Az elmúlt hónapok történései alapján azt lehetett hinni, összehangolt támadás zajlik "Andy" Vajna filmipari kormánybiztos, médiacézár, kaszinótulajdonos ellen, szerinte azonban szó sincs erről – derül ki az Index interjújából. Alább olvashatók az érdekesebb részek.
– Orbán Viktorral mikor beszélt utoljára?
– Múlt szombaton.
– Miről volt szó?
– Találkozok vele néha-néha, hogy elmondjam neki, hogy milyen irányba haladunk a filmekkel.
– Orbán Viktor mennyire van képben a magyar filmekkel?
– Van neki elég más dolga.
– Nem dicsért esetleg valamilyen magyar filmet?
– Nézi a filmeket, a Kincsemet tudom, hogy látta. De most nagyon el van foglalva Brüsszellel, nem hiszem, hogy volt ideje moziba menni. Általában beszélünk az új filmekről, hogy alakulnak.
– Ha valaki a kormányközeli sajtóból tájékozódik, akkor azt is hihetné, hogy ön valamifajta kormányzati támadás alatt áll. A miniszterelnök fogalmazott meg bármiféle kritikát a munkájával kapcsolatban?
– Nem tudok róla, hogy ilyen lenne, sőt, éppen ellenkezőleg, állandóan hozzuk a dicsőségeket az országnak, kinevezésem óta a magyar filmek több mint 300 nemzetközi díjat zsebeltek be. Nem én, ez a szakma, én csak egy irányt adok ennek az egésznek. Nekem két fontos feladatom volt, az egyik, hogy a filmexportot növeljük, azaz hogy még vonzóbbá tegyük Magyarországot, és növeljük az itthon forgató nemzetközi produkciók számát.
Mióta átvettem ezt a területet, többszörösére nőtt a filmipar, tavaly több mint 100 milliárd forint volt a filmes költés, ami jelentősen hozzájárul a GDP-hez. Budapest lett London után a legnépszerűbb forgatási helyszín Európában. A másik meg, hogy a magyar filmeket népszerűsítsük itthon és világszerte, és próbáljuk meg visszacsábítani a közönséget a moziba.
Mindkettő nagyjából sikerült: egymás után két évben is Oscar-díjat nyertünk, de elhoztuk a Golden Globe-ot, a cannes-i nagydíjat és a berlini Arany Medvét is. Szerintem idén is lesz egy Oscar-jelölésünk, a Ruben Brandt, a gyűjtő című különleges animációs filmnek nagyon nagy lehetősége van, és szerintem még arra is van esélye, hogy megnyerje a kategóriát, annyira más, mint a többi.
Én úgy gondolom, hogy ezzel teljesítettünk, és az összes filmtámogató szervezet Európában figyel ránk, mint „leader of the pack”, minket tekintenek példaképnek, és állandóan kérdeznek minket, hogy mit és hogyan csinálunk. Hogy tudjuk ezt úgy vezényelni, hogy szinte minden héten valamit nyerünk. Mindemellett elkezdtük az utánpótlásképzést, óriási lehetőséget biztosítottunk az elsőfilmes rendezőknek, és a régi filmek felújításával is igyekszünk népszerűsíteni a magyar filmeket.
(…)
– Azokat az eredményeket sorolta most fel, amelyek megerősítik ebben a pozícióban, de ha ennyire sikeres, akkor minek tulajdonítja a támadásokat, amik elég éles hangnemben bírálták a munkáját?
– Amikor egy ilyen szakterületet és intézményt irányítasz, vagy akármilyen vállalatot, van egy része a szakmának, amelyik imádja, amit csinálsz, egy másik része meg utálja. Ezt nem tudod megváltoztatni, ha fejre állsz, kalimpálsz, akármit csinálsz, akkor is lesznek olyanok, akik úgy gondolják, hogy igazságtalanok vagyunk, vagy nem eléggé foglalkozunk velük, vagy valamiből kimaradnak. Van egy irigység is, nem irántam, hanem egymás iránt.
