Útravaló – 2025. szeptember 7., évközi 23. vasárnap

Útravaló – 2025. szeptember 7., évközi 23. vasárnap

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Szeptemberben Várnai Péter címzetes prépost ad útravalót.

Mi az idő és mire való? A jelen pillanat, amit megélek, lehetőség a dolgaim, döntéseim megvalósítására. Egyúttal ez a legfontosabb szakasz az időben. Mi a múlt? Az élmények gyűjtésének szakasza, a bűnbánat tárgyával való szembesülés. A jövő pedig az elképzelések sorba vétele, a lehetőségek tárháza és a tervek készítésének időszaka. Jó és helyes, ha az ember e három dimenziót jól elkülöníti egymástól, és így használja fel az időt mint keretet. Mert mi is a gyakorlat? A múlt tapasztalatait nem veszi elég komolyan, és a megvalósítás, a kivitelezés során, a második fordulóban – miután rengeteg dolgot elrontott már – kezdetét veszi a sajnálkozás. A harmadik fázisban jön a kiértékelés, a romok eltakarítása és a felelősség megállapítása. Ez utóbbiban nem kis szerep jut Istennek, akit szokásunk felelősségre vonni.

Jézus követésének útján járva talán helyesebb egy nulladik lépésben a támogatását és segítségét kérnünk mindhárom fázisra.

Az első lépés a célok, életcélok meghatározása. A második lépés a célhoz vezető utak kitűzése. A harmadik pedig a megvalósítás, melynek során szemünket a célról le nem véve az ahhoz szükséges téglákat egymásra rakjuk, így szolgálva a cél elérését. Jézus, amikor a követésének feltételeiről beszél, a lelki tisztaságot is feltételül szabja. A lelki tisztaság pedig a kereszt hordozásában éri el a csúcspontot. Sőt, az Úr a kereszthordozást a jézusi életmód alapvető feltételéül szabja.

Hírdetés

A tervezés már az első pillanatban Isten jelenlétét igényli, hát még a cél kitűzése. Ezt bizonyítja a toronyépítő pénzügyi helyzetének meghatározása. A támadást tervező király leül és tervet készít. Vajon a látszólagos többleterőforrás, a több hadianyag és a több katona valóban elegendő lesz a győzelemhez? Vagyis tervet készít. Felsorolja és szembeállítja egymással a saját és az ellenfél erőforrásait. A tervezés, bár íróasztal mellett történik, mégis elengedhetetlenül szükséges a köznapi életben is. Egy tyúkól megépítéséhez is szükséges a rendelkezésre álló hely kitűzése, a faanyag, a cserép és az egyéb hozzávalók megvásárlása, ahogyan a nem várt látogatók – a róka, a menyét – távoltartása is. Mindez pedig tervezést igényel.

Ahogyan a családtagok nyári vakációjának tervezése is. A nyaralás a tavalyinál talán kicsit karcsúbb lesz. A rávalót idén elviszi a lakás festése, mázolása. A tervezés azonban ennél is szükséges. A jézusi példa feltétlenül megszabja ezt. Lemondás mindenről a cél érdekében – ez Jézus követésének alapfeltétele. Ha a terveimből a készítésük során – az életstratégiát is beleértve – kihagyom az Urat, ne csodálkozzak, ha ő elengedi a kezemet és magamra hagy. De ha a cél első meghatározásától a kivitelezés utolsó mozzanatáig Isten tervét valósítjuk meg, akkor biztosak lehetünk abban, hogy áldás lesz minden dolgunkon.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »