A III. UR-i dinasztia alapítója, az igazságosságáról, törvénykönyvéről, építményeiről, templomok, védelmi bástyák építtetőjéről híres UR.AN.KIR.HAL, közismert nevén UR.NAMMU vagy UR.ENGUR Kr. e. 2063-2046 vagy 2300-2282 között uralkodott. UR városán kívül a Perzsa-öböltől a Földközi-tengerig nyúló birodalmához tartozott Uruk, Eridu, Larsa, Adab és Nippur, végül Lagas városa. A III. UR-i dinasztia birodalmának legnagyobb kiterjedése (swartzentrover.com) Az uralkodásáról kimerítő ékiratos irodalmi feljegyzéseket, nem találtak vagy még nem fordították le, de majd minden ókori mezopotámiai város ásatásán rábukkantak építményeinek a saját és UR város védistene, Nannar holdisten nevét megörökítő alapköveire. dNIN-GAL, a nagy istennő UR-i templomának két felirat-töredéke nem a helyi, hanem Uruk város isteneinek nevét őrizte meg. E feliratokon UR-NAMMU UR város kormányzójaként, Uruk királya UTU-HEGAL, hűbéreseként királya életéért imádkozik.[1]Némely történész szerint az Uruk-i uralkodó testvére, fia vagy veje lehetett (Oppeheim). Ez nem állja meg a helyét, mert a sumir királylista az uralkodói törésre, erőszakos uralkodóváltásra utal: „Urukot fegyver győzte le és a királyság UR-ra szállt”, hiszen UR.NAMMU nem választással, jelöléssel, hanem fegyverrel került hatalomra. [2] Uruk legyőzése után Sumer és Akkád, vagyis KI.EN.GI – KI.URI királyának nevezte magát.
UR.NAMMU törvénytáblája (mészkő, 3×1,5m, University of Pennsylvania Museum of Archaeology and Anthropology – lumenlearning.com) Az akkád és a guti uralom nyugtalan évtizedei után a két országrész népe békét remélve bízott beiktatott törvényeiben, és elfogadta uralkodójának. Az önkényes és harácsoló hivatalnokokkal szemben népe védelmére bevezetett törvényeit be is tartatta. Törvénykönyvének a bevezetője és az 5. pontja (§) maradt meg: Rendet teremtett az országban. Korlátozta az égbeszökött adókat, szabályozta a mértékegységeket, biztonságossá tette a kikötőket, a hivatalnokok túlkapásai ellen biztosította az özvegyek jogait, szabályozta a vitás ügyeket; pl. ha egy férfi a másik lábát megsebesíti 10 sékel ezüstöt, ha csontját töri 1 mina ezüstöt köteles fizetni.A rendteremtéshez hozzátartozott, hogy a városok élére új, megbízható vezetőket, helytartókat állított. Egyikük beiktatását örökítette meg az előző részben bemutatott pecséthenger képe és szövege:
A Holdisten papnője az ülő UR.AN.KIR.HAL (UR.NAMMU) elé vezeti a beiktatandó helytartót (Kr. e. 2100, pecséthenger-nyomat, public domain – ancient.eu)
A hétoszlopos szöveg British Museum által közölt átírása és fordítása[3]:SUR-NAMMU / nita kala-ga / lugal uri-ma / ha-as-ha-me-er / ensi / ish-ku-en-ENZU / irzu Inscription TranslationUr-Nammu, strong man, king of Ur: Hash-hamer, governor of the city of Ishkun-Sin, is your servant.Angolul: Ur-Nammu, strong man, king of Ur: Hash-hamer, governor of the city of Ishkun-Sin, is your servant. Magyarul: Ur-Nammu / erős ember / Ur királya: Hash-hamer / Ishkun-Sin város / kormányzója / a te szolgád.)Ez értelmezés, illetve fordítás nagyjából megegyezik a Deimel féle sumir szótár[4] jelhű fordításával. Mégis érdemes újrafordítani, hiszen a szövegben előforduló nevek nincsenek értelmezve. A nevek mindegyike beszélő név, ami sokat elárul a viselője tulajdonságáról, feladatköréről, városnév esetében pedig a város védistenéről stb. A szótár szerinti pontos fordítás teljes egészében egybevág a kép mondandójának. A szöveg hét oszlopának jelhű fordítása és értelmezése:
UR.AN.KIR.HAL név UR.NAMMU-nak az előző írásban részletesen elemzett neve.