– Ezek irigy, morgó, sértett emberek tehát?
– Nem tudom őket kategorizálni, de én leteszem az asztalra azt, amitől Magyarország híres lett, és a továbbiakban is az lesz, és van, akinek ez tetszik, és van, akinek nem. Ez ilyen egyszerű, ez olyan, mint a politika. Lehetsz akármilyen népszerű, az emberek egy része szeret, a másik meg utál.
– Ezek szerint nem érintette mélyen egy-egy Magyar Időkben vagy a Pesti Srácokon megjelent támadó cikk.
– Inkább nem értem. Értelmetlen butaság, amit írnak. Ha valaki veszi a fáradságot, és tényleg egy kicsit belenéz ebbe a szakmába, nem ír le ilyeneket.
– Az önt ért támadások beilleszthetők egy olyan értelmezésbe, hogy éppen kultúrharc zajlik Magyarországon, ahogyan Orbán Viktor is beszélt erről.
– Ha ezeket a cikkeket kultúrharcnak nevezzük, akkor valóban létezik. Én még sohasem kaptam olyan visszajelzést, hogy rossz irányba megyünk a filmekkel, változtassunk, se a kormánytól, sem a miniszterelnök úrtól.
– Andy Vajnának nincs érzéke és kedve a történelmi filmekhez, állították ezek a támadó cikkek, és közben már fel is állt egy kifejezetten történelmi filmek gyártására fókuszáló filmalap. Mit szól ehhez a döntéshez?
– Baromság. Nézd meg a filmjeimet, több is foglalkozik történelemmel, mint például a Szabadság, szerelem. Amit ők kezdeményeztek, legalábbis amiről én tudok, az arról szól, hogy szerintük nincs elég történelmi televíziós film és sorozat, ezen akarnak változtatni.
– A kritikák nagy része a most készülő Hunyadi-filmet, Az utolsó bástyát érintette. Számított arra, hogy pont ez lesz egy ennyire megosztó?
– Nem, és nem is tudom megmagyarázni. Az újságoktól kaptuk a pressure-t, hogy miért nincsenek történelmi filmek. Ennek egy oka van, hogy a magyar producereket nem érdekli, nem adtak és nem adnak be olyan anyagot, ami a magyar történelemmel foglalkozik, csak néhányat. Inkább a mai mindennapi drámák, vígjátékok érdeklik őket.
Mi egy támogató szervezet vagyunk, mi abból tudunk választani, ami bejön. Megnézzük abból mi a legjobb, minek van a legnagyobb potentialja, a film bemutatásáig pedig minden szakmai segítséget megadunk az alkotóknak, hogy az ötletből sikeres film legyen. Ha nem jön be Mátyás királyról filmötlet, akkor nem tudunk Mátyás király-filmet támogatni.
– De mi lehet ennek az oka, miközben Hollywoodban számtalan történelmi témájú film készül?
– Ilyenkor a példa mindig a Braveheart, a Mel Gibson-film (A rettenthetetlen – a szerk.). Ugyan kosztümben vannak, de semmi köze nincs a történelemhez. Fikció, de mindenki úgy számolja el, mint történelmi film. Nálunk a Saul fia, a Kincsem, az 1945 – ezek mind történelmi filmek, ráadásul fantasztikusan jól sikerültek. Pontosan annyi történelmi film van, amennyit a magyar producerek szeretnének megvalósítani. Mi próbálunk olyan dolgokat fejleszteni, amiben hiszünk, hogy az működni fog. Ez a történelmifilm-crisis nem tudom, honnan ered. Mi borította fel ezt a bilit?
– A kormánysajtóban merült fel az igény, hogy ilyen filmekre lenne szükség, még júliusban. Erre válaszul írták ki a történelmi filmes pályázatukat?
– A kormánytól nem jött semmiféle nyomás.
