. Magyarország megállta a helyét, a magyar gazdaság erős maradt, „sőt sikerrel jöttünk ki egy nagyobb gazdasági visszaesésből, mint amilyen a nagy világválság volt” – idézte fel.
Emlékeztetett: a gazdaság járvány utáni újraindítása kimondottan eredményes volt, 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, amely az idei év első negyedévére 8,2 százalékra emelkedett. A munkában állók száma rekordot döntött, a jövedelmek jó ütemben nőnek, sok beruházás valósult meg – sorolta.
Közölte: a háború kitörése óta azonban még az eddigieknél is súlyosabb válságokkal és bizonytalanságokkal kell szembenézni.
– fogalmazott.
Kiemelte: a kormány ezért olyan költségvetési törvényjavaslatot terjeszt elő, amely számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.
A tárcavezető hangoztatta:
a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése.
Az a cél sem változott, hogy megőrizzék az ország stabilitását és tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak. A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottak, így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánják a hiány és az államadósság mértékét – magyarázta.
Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítják, amelyek a magyar embereknek a legfontosabbak, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, továbbá arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.
A miniszter kijelentette: „meg kívánjuk védeni az eredményeinket, tartalékot képzünk, segítünk ebben a családoknak és a vállalkozásoknak”, a cégeknek pedig abban is, hogy folytassák a megkezdett beruházásaikat.
Megjegyezte: követik azt a 8 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé, mert fontos, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit.
Kifejtette: a törvényjavaslatban a kormány
- 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és
- 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
- a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és
- 5,2 százalékos inflációval
számolt. A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel,
- a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és
- a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint
áll rendelkezésre – magyarázta.
Elmondta: az első alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, a második pedig azért fontos, mert Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése nem lehet vita tárgya. A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterhet a magyar emberekre, hanem azoktól az ágazatoktól várják el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban extraprofitot értek el – mutatott rá.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a 2020-ban a járvány egy dinamikusan, kiegyensúlyozottan növekvő gazdaságot ért. A mostani bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások közepette még jobban látható, hogy „milyen nagy előny, hogy jól használtuk fel az elmúlt évtizedet, és nem a 2010 előtti politikát folytattuk”, ennek köszönhető, hogy a háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre – vélekedett.
Hangsúlyozta: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket, a nyugdíjakat. Jövőre is folytatódnak a családtámogatások,
megmarad a 13. havi nyugdíj,
a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet megőrzik, támogatják a beruházásokat, továbbra is alacsony szinten tartják a munkát terhelő adókat – sorolta.
„Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére is növekedési pályán tartjuk a gazdaságot, ami nem csupán a felzárkózást, hanem egy jobb világgazdasági pozíció elérését célozza” – zárta szavait a miniszter.
Számvevőszék: stabil a költségvetés
A jövő évi költségvetés stabil, mihamarabbi elfogadásával igazodási pontot jelent a gazdasági élet szereplőinek, ugyanakkor mozgásteret is biztosít – mondta értékelésében az Állami Számvevőszék (Ász) elnöke.
Domokos László a büdzsé szerdán kezdődő parlamenti vitájában kijelentette: az előterjesztés megfelel a törvényi követelményeknek, egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság.
Az ÁSZ elnöke a GDP-arányos államadósság 2,3 százalékos csökkenése mellett is fontosnak tartotta a hazai finanszírozás részarányának növelését, ezért a lakosság számára vonzó új állampapírok kibocsátására tett javaslatot.
Szólt arról is, hogy a jelenlegi bizonytalan világpolitika és világgazdasági helyzetben a jól irányított állam működéséhez hozzátartozik a leginkább járható út kijelölése, amire a legalkalmasabb eszköz a jövő évi költségvetési törvény minél előbbi elfogadása.
Az ÁSZ elnöke szerint a jövő évre is ésszerűtlen lenne gazdasági válságra készülni, hiszen a világjárvány okozta válságból is gyorsan kilábalt az ország. Bár csökkenő gazdasági növekedésre kell számítani, az várhatóan így is 4 százalék felett alakulhat.
„Ez nem a kincstári optimizmus, hanem annak a számbavétele, hogy magas beruházási ráta 2019 után is fennmaradt, az akkor létrejött beruházások pedig most fordulnak termőre” – magyarázta, és biztatónak nevezte, hogy a vállalkozások beruházási aktivitása idén sem tört meg.
