Különösen azokra veszélyesek a poszt-Covid tünetek, akiknek már korábban is voltak hasonló tünetei, az újabb hullámok ugyanis ráerősíthetnek egyes kedvezőtlen jelenségekre – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportjának vezetője. Dénes Ádám hozzátette: az úgynevezett long-Covid szindróma enyhítésére továbbra sincs hatékony terápia.
Bár jellemzően influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedéseket okoznak a koronavírus új variánsai, az akut fertőzést követően bizonyos esetekben idegrendszeri károsodás vagy elhúzódó gyulladásos betegség is kialakulhat. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportjának vezetője az InfoRádióban elmondta: nem feltétlenül az a probléma, hogy ne lehetne beazonosítani a jelenleg domináns omikron különböző variánsait, hanem inkább az most a legfőbb kérdés, hogy az új változatok működésükben mennyire különböznek a korábbiaktól. Hozzátette: talán még ennél is fontosabb megvizsgálni azt, hogy az emberi immunrendszer mennyiben más ahhoz képest, mint amikor először találkozott a koronavírussal.
Dénes Ádám kiemelte: az elmúlt években a vírus „nem vesztette el az erejét”, hanem olyan interakciós hálózat bontakozott ki az utóbbi időben a SARS-CoV-2 különböző variánsai, valamint az emberi immunrendszer között, hogy szerencsére a legtöbb ember szervezetében elég magas fokú védettség alakult ki. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy számos immunizálási körön átment a populáció többsége. Magyarán az emberek sokszor találkoztak a vírussal, így a mostani tünetegyüttes már nem azonos azzal, amit a kezdetekben tapasztaltunk. „Most már szinte csak influenzaszerű megbetegedési szimptómakört látunk a fertőzötteknél” – jegyezte meg az MTA doktora.
A koronavírusból kigyógyuló betegeknél ugyanakkor nem kizárt, hogy később kialakulhatnak a poszt-Covidhoz köthető tünetek. A kutató figyelmeztetett, hogy ez nincs másként az újabb variánsok esetében sem. Mint fogalmazott, korábban sem volt feltétlenül korreláció abban, hogy milyen nagy volt a tüdő érintettsége és kialakultak-e olyan idegrendszeri vagy poszt-Covid tünetek, mint például a szívritmuszavar, esetleg a vérnyomás-ingadozás. Hasonló a helyzet jelenleg is, pusztán annyi a változás, hogy az említett okok miatt kevesebb a súlyosabb eset,
a poszt-Covid tünetek azonban továbbra is „problémásak”, különösen azoknál, akiknek már korábban is voltak ilyen gondjai, az újabb hullámok ugyanis ráerősíthetnek egyes kedvezőtlen jelenségekre.
Dénes Ádám elmondta: jelenleg is vizsgálják, milyen hosszú távú hatásai lehetnek annak, hogy ennyire széles körben érte el a társadalmat a vírusfertőzés több hulláma. Figyelmeztetett, hogy lehetnek olyan poszt-Covid szindrómák is, amelyeket először nem feltétlenül a koronavírushoz kötnének a szakemberek. Példaként megemlítette, hogy alapesetben ha valakinél szívritmuszavart diagnosztizálnak, elküldik a kardiológushoz, vagy ha valakinek memóriazavarai vannak, nem tud aludni, akkor neurológushoz kell mennie. Első körben nem biztos, hogy poszt-Covid szindrómára gondolnak a szakemberek, pedig ma már ezt sem lehet egyértelműen kizárni. A kutató felhívta a figyelmet, hogy „nagyon komplex hálózatot alkotnak és hosszú távú lehet a kifutásuk az egyes tüneteknek”, ezért
számos olyan következmény lehet, amit még az orvosok sem sejtenek jelenleg.
Nem lehet tudni például, hogy a neurodegeneratív betegségek szempontjából lesznek-e olyan változások, amelyek adott esetben akár a demencia bizonyos típusainak kialakulásához is vezethetnek. Elképzelhető, hogy ilyen hatásai is lehetnek annak, hogy az elmúlt években „átment a Covid a társadalmon, és több hullámban elérte az emberek idegrendszerét is”.
Figyelmeztetett, hogy idegrendszeri károsodás akár azonnal is jelentkezhet. A kutatócsoport-vezető felidézte, hogy az első hullámok idején a legtöbb betegnél tipikus tünet volt a szaglás vagy az ízérzékelés elvesztése, de szintén sokaknál kialakult a „klasszikus Covid-köd”, amikor rendkívül zavarossá vált egy időre a gondolkodásuk. Dénes Ádám hozzátette: mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ilyen típusú elváltozások hátterében alapvetően idegrendszeri folyamatok, illetve idegrendszeri-gyulladásos folyamatok állnak.
