A tengerszint emelkedése lehet az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban – figyelmeztet a város megbízásából készült, a világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete készített. Az alelnököt, Ürge-Vorsatz Diánát az InfoRádió kérdezte.
Már most is emelkedett a tenger szintje körülbelül 20 centimétert Horvátországban, és bár ez viszonylag kevésnek tűnik, gondolni kell rá, hogy ez csak egy átlag; amikor vihar van, már jobban föltolul a víz, és sokkal inkább benyomul a felszín alatti édesvízkészletekbe, mint korábban – többek között erre a megállapításra jutott az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, amelynek magyar alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádióban elmondta, a parton végzett mezőgazdasági tevékenység is sérül.
Az ENSZ testületének előrejelzése
azért is figyelmeztet Horvátország veszélyeztetettségére, mert sűrűn lakott, beépített parti települések, infrastruktúrák övezik a tengert, és turisták tömegei is itt jelennek meg.
Figyelmeztetett: a viharok keltette magas hullámok még jobban veszélyeztetik a parti infrastruktúrát, mint a szintemelkedés, mivel a hullámok magassága még többet emelkedett.
Horvátország azért is speciális, mert a partvonala igazából egy különlegesen gazdag szigetvilág, ami nagyon megnöveli az érintett tengerpart hosszát, amelyen az üdülők elhelyezkednek. Mint a szakértő rámutatott, ilyen szempontból az olasz riviéra vagy a magasabb sziklás partok kevésbé érintettek.
De mi a helyzet az óceánparti metropoliszokkal?
„Mindenhol a tengerparton, ahol van infrastruktúránk, akár városok vagy út, vasútvonal, ott ez veszélyben van, Angliában már be is kellett zárni ilyet, mert folyamatosan kár érte”” – mondta Ürge-Vorsatz Diána.
A felkészülésre vonatkozó tanácsokkal is szolgált.
„A jó megoldások általában a természetközeli megoldások: tengerparton ártéri erdők vagy tengeri fű, olyan növényzet, amely felfogja a szélsőséges időjárási jelenségeket, a viharokat, hiszen a tengerszint lassú emelkedése nem önmagában probléma, hanem viharok esetén az, amikor a víz sokkal magasabban tör be” – tette világossá.
A legfőbb üzenet viszont azért az, hogy
el kell fogadni, hogy jön a tengerszint-emelkedés, ezt már visszacsinálni nem tudjuk,
ezt megállítani sokkal lassabb, hiszen a tengerszint-emelkedésnek hosszú késleltetése van; nem szabad oda építkezni, ahol tudjuk, hogy területek ki vannak téve rendszeresen az áradásveszélynek vagy magas vízállás veszélyének.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