A hazai és nemzetközi szervezetek prognózisa szerint Magyarországon 2023-ban 2,6 és 5 százalékos lehet GDP-növekedés, a büdzsé ezzel összhangban tervez 4,1 százalékos bővülést – mondta.
Helyesnek ítélte, hogy a gazdasági prognózis nem számol az orosz-ukrán háború eszkalációjával, az ugyanis egy egészen más büdzsét igényelne.
Ennek elkészítésére ugyanakkor háborús veszélyhelyzetben a kormánynak egyébként felhatalmazása van.
Szerinte a honvédelmi alap létrehozása és a honvédelmi kiadásoknak a GDP 2 százalékára emelése jól szolgálja az ország biztonságának erősítését.
A javaslat a külső kockázatokat tartalékok létrehozásával kezeli – mutatott rá -, amelyek elégségesek a jelenlegi számszerűsíthető kockázatok kezeléséhez. A törvényjavaslat nem tartalmaz tartalék előirányzatokat arra az esetre, ha a makrogazdasági folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek lesznek, ugyanakkor az államadósság-mutató 2,3 százalékpontos előirányzott csökkentése implicit tartalékot jelent.
Az ÁSZ szerint a problémák megoldása nem a gazdasági visszafogástól várható, hanem attól, hogy felgyorsulnak az energiahatékonysági, ellátásbiztonsági fejlesztések, ezek pedig hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.
Beszámolt arról is, hogy a hazai fejlesztési költségvetés növekedésének visszafogása nemcsak a költségvetési egyensúlyt javítja, hanem a beruházási kereslet túlfűtöttségének és magas import igényének mérséklésével hozzájárul az infláció csökkentéséhez. Mindez a külkereskedelmi mérleg javítását is segíti – mondta.
A beruházások halasztása szerinte még költségcsökkenéssel is járhat, hiszen azok előkészítettebbek lesznek – mondta az elnök.
Ismertetése szerint az uniós fejlesztési költségvetés tervezett hiánya ez évben ehhez képest több mint 700 milliárd forinttal nő, ugyanakkor a források megelőlegezése hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsításához. Az államadósság finanszírozása viszont ezzel együtt megdrágult, amit a megelőlegezés vállalásánál is figyelembe kell venni – tette hozzá.
Reményét fejezte ki, hogy még idén megszületik a megállapodás azok kifizetéséről. E nélkül ugyanis egyensúlyjavító intézkedésekre lesz szükség
– értékelt.
Szerinte a rezsivédelmi alap a társadalmi béke megőrzésének egyik fontos eszköze, de azért is hasznos, mert növeli a lakosság vásárlóerejét, így a gazdasági növekedése is hatással van. Ugyanakkor az energiaárak várható növekedése a 670 milliárd forintos előirányzat lényeges túllépését teheti szükségessé – tette hozzá.
Az államadósságról kifejtette: az a 2,3 százalékpontos GDP-arányos csökkenése mellett is összegszerűen 4000 milliárd forinttal fog növekedni, ez pedig szükségessé tesz a hazai finanszírozás arányának növelését. A kamatkiadások a tavalyi évhez képest mintegy másfélszeresére nőnek, ezért fontos, hogy a kifizetett kamatok minél inkább visszakerüljenek a magyar gazdaság körforgásába – hangsúlyozta.
Célszerűnek nevezte az állampapír kínálatának szélesítését, zöld kötvények kibocsátását.
Rámutatott arra is, hogy a kamatkiadások jövőre várhatóan meghaladják a GDP 3 százalékát.
Holman Magdolna, a számvevőszék alelnöke arról számolt be, hogy a bevételi előirányzatok csaknem 96 százaléka megalapozott, és mindössze 0,1 százaléka, vagyis 27,8 milliárdnyi bevétel megalapozatlan, a többi részben megalapozott. A legfontosabb bevételi források, vagyis az áfa- és személyijövedelemadó-bevételek megalapozottak.
A kiadások 95,1 százalékánál mondható el, hogy megalapozottak, vagyis várhatóan nem lépik át az adott keretet – tette hozzá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »