A kalocsai főszékesegyházban január 10-én, Urunk megkeresztelkedésének ünnepén a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye főpásztora, Bábel Balázs mutatta be az ünnepi szentmisét.
A főpásztor homíliája elején arról beszélt, hogy az evangéliumi szakasz olvasása nyomán filmszerűen jelenik meg előttünk Jézus megkeresztelkedésének jelenete. A látható események mögött azonban teológiai jelentőségű dolgok is vannak: az Ószövetség és az Újszövetség találkozik itt. Megjelenik Keresztelő Szent János, a legnagyobb próféta, az Ószövetség legnagyobbja, és rámutat a Messiásra. De megjelenik Jézus is, akiben beteljesültek a próféciák.
Bábel Balázs az ószövetségi olvasmány kapcsán elmondta: a korábbi századokban Izajás próféta festette meg legprecízebben a Messiás alakját; nagyszerűen kiemelte alázatosságát, a tényt, hogy velünk, értünk vállalja az emberi sorsot. Ám Jézus bűn nélkül való volt. Mégis, hogy szolidaritása teljessé váljék, felvette a jánosi keresztséget. A keresztelkedésben megmutatkozik, hogy milyen lesz Jézus programja. Olyan pillanat ez, mint egy zeneműben a nyitány. A zeneértők már a nyitányból meghallják azokat a motívumokat, melyek végigvonulnak az egész művön.
A főpásztor kiemelte, hogy a szentelt víz és a keresztség vize két külön dolog. A szentelt víz emlékeztet a keresztségünkre, de nem szentség. Jelentősége abban áll, amilyen lelkülettel használjuk. A keresztség vize azonban egyszeri. Nem levehető – hiába mondja a közmondás, hogy „leszedték róla a keresztvizet”, ez nem lehetséges. Itt fontos emlékeztetni arra is, hogy amikor alámerült az Úr, elővételezte a halál mélységébe való alámerülést, valamint a feltámadásban való feljövetelt. Előre megmutatta a pokol tornácára való alászállását. Ez nem köztes állapot a mennyország és a pokol között, hanem az a lelki állapot, amikor az ember megéli Isten hiányát. Jézus ezt a kereszten tapasztalta meg. Átélte azt is, mit jelent Isten nélkül emberként élni. Hogy ne lehessen olyan sors, amit meg ne élt volna.
A kereszteléskor, mint Jézus megkeresztelkedésekor, megnyílik az ég, és szabad utunk nyílik Istenhez. Az érsek felidézte, hogy amikor Jézus meghalt, a templom függönye kettészakadt: az a kárpit, amely a templom többi részét a szentek szentjétől elválasztotta, nem volt többé. Semmi nem takarja el az Istenhez vezető utunkat: közeledhetünk hozzá.
A Szentlélekről elmélkedve Bábel Balázs kiemelte, hogy galamb képében jelent meg a Jordán fölött. Az Ószövetségben a galamb a megbékélés jelképe volt. Például az özönvíz végét, azt a pillanatot, amikor Isten megengesztelődött az emberrel, olajággal a csőrében galamb jelezte Noénak. A Szentlélek Jézus isteni személyével egy. Emberi természetének kellett a Szentlélek leszállása, hiszen így lett felkentté, de nem olaj által, ahogy a királyokat és a főpapokat kenték fel, hanem a Szentlélek által kapta meg az erőt, hogy a küldetést, amit elvállalt, be tudja teljesíteni.
Az érsek a keresztségről szóló tanítással zárta szentbeszédét. Hangsúlyozta: a keresztény ember is Szentlélekkel lett megkeresztelve. A jánosi keresztség bűnbánati keresztség volt, mi pedig vízzel és Szentlélekkel lettünk megkeresztelve. Nem csupán egy szokás a keresztség, nem megmaradt keresztény kultúrtörténeti emlék. Tudatosan kell vállalni. Úgy tűnik, az európai kereszténység életében jogi formula lett a bevezetés szentsége, és nem aktivizáljuk kellőképpen a belőle fakadó ajándékot. Felmutatjuk, hogy keresztények vagyunk, de nem állunk a közösség szolgálatára. Ebben kell leginkább fejlődni! Jézus tudatosan vállalta sorsunkat, ezért nekünk is tudatosan és bátran vállalni kell az ő sorsát.
József Attila kereste Istent, az emberarcú Istent. Halálának évében írta fájdalmasan:
„Nem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.”
Nem tudott eljutni annak biztos tudására, hogy az Isten az Atyja. Ha a keresztény embernek sikerül ez a tudatosítás, akkor a nehézségek mellett az öröm is megnyilvánul, és feladatot is ad: örömmel és bátran tegyünk tanúságot mindenki előtt keresztény mivoltunkról és arról, hogy az Atya gyermekei vagyunk – biztatott Bábel Balázs érsek Urunk megkeresztelkedése ünnepén Kalocsán.
Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »