Üres templomok az éjféli misén? Egyre kevesebben járnak templomba Nagy Roland2024. 12. 20., p – 14:35
Szlovákiában a lakosság egyharmada már egyáltalán nem jár templomba – derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legújabb felméréséből. Az adatokból az is látszik, hogy a kisebb falvakban élő, 50 év feletti generáció ragaszkodik leginkább a vallásgyakorlás klasszikus formáihoz.
Hogyan változott a templomlátogatók aránya a rendszerváltás óta;
A lakosság mely csoportjai járnak misére;
Kik imádkoznak a legyakrabban.
Az SAV már a rendszerváltás óta folyamatosan figyelemmel követi, hogyan változik a lakosság valláshoz való viszonya. Miroslav Tížik, az akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa szerint a felmérések haszna abban rejlik, hogy árnyaltabb képet adnak a lakosság vallásgyakorlási szokásairól, mint a népszámlálás adatai, hiszen az utóbbi esetében csak arra kérdeznek rá, milyen felekezethez tartozik az adott személy, míg az SAV kutatásában például a templomba járás és az imádkozás gyakorisága is felmerül.
A többség nem jár misére
A friss felmérés adataiból most az látszik, hogy a megkérdezettek 33,5 százaléka sosem látogat el az istentiszteletekre. Az egyházak számára aggasztó lehet, hogy az adatközlők körében éppen ez a csoport a legnépesebb, és a tendenciák alapján nem is tűnik úgy, hogy a helyzet javulni fog: 2008-ban még a válaszadók 26,2 százaléka vallotta, hogy egyáltalán nem jár misére, 2017-ben pedig a 27,8 százalékuk.
Visszatérve a friss felméréshez, a megkérdezettek mindössze 7,7 százaléka állítja magáról, hogy hetente többször is elmegy a templomba. A heti rendszerességgel járók aránya 18,6 százaléka, a havi egyszeri látogatóké pedig 7,6 százalék. A fennmaradó 32,3 százalék évente csak néhányszor vagy egyszer vesz részt misén (0,3 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni).
Tížik szerint az 1990-as évek óva folyamatosan csökken a vallásgyakorlók száma az országban. Ugyan közvetlenül a rendszerváltás után, a politikai és társadalmi változások nyomán azt lehetett megfigyelni, hogy egyre többen vállalják a vallásosságukat, de ez a tendencia viszonylag hamar megfordult.
Legkésőbb 2008-ban a helyzet már ismét az 1990-es évek eleji állapotokat tükrözte, azóta a heti egyszer templomba járók aránya csökken. Közben az is látszik, hogy a lakosság egyharmada soha nem jár istentiszteletre
– fogalmazott.
Kik tartják még a szokást?
Az adatok részletesebb elemzéséből az is kiderült, hogy pontosan milyen csoportok tartják még mindig a templomba járás szokását, és mely csoportok fordulnak el a vallásgyakorlás ezen formájától. Ami a nemek közti különbségeket illeti, általánosságban inkább a nők ragaszkodnak az istentisztelethez: 28,8 százalékuk vallotta azt, hogy sosem járnak istentiszteletre, míg a férfiaknál ez az arány 38,5 százalék.
Szemmel látható különbség van a heti rendszerességgel és annál gyakrabban templomba járók között is, a férfiaknál az arány 23,7 százalék, míg a nőknél 29 százalék.
Ami a korcsoportos bontást illeti, nem meglepő módon az idősebb generáció képviselői körében gyakoribb a miséken való részvétel, mint a fiataloknál.
Érdekesség, hogy a heti templomlátogatás az 50 éves korosztályig csökken, majd afelett ismét emelkedni kezd
– jelentette ki Juraj Majo, a Comenius Egyetem Természettudományi Karának munkatársa, aki szintén részt vett az adatok elemzésében.
Földrajzi eloszlás tekintetében pedig általánosságban elmondható, hogy a kisebb falvakban élők jobban ragaszkodnak a vallásgyakorláshoz. Ez abból is látszik, hogy a kétezer fő alatti települések lakóinál a leggyakoribb válasz az volt, hogy hetente legalább egyszer járnak templomba. Ezzel szemben a pozsonyi és a kassai válaszadók közel fele azt vallotta, soha nem mennek istentiszteletre.
Mindezekből tehát kitűnik, hogy a misére járás szokását leginkább a vidéki, 50 év feletti nők tartják be.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Többet költhetnek az egyházak a papok fizetésére, a parlament jóváhagyta az egyházak állami finanszírozásról szóló törvény módosítását. A lakosság egyre nagyobb része azonban teljesen leválasztaná az egyházat az államról és egyben az állami költségvetésről is.
Szerdán döntött a parlament arról, hogy módosít az egyházak finanszírozásának eddigi rendszerén, ami jövőre mintegy4,6 millió euróval növeli az egyházak támogatását. Az egyházak idén 59,066 millió eurót kaptak, ezt osztották fel a hívek száma szerint.
A támogatás jövőre már 63,707 millió euró lesz, 2026-ban csaknem 60, 2027-re pedig csaknem 79 millióra emelkedik.
A 2019-ben elfogadott jogszabály eredetileg az infláció és a közalkalmazottak béremelése alapján valorizálta az egyházaknak fizetett összeget, a most elfogadott módosítás viszont a minimálbér emeléséhez köti a valorizációt. „Az egyházak az állami támogatás 97 százalékát bérekre fordítják. A törvény létezésének 5 éve alatt az egyházaknak jutó támogatás 24 százalékkal emelkedett, a minimálbér viszont 44 százalékkal nőtt” – indokolta a törvény előterjesztő kulturális minisztérium a változtatást.
Az látszik, hogy az egyházak jól járnak ezzel a módosítással, mivel a következő három évben 33 százalékkal emelkedik majd az állami juttatás. A minisztérium szerint azért is kell többet fizetniük az egyházaknak, mert a papok állami támogatásból származó átlagfizetése 2023-ban 763 euró volt.
A legtöbben egy centet sem adnának az egyházaknak
Közben azonban a társadalom legnagyobb része teljesen leválasztaná az egyházakat az állami támogatásról, vagyis a legtöbben feltehetően ellenzik a parlament jelenlegi döntését, ami még növeli is az egyházak állami támogatását. A Szlovák Tudományos Akadémia számára a Focus készített októberben felmérést ebben a témában.
Az eredmény azt mutatja, hogy 42,25 százalék teljesen leválasztaná az egyházakat az állami költségvetésről, ami jelentős, több mint 10 pontos növekedés a 2014-es helyzethez képest, amikor még csak 31,3 százalék értett egyet ezzel az elképzeléssel.
„Mivel a többi kérdésben nem mutatkozik nagyobb változás, feltételezhetjük, hogy az egyház leválasztásának támogatóinak számát azok növelték, akik 10 évvel ezelőtt nem nyilvánítottak véleményt ebben a kérdésben” – tájékoztatott Miroslav Tížik, az SAV szociológus munkatársa.
Sokan minden területen szétválasztanák az egyházat és az államot
A felmérés alapján nőtt azok aránya is, akik teljesen szétválasztanák az államot és az egyházakat. 42,25 százalék azok aránya, akik szerint az államnak és az egyházaknak egyáltalán nem kellene beavatkozniuk a másik ügyeibe. Itt is jelentős 10 pontos növekedés látszik, 2014-ben még csak 33,3 százalék volt a radikális szakítás mellett.
Ezzel szemben 44,5 százalék úgy véli, hogy az ország törvényeinek megfelelően elképzelhető valamilyen kölcsönös megállapodás és együttműködés, ami viszont 8 pontos csökkenést jelent a 2014-es 52,6 százalékról.
Az egyházak finanszírozásáról részletesebben is kérdezték a válaszadókat, eszerint a legtöbben úgy vélik, hogy az egyházaknak a saját vagyonuk hozamából és önkéntes hozzájárulásokból kellene megélniük. A költségvetési támogatást, vagyis a jelenlegi állapotot csak a lakosság 27 százaléka támogatja. „Az utóbbi 15 évben megerősödött az az elképzelés, hogy a vallási közösségeknek a saját bevételeikből és adományokból kellene megélniük, vagyis gyakorlatilag önfenntartókká kellene válniuk” – mondta Tížik.
Az adományozási kedv is nagyon alacsony, és csökken
A hívők azonban nem túlságosan adakozóak, a legtöbben – 46 százalék – azt nyilatkozták, hogy egyáltalán nem támogatják egyházukat.
A rendszeres adományozók, vagyis a hetente vagy havonta legalább egyszer az egyházat támogatók aránya csak mintegy 11 százalék
– tájékoztatott a szociológus.
A támogatási kedv akkor is nagyon alacsony, ha az adózók adójuk bizonyos hányadával támogathatnák az egyházukat úgy, hogy a tiszta jövedelmük nem csökkenne. „Az adófizetők körében régóta meghatározó attitűd, hogy nem hajlandóak támogatni az egyházakat. Ezek aránya emelkedik, jelenleg csaknem a felét teszik ki a teljes lakosságnak” – mondta Tížik. Még nagyobb az elutasítottsága annak, hogy egyfajta kötelező egyházi adóval finanszírozzák az egyházak működését.
Ha egy új adó bevezetéséről beszélünk, vagyis az adózók nettó jövedelme is csökkenne, a támogatási kedv még alacsonyabb
– állítja a felmérésre hivatkozva a szociológus.
Nem csökkent a hívők aránya
A felmérés szerint azonban a hívők aránya nem csökkent, sőt, 2017 óta kicsit még emelkedett is. 2017-ben 70,8, 2024-ben pedig 72,3 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy tagja-e valamelyik egyháznak vagy vallásnak. A 2021-es népszámlálás ezzel szemben azt mutatta, hogy a nem hívők aránya 13,44%-ról 23,79 százalékra emelkedett. Igaz, ez még alacsonyabb, mint a felmérés alapján számított 27 százalék. Tížik szerint az eltérést az okozza, hogy a legutolsó népszavazás során más módszert és más kérdéseket használtak, mint korábban, a felmérésben pedig egységes metodikával és kérdésekkel dolgoztak.
Fohászból is egyre kevesebb van
A felmérés készítői rákérdeztek a vallásgyakorlás egy másik formájára is, mégpedig az otthoni imára. A válaszok alapján a trendek szinte teljes egészében tükrözik a templomlátogatásnál megfigyelhető adatokat.
A vallásgyakorlás eme formájában is enyhén csökkenő tendencia látható azok körében, akik naponta vagy heti több alkalommal imádkoznak, és egy nagyon enyhe erősödés tapasztalható azoknál, akik havonta egyszer teszik ezt. Ezzel együtt viszont növekszik azok aránya is, akik sohasem imádkoznak
– magyarázta az adatokat Tížik.
Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a válaszadók 24,7 százaléka vallotta, naponta elmond egy imát, ezzel szemben 26 százalék sosem fohászkodik.
A részletes adatokra tekintve az ima kapcsán is elmondható, hogy leginkább a vidéken élő, 50 év feletti nőkre jellemző a vallásgyakorlás eme formája.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