– De a kormány szócsövének tekinthető Magyar Időktől igen.
– Nem tudom, hogy milyen megbízásból jöttek ezek a cikkek, mert amikor én beszéltem velük, akkor ilyesmiről szó sem volt. Én azt gondolom, hogy ez valakinek az ötlete volt, megírta, és mi erre proaktívan reagáltunk, hogy akkor írjunk ki egy új programot ebben a témában. Bejött több mint 400 filmötlet, a zsűri kiválasztotta a legizgalmasabb 14-et, és amelyiket lehet, megvalósítjuk. De nem voltak olyan erős beküldött anyagok, amelyek Mátyás királyról vagy Rákóczi Ferencről szóltak.
– Wass Albert-film sem érkezett? (Korábban azt állította egy író, hogy Vajna lesöpörte A funtineli boszorkány forgatókönyvét azzal, hogy „Wass nem kaphat nála támogatást” – a szerk.)
– Én soha nem beszéltem senkivel Wass Albertről. Azt a nyilatkozatot vissza is vonták, mert én nem találkoztam azzal az íróval, aki azt állítja, hogy én ilyet mondtam volna neki.
– Akkor készülhetne Wass Albert-film a Filmalapban?
– Ha kapunk egy jó forgatókönyvet, és a döntőbizottságban is úgy ítélik meg, hogy ez egy jó forgatókönyv, akkor mehet. De ez nem az én személyes döntésem.
– Trianon-film is lesz?
– Ahogy bead valaki egy történetet, ami megállja a helyét a filmvásznon. Egyébként Fekete Ibolya filmje, az Anyám és más futóbolondok a családból éppen azt mutatja be, hogy milyen hatása volt Trianonnak egy magyar családra egy évszázadon át.
– Köbli Norbert már adott be.
– Akkor gondolom, nem volt jó, és a forgatókönyv nem működött. Egy Köbli-forgatókönyvvel foglalkoznánk és fejlesztenénk, mert őt nagyon jó írónak tartjuk.
– Nekünk ő azt mondta, hogy túlságosan emlékeztette önöket a történet a Good bye, Lenin!-re.
– Akkor az nem egy működő ötlet. Volt egy másik is, ami meg arról szólt, hogy amikor próbálták meghúzni a határt a folyók mentén, a folyón úszó gőzösöket próbáltak meg a városokba, a folyók partjára csalni. Ezt sem támogattuk.
– De akkor mi kell egy jó történelmi filmhez?
– Egy jó forgatókönyv, egy érdekes történet, egy olyan dolog, amivel a közönség tud azonosulni, vagyis érti és bele tudja élni magát, el tudja vinni egy álombéli utazásra. Sokan nem értik azt, hogy a filmek a közönségnek készülnek, és a közönség azért megy a moziba, hogy szórakozzon. Az utolsó bástyának, ami a nándorfehérvári diadalról szól, történelmi alapja van, de vannak kitalált karakterek, ami segíti a drámát. Ez az egyik legjobb forgatókönyv, amit valaha olvastam Magyarországon, ilyen nagy volumenű filmet még nem csinált soha senki, ez egy nagy feladat lesz. Speciális effekteket, digitális effekteket igényel, ez nem egy könnyű feladat.
– Erre mennyi pénz lesz?
– Úgy olvastam az újságokban, hogy 7 milliárd forint, de erről szintén nem tudok, mert a költségvetés még nincs kész. Ránézésre lesz akkora költségvetése, mint a Kincsemnek, kicsit nagyobb, de nem sokkal. (A Kincsem 2 milliárd forint állami támogatást kapott a Filmalaptól – a szerk.)
– A filmtervet kritizálók szerint megmásítja, meghamisítja a történelmet.
