Egy kutatás szoros összefüggést fedezett fel a két betegség közt: az asztmás felnőttek körében magasabb az alvás közbeni légzéskimaradás veszélye.
A Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent vizsgálatban 550 férfi és nő vett részt. Valamivel több mint 15 százalékuk diagnosztizált asztmás beteg. A kutatás 1988-as indulásakor a 30 és 60 év közötti résztvevőknél négyévente végeztek kérdőíves és éjszakai alvásvizsgálatot. Az első kontroll során a kutatók megállapították, hogy négy év alatt az asztmás résztvevők 27 százalékánál alakult ki alvási apnoe, szemben a nem asztmás betegeknél tapasztalt 16 százalékos előfordulással.
A kutatók úgy találták, hogy az alvási apnoe kockázata mintegy 40 százalékkal magasabb az asztmás betegek körében. Alvási apnoe során sorozatos felső légúti elzáródások alakulnak ki, egy éjszaka folyamán akár több százszor is. Ez ismétlődő légzéskimaradáshoz és a vér oxigénszintjének, illetve a szervezet oxigénellátottságának csökkenéséhez vezet. A betegség enyhébb és súlyosabb panaszokat is okozhat. A betegek reggel nehezen kelnek ki az ágyból, kialvatlanok, nappal fáradtabbak, idegesebbek lehetnek, koncentrációs képességük csökken, gyakran jelentkezik fejfájás. A hosszú ideje fennálló, kezeletlen alvási apnoe azonban már ennél komolyabb szövődményekkel jár: növeli a szív- és érrendszeri betegségek, pl. magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség kialakulásának veszélyét. A betegek körében nagyobb a kamrai ritmuszavar, szívmegállás és agyvérzés kockázata is. Külön fejezet a reflux-asztma-alvási apnoe szindróma összefüggése, illetve együttes fennállása. Mit tegyenek az asztmás betegek, hogy megelőzzék az alvási apnoe kialakulását?
Az asztma és allergiás nátha megfelelő kezelésével részben a légutak optimális állapotban tartásával, részben a gyakran együttesen fennálló betegségek tüneteinek csökkentésével tehetnek a betegség ellen. Hosszú távon a horkolás is reflexes mechanizmusok alapján hajlamosít a garati izomrenyheségre, ami az apnoe egyik oka. Fontos a reflux megfelelő kezelése, illetve rendszeres mozgással és tudatos étkezéssel a súlyfölösleg megelőzése. Az apnoe során kialakuló oxigénhiány közvetlenül is súlyosbíthatja az asztmás tüneteket. Közvetett módon a szervezet stresszreakciójának részeként különböző gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, amelyek az asztmás gyulladást is fokozzák. Az apnoe optimális kezelésével ezen komponensek hatása csökkenthető. A megfelelő nyomásérték és ennek gyakoribb ellenőrzése nagyon fontos!
(tüdőközpont)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
