A mai liberál-entellektüel yuppie romkocsmás értelmiségnek vajmi kevés elképzelése van arról, mit jelent egy szükségállapot. Többségük vélhetőleg még akkor is azon siránkozna, hogy „elment a wifi”, és „zárva a Zara”, amikor az idegen hordák már a csajaikat erőszakolnák. Koromnál fogva én sem vagyok teljesen képben, hogy milyen is egy kijárási tilalom, milyen a jegyrendszer, az elsötétítés, viszont hallottam ezekről mesélni nagyszüleimet. Szörnyűséges idők voltak azok, és Istenünk ne adja, hogy újra előjöjjenek. Ám sajnos előjönnek. Mert semmiben sem lehetünk biztosabbak, mint hogy a történelem ismétli önmagát.
Bizony, nem lesz majd wifi. Bizony korlátozni fogják a szabad mozgást. Nem lesz üzemanyag sem. Jó, ha élelem jut majd mindenkinek. Akik pedig eddig is úgy gondolták, hogy minden az övék, és ami nekik nem adatott meg, majd megszerzik máshol, ezekben a káosszal teli időkben rablóbandákba szerveződve fosztogatják majd a vidéket. Hogy pedig az indulatok ne szabaduljanak el még a normálisoknál is, ennek megelőzésére fogják bevezetni a szükségállapotot.
És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amely pont megértése lassan életfontosságú lesz számunkra. Nevezetesen, hogy törvénymódosítás, vagy valódi szükségállapot korlátozza-e mindennapjainkat?
Kétség nem férhet hozzá, hogy amennyiben nagy baj lesz, az a migráns-áradat miatt fog bekövetkezni. És nemcsak hazánkban, hanem világszerte, egyszerre több helyen. A két lehetőség a következő tehát: 1: terrorveszélyhelyzet, 2: szükségállapot. De vajon melyik mit jelent?
1: TERRORVESZÉLYHELYZET
Az alkotmány egyes pontjai 60 napos átmeneti időre rendeletileg felfüggesztésre kerülnek, s amennyiben nem újítják meg őket, 60 nap után ezek a rendeletek hatályukat vesztik. Emellett a rendőrség munkáját ezekben a napokban – támogató egységekkel – a honvédség is segíti. Terrorveszélyhelyzet esetén a kormány a legfőbb irányító szerv.
2: SZÜKSÉGÁLLAPOT
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 19. § (i) pontja szerint az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. E döntéshez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A 19/A. § (1) alapján, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a szükségállapot kihirdetésére. A (2) bekezdés szerint az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg. Az Országgyűlés a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez is az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Az alkotmány egyes pontjai meghatározatlan ideig felfüggesztésre kerülnek.
Tehát, amíg a terrorveszélyhelyzet esetén a kormány dönt, a szükségállapot esetén az Országgyűlés.
Hát akkor vessük össze a kettőt! Tegyük ezt úgy, mintha bármelyik állapot akár már holnap bevezetésre kellene, hogy kerüljön.
Amennyiben a kormány dönt, adódhatnak radikális lépések. Ám viszonylagos gyorsaságra és hatékonyságra számíthatunk. Ezt bizonyítja a déli határzár kiépítése is, ami nem tökéletes ugyan, de Európában messze a leghatékonyabb. A kormányzati irányítás hatékonyságának praktikus oka van: a miniszterek által irányított rendszer sokkalta homogénebb minden más rendszernél.
Ezzel szemben az Országgyűlés által irányított rendelkezési terv minden esetben a 2/3-os döntésmeghozatalra épül.
Egy egyszerű példával talán szemléletesebbé tudom tenni a kettő közti különbséget.
TERRORVESZÉLYHELYZET ESETÉN:
Tegyük fel, hogy megtörtént az alkotmánymódosítás. Szegeden pokolgépet robbantanak a Mars téren. A kormány azonnal elrendeli a szükségállapot bevezetését Szegeden. Kijárási tilalmat rendelnek el, bevetik a különleges rendőri erőket és a honvédséget, korlátozzák a digitális adatforgalmat, stb. Így jó eséllyel elszeparálják a terrorcselekmény helyét, elfogják az elkövetőket, s megelőzik a lakosság körében eluralkodni készülő pánikot.
SZÜKSÉGÁLLAPOT ESETÉN:
Tegyük fel, hogy nem történt meg az alkotmánymódosítás. Szegeden pokolgépet robbantanak a Mars téren. Az Országgyűlés elnöke azonnal összehívja az Országgyűlést, a három legfőbb közjogi méltóság pedig összeül, hogy megvitassa: be kell-e vezetni a szükségállapotot. Amennyiben úgy döntenek, hogy igen, azt az Országgyűlés elé terjesztik, amely plénum elkezd vitatkozni a bevezetés jogosságáról, illetve jogtalanságáról, szükségtelenségéről, vagy épp szükségességéről:
– Az MSZP frakció alapos kivizsgálást javasol, hiszen attól, hogy turbán volt a fején, ISIS zászló volt a derekára tekerve, és azt üvöltötte, hogy Allahu akbar, még nem biztos, hogy migráns. És különben is, nem minden migráns egyforma.
– Az LMP szükségesnek érzi ugyan a szükségállapot bevezetését, de rendőri erők helyett szociális munkásokat vezényelne ki, és gumibotozás helyett virágokat osztogatna a migránsok körében, ezzel is csillapítva a kedélyeket.
– A Jobbik szükségesnek tartja a rendkívüli állapot bevezetését, viszont csak úgy, ha az ezt koordináló bizottság elnökét és jegyzőjét ők adják. Valamint követeli, hogy a kormánypárt jegyzékben ismerje el: ez az egész az ő ötletük volt, már 2010-ben.
Mindeközben pedig, Szegeden eluralkodik a káosz. A robbanásban megsérült kirakatokat rablóbandák fosztogatják, az emberek vízért, sóért, cukorért és konzervekért ölik egymást a plázákban, a migrások pedig autókat lopnak, és nőket erőszakolnak meg.
Még érthetőbben: ha ilyesmi bekövetkezik, akkor a szabadság fáklyáját tartó kezünk így is, úgy is le lesz vágva. A nagy kérdés csak az, hogy egyetlen, határozott vágást ejtsen-e rajta egy kiélezett szablya, vagy inkább azt a megoldást válasszuk, hogy vajazó késsel nyiszálja le valaki 15-20 perc alatt…
(Megsúgom: az előbbinél, az éles sebszélek lehetővé teszik a visszavarrást. Utóbbinál dobhatjuk a kukába a csonkot.)
Forrás:facebook.com
Tovább a cikkre »