Mint mondta, a SARS-CoV-2 vírus az emberi szervezet számos pontján képes fertőzést okozni, és ezzel párhuzamosan kialakulhat egy sokszervi gyulladás is, ami különböző módokon és helyeken nyilvánulhat meg. Az agyon kívül például abban, hogy véralvadászavar léphet fel vagy olyan vegetatív idegrendszeri zavar, ami nem a központi idegrendszerhez köthető.
Nagyon sok érintettnél kialakultak vérnyomás-szabályozási problémák, szívritmuszavar, és a későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy emögött az agy speciális területeinek érintettsége áll.
Az MTA doktora közölte: vizsgálataik során arra is fény derült, hogy egyes pácienseknél azokon a területeken, ahol a vegetatív idegrendszer szabályozása zajlik az agyban, az említett okok miatt egy erős gyulladás alakult ki az agyszövetben. „Ilyenkor nem az történik, hogy a vírus fertőzi meg az agyszövetet, hanem az agyi erek falából elindul egy gyulladás, és a körülötte lévő agyállományban jelentős változások történnek az idegsejteknek és azoknak a sejteknek a körében is, amelyek az agyi gyulladást szabályozzák, illetve az agyi területek immunfelügyeletét látják el. Ezeket nevezzük mikroglia sejteknek” – magyarázta.
Fontos tudni, hogy az úgynevezett mielinhüvelynek jelentős szerepe van az ingerületvezetésben, sérülés következtében az idegrost rosszul működik, lassabban vezeti és/vagy blokkolja az ingerületet. Dénes Ádám hangsúlyozta: ha az idegsejtek borítottsága sérülést szenved vagy az ideghálózatok kapcsoltsága nem működik jól, hosszú távon elhúzódó negatív hatások érvényesülhetnek a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben
hiába gyógyul ki a beteg a fertőzésből, az idegrendszeri folyamatok nem állnak helyre azonnal.
Az agynak ugyan van egy bizonyos regeneratív kapacitása, de az említett agyi gyulladásos folyamatok általában csak hetek vagy hónapok elteltével szűnnek meg. Ilyen és ehhez hasonló dolgokat lehet megfigyelni a hosszan elhúzódó poszt-covidos tüneteknél is.
Még nincs hatékony terápia
A kutatócsoport-vezető szerint az a legnagyobb probléma, hogy jelenleg nincs igazán hatékony terápia a poszt-covidos tünetek enyhítésére. Ennek részben az az oka, hogy többféle panaszt, betegséget kellene egyszerre kezelni. Megjegyezte: az antivirális szerek sem különösebben hatékonyak, mert ha a vírus el is tűnik, a gyulladás megmaradhat. A gyulladáscsökkentő terápia vagy a szteroidok alkalmazása sem bizonyult jó megoldásnak. Dénes Ádám tájékoztatása szerint egyes gyógyszeres kezelések biztató eredményt értek el, de nem minden beteg esetében. Az idegrendszeri gyulladásos folyamatok ugyanis nagyon komplexek és rendkívül lassan oldódnak meg.
Érdekes tapasztalásnak nevezte, hogy pozitív változások voltak megfigyelhetők azoknál a betegeknél, akik elkezdtek jobban odafigyelni arra, milyen életmódot folytatnak. Kedvező változások következtek be például azoknál, akik valamilyen módon kezelték az alvászavarukat, egészséges táplálkozásra tértek át, valamint
azok is fel tudták venni a versenyt az elhúzódó poszt-Covid tünetegyüttessel, akik növelték fizikai vagy szellemi aktivitásukat.
Ugyanakkor nem mindenki teheti ezt meg, mert a kutató elmondása szerint az érintett populáció mintegy 10-15 százalékánál poszt-covidos tünetként olyan elváltozások vagy szívritmuszavarok alakulnak ki, hogy egyszerűen képtelenek az intenzívebb mozgásra, sportolásra.
„Jelen pillanatban sajnos nincs hatékonyan működő terápia a poszt-Covid tünetekkel szemben. Remélhetőleg a különböző folyamatok megértésével hamarosan azonosítani lehet majd olyan támadáspontokat, amelyekkel egy kicsit jobban bele tudunk nyúlni a poszt-covidos tünetegyüttes oldásába” – összegzett Dénes Ádám.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
