Voltaképpen közmegelégedésre végezte munkáját a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amikor közzétette az MTVA-székháznál történt eseményekkel kapcsolatos határozatának részleteit.
A közmegelégedés részesei azok a magyarok, akik elborzadva nézték a képsorokat a tavaly decemberi ellenzéki tüntetésről, különös tekintettel az MTVA-székházban erőszakoskodó képviselőkre, akik magukból kivetkőzve kényszerítették ki, hogy a biztonsági őrök megakadályozzák őket a közérdekű üzem épületében való szabad grasszálásban. Nyilvánvaló, ha nem akarták volna beolvastatni szánalmas pontjaikat, amihez a hivatalos út megkerülésével önkényes fellépésüket tartották autentikus megoldásnak – ami nyilvánvalóan kivitelezhetetlen baromság – akkor az egész bohóckodásra, az általuk erőszaknak, sőt egyenesen képviselőverésnek hazudott tiszta rendfenntartásra sosem került volna sor. Ezért okozott örömet az állampolgárok millióinak az ügyészség szakszerű megállapítása, miszerint a képviselők az „MTVA székházában nem hivatalos személyként jártak el (…) mozgásukkal kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a tüntetéshez kapcsolódva, politikai követelések beolvasásával a műsorrendet megzavarva az élő műsorokat megszakítsák.” Ehhez kétség sem fér. Mint ahogy ahhoz sem, hogy „a rendbontó magatartásuk miatt jogszerűen fellépő MTVA fegyveres biztonsági őrség tagjainak eljárását akadályozták, azzal szemben tettlegesen ellenálltak.” A nézők ezt a képviselők által a helyszínen készített telefonközvetítésekből is azonnal megállapíthatták, az ügyészség viszont alaposabb ellenőrzéssel, ezerórás videóanyag megtekintése után jutott ugyanerre a következtetésre. Nincs is ezzel semmi gond. Sőt! A magyarok láthatóan nem szerveztek spontán békemenetet a KNYF határozata elleni tiltakozásul, azon egyszerű okból, mert teljesen egyetértettek vele.
Hogy miért örül ennek a határozatnak annak ellenére az ellenzék is, hogy látszólag szánalmas tiltakozások sorát jelentették meg sorosista ellenzéki lapjaikban s holnapra már ellentüntetést is szerveztek a főügyészség elé? Természetesen azért, mert a kudarcosra sikeredett hétvégi „országmegállító” tüntetésük után az ügyészség határozatát – saját ötlet híján – magaslabdának nézhették s nekiállhattak püfölni. Marad a gyerek… szoktuk mondani. Megint lehetett „vadállati módon viselkedő biztonsági őrökről” hazudozni, óbégatni a „diktatúrához méltó döntésről”, az ügyészséget vádolni azzal, „az erőszak oldalára állt”. Saul Alinsky, a káoszteremtető anarchisták atyamestere valószínűleg elégedetten bólogatna a látottakon. Vadaiéknak szemlátomást már bolha sem kell, hogy a semmiből elefántot hazudjanak. Fújják ők kívülről az Alinsky-pontokat, ahogy tanulták, csak az a nagy bajuk, hogy nincs mögöttük társadalmi támogatás. Néhány ezer aktivistájukon kívül nem követi őket a kutya se. Így aztán a lázadás hatásfoka meglehetősen harmatos. Pedig Vadai aljasul most is ki akarta ugrasztani a nyulat a bokorból mondván, hogy a „fideszes ügyészség ma 2,5 millió ellenzéki szavazót köpött le”, de erre is néma csönd a válasz.
Ma a Himnusz születését, a magyar kultúra napját ünnepeljük. Egy gondolat belőle: „Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám kebledre, / S lettél magzatod miatt /Magzatod hamvvedre!”
Gyurcsány, Vadai idejében egy lépésre voltunk a szakadéktól. Most az EP választás miatt egy összehangolt hazai és nemzetközi támadás akar bennünket egyszer s mindenkorra a hamvveder fölé tolni. Ám Orbán segítségével ma már pontosan látjuk, kik a haza támadói itthon és külföldön, ahogy azt is, mit kell tenni a honvédők millióinak.
Mindenesetre Ágika fölöslegesen reménykedik: ezután sem lesz erőszak áldozata.
Horváth K. József – https://leander.blogstar.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
