Miközben Donald Trump a minap arról beszélt, hogy minden további nélkül tárgyalóasztalhoz ülne Hasszán Róháni iráni elnökkel, Benjámin Netanjahu egy újabb atomfegyver előállítására szolgáló iráni létesítményt leplezett le, ezzel is hangolva a közvéleményt a jövő keddi izraeli választások előtt. A miniszterelnök üzenete egyértelmű: az iszlám köztársaság folytonos veszélyt jelent a zsidó államra, Teherán megfékezését pedig egyedül Netanjahu tudja garantálni a kormányfői székből. Netanjahu a légi felvételre hivatkozva a nemzetközi közösséget is felszólította, végre ébredjen fel, azonban legfontosabb szövetségese, az amerikai elnök ezúttal nem biztosított számára olyan erős hátszelet, mint az áprilisi előre hozott választások alkalmával tette, amelyet megelőzően személyesen fogadta az izraeli kormányfőt a Fehér Házban.
A választások előtt azonban az Izraelben Bibiként emlegetett kormányfő rendszerint előszeretettel ijesztget Iránnal, vagy ahogy a Jerusalem Post fogalmaz elemzésében: amikor a diplomáciai eredményekről vagy a szavazók támogatásának megszerzéséről van szó, az iszlám köztársaság igazi ajándék Netanjahu számára. Az izraeli hírportál ugyanakkor megjegyzi: a fináléban nem nehéz észrevenni a kormányfőn a szorongás jeleit. Netanjahu a közösségi médiában a napokban többször is óva intette választóit, hogy pártja, a jobbközép Likud könnyen alulmaradhat a Beni Ganc vezette, Kék-fehér elnevezésű centrista tömörüléssel szemben.
Az izraeli miniszterelnök szoros szövetségesétől, Donald Trumptól várja a hátszelet Fotó: Reuters
A 69 éves politikus mindazonáltal amellett érvel, a teljes jobboldalt maga mögé sorakoztatva – akár 56 vagy 57 mandátum megszerzésével – képes lesz stabil koalíciót alkotni a 120 fős parlamentben (kneszet). A probléma csak az, a jövő héten éppen azért kell megismételni az áprilisban egyszer már megtartott előre hozott választásokat, mert Netanjahu nem tudott kormányt alakítani az általa kívánatosnak tekintett jobboldali és vallásos pártokkal. A centrista és a baloldali erők nem hajlandók részt venni egy Netanjahu vezette kormányban az ellene felhozott korrupciós vádak miatt. Ahhoz, hogy a miniszterelnök kormányt tudjon alakítani, 61 mandátumra lenne szüksége.
Az izraeli belpolitika egyik legfőbb sajátossága a több kisebb pártot egy közös koalícióba terelő manőverezés; ebben Netanjahunak kétségkívül nagy gyakorlata van. A politikust mindenesetre július óta már a leghosszabb ideje hivatalban lévő izraeli vezetőként tartják számon. Kérdés, meddig maradhat hivatalban: a felmérések hetek óta fej fej mellett mutatják a Likudot és a Kék-fehért, ha pedig kicsit elbillen a mérleg nyelve, akkor az utóbbi javára teszi.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
