Európa harcban áll – mondta uniós évértékelőjének első, egyben kulcsmondatában Ursula von der Leyen.
Európa harcban áll – mondta uniós évértékelőjének első, egyben kulcsmondatában Ursula von der Leyen. Ha kedvünk lenne ironizálni olyankor, amikor Lengyelország felett alacsonyan repülnek a drónok, Izrael pedig Katarra is kiterjesztette a gázai háborút, akkor hozzátehetnénk: a nyáron az Európai Bizottság elnöke maga is megmutathatta volna, milyen jó harcos.
Mégpedig Donald Trumppal szemben, amikor az Európát sújtó vámtételekről tárgyalt, irdatlan összegekre kötelezve el az uniót, máig sem tudni, milyen alapon.
Önigazoló strasbourgi beszédében Von der Leyen „természetesen” megdicsérte ezért saját magát, ám az európaiak más bizonyítványt osztottak neki. Egy öt EU-tagországban készült felmérésben a válaszadók háromnegyede szerint Von der Leyen nem jól védte az európai érdekeket, tízből hatan pedig úgy vélték, le kellene mondania. Pedig a bizottsági elnöknő akár pótvizsgaként is felfoghatta a vámtárgyalásokat, miután az Európai Bíróság elmarasztalta a Pfizer-botrányban mutatott sumákolásáért.
Mindezek után tegnap egy politikailag meggyengült Von der Leyen állt az Európai Parlament elé, ahol lelkes tapsolókra legfeljebb az aktuális fősodor padsoraiból, köztük a Tisza Párt képviselőitől számíthatott. Ezzel együtt beszéde nem veszélytelen. A harc kifejezést tizennyolcszor használta, és a kilencediktől a szó köznapi értelme már át is csúszott Ukrajna harcába, azaz Oroszországgal folytatott háborújába. Mintha sorsunk már össze is fonódott volna, Ukrajna máris az Európai Unió tagja lenne, háborúja pedig a mi háborúnk.
Von der Leyen nem rejtette véka alá azt sem, hogy a sikeres Európa jövőjét további központosítással képzeli el. Egységet sürgetett
a tagországok között (értsd: a magyarok és a szlovákok ne kekeckedjenek tovább Ukrajna ügyében), az uniós intézmények között (azaz a tagállamok fogadják el szépen Brüsszel javaslatait), valamint az „Európa-párti demokratikus erők” között (rekesszék ki az olyan frakciókat, mint a Fideszt is magába foglaló Patrióták Európáért).
Minél tovább hallgatja az ember Von der Leyent – és sajnos van rá esély, hogy még négy évig velünk marad –, annál inkább valami sorsszerűt vél abban, hogy ez a német asszony történetesen Brüsszelben látta meg a napvilágot. Mint aki eleve egy nemzetek feletti Európába született. Világossá tette most azt is, hogy a bizonyíthatóan önsorsrontó – ezért Európa-ellenes – politikát kívánja továbbra is követni az oroszellenes szankciók folytatásával, illetve előírná a tagállamoknak (mégis, milyen alapon?), hogy váljanak le a szavai szerint „piszkos” orosz energiáról.
Egyik legképtelenebb állítása szerint az oroszoktól való függőség miatt szöktek fel az energiaárak Európában (már ott, ahol nincs rezsicsökkentés), holott németként pontosan tudhatja, hogy a fosszilis energiáról való leválás átgondolatlansága miatt.
Az egyébként brüsszeli szócső Politico szemleírója nem is bírta gúny nélkül e litániát: szarkasztikus kommentárokat fűzött hozzá. Például Európa felfegyverzéséről:
mivel tényleges katonai képességeink nincsenek, ezért inkább küldünk néhány látcsövet Észtországnak.
Vagy Von der Leyen az agrártermelőkhöz való kétszínű hízelgéséről: „csak ne jöjjenek Brüsszelbe és öntsék fel hígtrágyával!”
Von der Leyen nem egyedül jeleníti meg Európa súlyos vezetési válságát, amely sajnos egyre inkább a bőrünkre megy. Az EU valamikori két motorja, Németország és Franciaország belső problémái legalább annyira nyugtalanítóak. Eközben választások során bizonyosodik be – három hét múlva talán Csehországban is –, hogy mind több európai elégedetlen a jelenleg uralkodó irányvonallal.
Szőcs László – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