– Ez is hülyeség. Két történelmi szakértő dolgozik a filmeken, ha annyira eltérnénk a valóságtól, akkor helyretennék. Én tiszta szívvel tudom védeni, mert Az utolsó bástya filmtervének megvan a lehetősége, hogy nagyon nagy dobás legyen. De most még csak egy forgatókönyv, még senki sem látott belőle semmit. 2019 júniusban kezdhetik forgatni, szerintem leghamarabb 2020 augusztusában kerülhet mozikba. Kicsit korán jöttek ezek a kritikák.
– Igen, mert valahogyan kiszivárgott egy forgatókönyv-verzió ebből az épületből.
– Ez egy work-in-progress, minden héten finomítanak rajta, fejlesztjük egészen addig, amíg el nem kezdődik a forgatás. 200 ember dolgozik egy filmen, mindenki kap egy forgatókönyvet, ezt nem tudjuk kontrollálni, nem tudjuk, melyik verzió jutott ki a sajtónak, és hogyan.
– Kiről látna szívesen történelmi filmet?
– Mátyás királyról és koráról. Rákócziról. Dózsa Györgyről.
– Egy másik történelmi szereplő, akiről szívesen látna filmet, az Puskás Ferenc. Hogy áll ez a filmterv?
– Nagyon az elején jár, mert Joe Eszterhas megbetegedett, és nem tudta befejezni a forgatókönyvet, és pont most gondolkodom ezen, hogy kivel fejezzem be. De ennek semmi köze a Filmalaphoz, ez az én privát dolgom lett volna, kikértem volna az időmet rá, hogy ezt a filmet megcsináljam, addig visszaléptem volna a Filmalap felügyeletétől. De egyelőre sehol sem tart, befejeztük a kutatást, voltunk Madridban, találkoztunk a még élő játékosokkal, beszélgettünk a csapatokkal.
– Ezek szerint vannak még filmötletei, amiket producerként szeretne megvalósítani?
– Kettő is van, van egy Ramses című filmtervem, amin dolgozok vagy tíz éve, és van egy Smoke and Mirrors című forgatókönyv, amit én fejlesztettem még a Carolco–Cinergi-időkben. Egy nagyon izgalmas történet, egy kicsit történelmi film, el is kezdtük, de abbahagytuk, mert problémák voltak a színészekkel. Előfordul az ilyen.
– Magyarországra A miniszter félreléppel tért vissza producerként, most ennek is készül a második része, részt vesz benne valahogyan?
– Most dolgoznak a forgatókönyvön, én egy első verziót láttam, azt visszadobtuk, most dolgoznak az újon.
(…)
– Akkor sem veszi igénybe a kormányzati kapcsolatait, amikor a kaszinói érdekeit nézi?
– A kaszinóm megvan 27 éve. Én csinálom a legjobban Magyarországon, bizonyára ezért kaptam lehetőséget a folytatásra. Én egyedül több adót fizetek, mint a többi kaszinó együtt.
– Közben pedig a kormányoldalnak hála monopolhelyzetbe került Budapesten.
– A 11 kaszinókoncesszió a lakosságszám alapján, területenként lett elosztva. Ugyanúgy vannak kaszinók például Sopronban vagy Győrben, csak ott mások üzemeltetik.
– A kaszinók Fidesz által kialakított adóztatásával elég jól járt. 2016-ban 5 milliárdos, 2017-ben 7,3 milliárdos bevétele volt a kaszinókból. Ezt a barátinak mondható adóztatást hogyan sikerült elérni?
– Miért lenne ez baráti? A kaszinóvállalkozásaim tavaly különböző címeken közel 10 milliárd forint adót fizettek.
– Az új konstrukció lényege, hogy adott árbevétel fölött a koncessziós díjat le lehet vonni a játékadóból. Ezzel ön a bevételek alapján kiemelkedően jól járt.
– Vannak az országban más tulajdonosok is, az adózási szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak. Jó lenne, ha én írnám a törvényeket: akkor nulla adó lenne.
– Ha már ennyi szó volt a bevételeiről, elárulja, most mekkora a vagyona?
Maradjunk abban, hogy egész életemben sokat dolgoztam.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
