Georgia (Grúzia) etnikai és vallási kisebbségeiröl szervezett nagy sikerű nyári egyetemet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) Armenológiai Tanszéke június 28. és július 2. között. Kilenc országból érkeztek hallgatók a Pluralism in the South Caucasus: Religious and Ethnic Minorities in Georgia címet viselő programra.
Az Ersamus BIP (Blended Intensive Program) finanszírozásából szervezett nyári egyetem program célja nemcsak az örmények, de más georgiai nemzeti kisebbségek helyzetével is foglalkozott. A résztvevők az öt napos rendezvényen nemcsak a Pázmány oktatóinak és doktoranduszainak, hanem más neves kutatók és professzorok előadásait is meghallgatták, akik a jénai, tbiliszi, jereváni, berlini, łódźi egyetemekről és kutatóintézetekből érkeztek.
A Dél-Kaukázus térsége, Georgia kifejezetten gazdag és érdekes vizsgálódási témát kínál mind nyelvi, mind vallási, mind etnikai szempontból: élnek itt ortodox keresztények, örmény apostoli hívek, szunnita (meszheti, hanafita, sáfi’ita) és síita muszlimok, valamint más kisebb vallási közösségek. Etnikai szempontból a grúzok, örmények, azeriek, oroszok, görögök, jezidik, oszétok, ukránok, kisztek, avarok, udinok, asszírok, abházok és türk népcsoportok alkotnak sokszínű társadalmi szövetet. Az Észak-Kaukázus hegyvonulatait pedig a nyelvi sokszínűség is jellemzi, Georgiában például több mint tíz különböző nyelvet beszélnek, köztük számos veszélyeztetett státuszú nyelvet is.
A nyári egyetem igazi interdiszciplináris műhely volt, a résztevő professzorok és kutatók a szociológia, a néprajz, a történelem, az orientalisztika, a nyelvtudomány területeit képviselték.
A rendezvényt Ashot Smbatyan, Örményország georgiai – most leköszönő – budapesti nagykövete; Issekutz Ákos, a magyarországi örmény kisebbség képviselője; valamint Kovács Bálint, az Armenológia Tanszék vezetője nyitotta meg.
A nyitóelőadást Oliver Reisner, a tbiliszi Ilia State University professzora, a Pázmány Történettudományi Iskolájának témavezető oktatója tartotta From ethnical nationhood to political citizenship? Past and present of Georgia’s minorities (magyarul: Az etnikai nemzetiségtől a politikai állampolgárságig? Georgia kisebbségeinek múltja és jelene – a szerk.) címmel.
Előadásának elméleti keretét az etnokulturális és a polgári nemzetfogalmak adták, amelyek alapján a kisebbségek kapcsolatait elemezte a grúz többségi államban. Hangsúlyozta Georgia határvidék jellegét: az ország területe az elmúlt századokban mindig birodalmak határán volt, a jelenlegi társadalomban pedig még mindig érezhető a Szovjetunió nemzetpolitikájának az öröksége.
A résztvevők személyesen is találkozhattak Georgiából érkező örményekkel, akikkel Hakob Matevosyan, a berlini ZOiS kutatóintézet (Zentrum für Osteuropa- und internationale Studien) kutatója beszélgetett egy pódiumbeszélgetés keretében. Így szinte közvetlenül lehetett betekinteni a kisebbségi lét kihívásaiba.
Diana Forker, a jénai egyetem Kaukázus-tanulmányok tanszékvezető professzora a Georgiában élő örmények, azeriek és csecsenek szociolingvisztikai helyzetét elemezte az oktatás és kisebbségi lét egyes szegmenseiben.
A PPKE Történettudományi Intézetének oktatói és doktoranduszai a nyári egyetem munkájának aktív részesei voltak. Történeti hátteret Bácskay András ókortörténész szolgáltatott, aki a régió kapcsolatait mutatta be a közel-keleti és hellenisztikus birodalmakkal mind írott források, mind pedig régészeti leletek alapján.
Karen Jallatyan, a lipcsei Leibniz Intézet (GWZO) posztdoktori kutatója 19. századi Georgiába kalauzolta el a résztvevőket, és a fényképezés valamint a vallás sajátos kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Lilit Saghatelyan a Dél-Kaukázus etnikai konfliktusairól és az azokat meghatározó történeti narratívákról beszélt a grúzok, abházok és oszétok vonatkozásában.
Kristine Baghdasaryan 19. századi, Tbilisziben kiadott folyóiratok karikatúráin keresztül mutatta be a nacionalizmus, a politikai szatíra és a vizuális propaganda közötti kapcsolatokat Anderson, Foucault és Gellner elméleteire támaszkodva.
Avet Vardanyan, a lipcsei Leibniz Intézet (GWZO) doktorandusza azt vizsgálta, hogyan alakította át az orosz cári majd a szovjet kormányzás a grúz politikai, kulturális és térbeli viszonyokat.
Konrad Siekierski, a berlini Freie Universität kutatója rávilágított arra, hogy az örmények hogyan próbálják kulturális örökségüket megőrizni Georgiában, milyen nehézségekkel szembesülnek. Ehhez kapcsolódóan a PPKE Armenológiai Tanszékének adjunktusa, Anatolii Tokmantchev az állam, a nemzeti egyházak és a vallási kisebbségek közötti kapcsolatokra összpontosított, és a vallási mozgalmak toleranciájával és láthatóságával kapcsolatos kérdéseket vizsgálta.
A nyári egyetem célja az volt, hogy a hallgatók mélyebb ismereteket szerezzenek a Dél-Kaukázus térségének kulturális és társadalmi sokszínűségéről, kiemelve az örmények szerepét, kulturális örökségét, különösen a régió jelenlegi, turbulens geopolitikai viszonyaiban.
A résztvevők kulturális kitekintésként a magyar – grúz történeti kapcsolatokba és párhuzamokba is betekintést nyerhettek. Ellátogattak a Néprajzi Múzeumba, ahol kiemelt figyelmet kaptak a Zichy Jenő-féle expedíciók anyagai, majd örömmel fogadták a résztvevőket az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai is, ahol egy önálló kiállítás keretében megtekintették a magyar őshaza-kutatás georgiai vonatkozású dokumentumait és nyomtatványait is. Itteni előadásában Kovács Bálint előadásában elmondta, hogy a kaukázusi magyarság gondolata Turkoly Sámuel 18. századi levelével került bele a tudományos gondolkodásba, és a 19. században fontos részét képezte a magyar nép eredetét vizsgáló akadémiai kutatásoknak. Mindezek után a Memento Park meglátogatása a térség szocialista múltjának feldolgozásához kínált különleges perspektívát.
A tematikus előadások, szemináriumok és kerekasztal-beszélgetések mellett grúz és örmény filmvetítések, valamint kulturális és gasztronómiai programok is színesítették a hetet. A nyári egyetem kiváló szervezettsége a PPKE BTK Nemzetközi Osztályának, elsőssorban Reviczky-Balogh Ágnesnek az érdeme, sikere pedig egyértelmű. A szervezők bíznak benne, hogy ez a kezdeményezés hagyományt teremthet a Pázmányon, és hosszú távon hozzájárul új nemzetközi kutatási együttműködések létrejöttéhez, a hallgatók és oktatók közötti új kapcsolatok építéséhez.
Forrás: PPKE BTK Armenológiai Tanszék
Fotó: Reviczky-Balogh Attila; Konrad Siekierski; Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
