Az 1568-as tordai országgyűlés határozata nem megváltani akarta a világot, hanem élhetővé tenni, és egy nagyon konkrét társadalmi helyzetre adott helyes választ, egy olyan Erdélyre, amelyben különböző felekezetek éltek egymás mellett – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden este Kolozsváron a vallásszabadság napja alkalmából megtartott ünnepi istentiszteleten.
A kincses város belvárosi unitárius templomában tartott ünnepi alkalmon az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án Tordán hozott határozatára emlékeztek, amely Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Kelemen Hunor ünnepi beszédében rámutatott: a tordai ediktum „szembenézett azzal, hogy az Istenbe vetett hit közös, de formája változó”, és hogy ezt nem lehet hatalmi eszközökkel irányítani, és nem is kell.
Hangsúlyozta: a tordai országgyűlés bátor politikai döntés hozott, mert korlátot szabott a hatalomnak. Kimondta, hogy van egy tér, ahova az államnak nem kell belépnie. Mert ahol a hitet az állami hatalom gyakorlásának eszközévé teszik, ott előbb-utóbb minden mást is azzá tesznek. És ahol a lelkiismeret szabadsága sérül, ott a közösség körül lassan elfogy a levegő” – idézte szavait az MTI. Az RMDSZ elnöke hozzátette: a különbözőség nem szüntethető meg anélkül, hogy magát az együttélést ne rombolná le, a szabadság mindig mások jelenlétében nyer értelmet, csak akkor létezik, ha a másik szabadságát is elismeri.
Kelemen Hunor párhuzamot vont a tordai ediktum és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata között, kijelentve: „a megfogalmazás változik, az alapállítás nem: a szabadság ott kezdődik, ahol az emberi méltóság érinthetetlen”.
Ciprian-Vasile Olinici egyházügyi államtitkár beszédében kifejtette: a tordai döntés olyan mérföldkő, amely nemcsak Erdély történetében, hanem az alapvető jogok és szabadságok európai történetében is meghatározó. Lényege mélyen időszerű: annak elismerése, hogy a felekezeti sokféleség nem fenyegetést jelent a társadalmi rend számára, hanem olyan valóság, amelyet párbeszéddel, toleranciával és világos szabályokkal kell kezelni. A tordai ediktum egyházi jellegén túlmutató jelentőségét hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő is a megemlékezésre küldött üzenetében. Mint írta, a törvény a közös felelősség elvét nyilvánítja ki, miszerint „az egység a sokféleségben” a társadalmi szolidaritás, stabilitás, bizalom és béke alapja. A tordai döntés és az unitárius egyház alapításának 458. évfordulójával kapcsolatban Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a múltba nézés jelentőségéről és az igazi megértés fontosságáról beszélt. Bejelentette, hogy az unitárius egyház 2026-ot a küldetés éve mellett Balázs Ferenc-évvé nyilvánítja az erdélyi unitárius lelkész-író születésének 125. évfordulója alkalmából.
Yoshinori Shinohara buddhista lelkész, a Religions for Peace nemzetközi szervezet japán tagszervezetének főtitkára a tordai ediktum világszintű jelentőségét hangsúlyozta, és a szervezetnek az erőszak megfékezésére irányuló, békét elősegítő nemzetközi tevékenységét ismertette. Az istentiszteleten a magyar és a román történelmi egyházak képviselői mellett a buddhista és a muszlim vallás képviselői is imát mondtak, majd Mátéfi Timea énlaki és Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész prédikált. Az ünnepségen a Magyar Unitárius Egyház által alapított János Zsigmond-díjat is átadták. A kitüntetést Balázs Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora vehette át. A díjazottat Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet rektora méltatta. Mint elhangzott, a díjazott tudományos életműve irányadó az erdélyi antitrinitarizmus, a 16-17. századi vallási tolerancia és az unitárius eszmetörténet kutatásában, ugyanakkor iskolateremtő munkásságával megmutatta nemzedékek számára, hogy „múltunkat a maga bonyolultságában érdemes ismernünk”.
Balázs Mihály kijelentette: nem unitáriusként és nem erdélyi emberként a kutatói közössége nevében veszi át az egyetlen unitárius fejedelemről elnevezett díjat. Az istentisztelet Dávid Ferenc szobránál zárult, ahol Farkas Emőd főgondnok mondott beszédet. Rámutatott: a vallásszabadság nem magától értetődő, hanem folyamatosan újraértelmezett felelősség, „élő gyakorlat, mely csak addig létezik, amíg nap nap után élünk vele”.
Az ünnepség az egyházalapító unitárius püspök szobrának megkoszorúzásával zárult.
Krónika
The post Vallásszabadság napja: Nicușor Dan is üzent a kolozsvári megemlékezőknek appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