Az égi kerülő a Hold. UR városa a Holdistennek, a Föld égi kerülőjének védelme alá tartozik, uralkodója az égi kerülő, a Hold embere.
US.KALa.GA – A hatalmas fenség elé járuló(t)
Egybevetve a szöveget a képpel a férfialakot egy papnő valóban vezeti, viszi az ülő alak elé/felé. A „hatalmas fenség” a hivatalos fordítás szerint „erős ember”, az UR-AN.KIR.HAL egyik megszólítása, címe. A herceg, főember jelentésű „KAL”-, egybevág Vérbulcsu apjának „Kál” vezér nevével. A szövegkörnyezetből derül ki, hogy a fenség elé járuló alak a mondat tárgya: járulót.
LU.GAL SES. URU.KI MA – URUK testvérföldjének nagy embere, nem más, mint UR nagy embere, királya
A LU.GAL kifejezést királynak fordítják, pedig valójában „nagy v. hatalommal rendelkező ember”-t jelent. Uruk testvérföldje valóban UR, hiszen UR.NAMMU-t Uruk uralkodója, UTU.HEGAL, nevezte ki UR város helytartójának, s királya halála után innen szervezte meg a hatalomátvételt. Miután megnövelte birodalmát a meghódított városokba egy-egy helytartót, páteszit nevezett ki.
BA.AS.BA MEN IR – Be a hatalomba viszem/helyezemA BA szó kétszer fordul elő. Egyrészt igekötő, másrészt rag. Pontosan úgy, mint a magyar nyelvben. A MEN és az IR, vagyis a személyes névmás és az ige értelemszerűen megfelel a magyar tárgyas ragozásnak: én visz – visz én – viszem.
PA.TE.SI – papkirály értelemben használt, lefordítatlan kifejezés. Jelentése: Fénytől (Enlil istentől) kapott főség
A páteszi, azaz főpap, esetleg papkirály a honi föld, KALAMA templomában lakozó Holdistenhez, NANNAR istenhez tartozik.
SzolgálszA Holdisten (Nannar) belső köréhez (holdudvarához) tartozó páteszinek istenének és a UR-NAMMU főkirálynak tetsző módon kell szolgálnia istenét, népét, városát. Összeolvasva: Az égi kerülő embere / a nagyhatalmú fenség elé járuló(t) / Uruk testvérföldjének királya / hatalmába helyezem. / Páteszi! / Sumer Holdtemplomát / szolgálod. A szöveg első része mielőtt a királyi szózatot közölné, felsorolja UR.AN.KIR.HAL, vagyis UR.NAMMU király megnevezéseit: az égi kerülő embere, nagyhatalmú főség. Utána közli az eléje járulóval, hogy UR város uralkodója, vagyis papkirályaként a Holdistent kell szolgálnia. Ez azt jelenti, hogy uralkodása minden lépéséről, ténykedéséről számadást kell adnia a város védistenének, Nannar (dEN.ZU) istennek, a főkirályának, UR.NAMMU-nak.
UR.NAMMU , a III. UR-i dinasztia megalapítója (rézötvözet, 34,3 cm, töredék – sumerianshakespeare.com)
UR.NAMMU a Mezopotámiából való kiszorításuk ellen lázadó, a birodalom békéjét veszélyeztető a gutik, a „hegyek sárkányai” elleni harcban veszítette életét. 17-18 éves uralkodása a „sumir reneszánsz”, Sumernak és Akkádnak a sémita babiloniak és az asszírok végleges uralomrajutása előtti utolsó felemelkedése, fénykora volt.
[1] Woolley, sir Leonard: Ur of the Chaldees, Ernest Benn Limited, London, 1950, 112-114.p.
[2] Schmökel, Hartmut: Ur, Assur, Babylon, Europäischer Buschklub, Stuttgart-Zürich, Salzburg, 1955. 54-55. pp.
[3] research.britishmuseum.org
[4] Deimel, Anton: Šumerisches Lexikon, I-IV. Verlag des Päpstlichen Bibelinstituts, Roma, 1928.
Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »
