Ünnepnap lehet Romániában június 4-e

Ünnepnap lehet Romániában június 4-e

Úgy néz ki, sokaknak nem elég, hogy december 1-jét, gyulafehérvári "nemzetgyűlés" , és a "nagy egyesülés" évfordulóját ünneplik. Szeretnék, ha a zsákmány hivatalos megerősítése, a trianoni békediktátum dátuma is ünnepnap lenne.

Markó Béla volt RMDSZ elnök a szövetség hétvégén tartott SZKT-ján hívta fel a figyelmet a román szenátusban 90 honatya által kezdeményezett törvényre, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjának kívánja nyilvánítani – adja hírül az itthon.ma

A politikus szerint az RMDSZ-nek szembe kell szállnia a román politikában tapasztalható hasonló, veszélyes törekvésekkel, amelyek fel akarják számolni azt  az elmúlt évtizedekben nehezen kialakított kisebbségpolitikai koncepciót, amely biztosította a kisebbségek bevonását az őket érintő problémák megoldásába.  

„Most esik szét ez a dolog: az, hogy a román szenátusban 90 szenátor írta alá azt a törvénykezdeményezést, melynek értelmében, Romániában június 4-ét a trianoni szerződés napjának nyilvánítanák. (…) Az RMDSZ számára ugyanakkor elfogadhatatlan a jelenlegi államelnök által képviselt kisebbségvédelmi koncepció is, miszerint modellértékű a romániai kisebbségvédelmi modell”

Hírdetés

– mutatott rá Markó. A Szenátusnak egyébként 176 tagja van. Tehát a javaslat számára a többség már most garantált. 

A politikus, akinek vezetése alatt az RMDSZ jó két évtizeden keresztül a mindenkori bukaresti hatalom hűséges cselédje megbízható partnere volt, most olyannyira megtalálta lelke mélyén a nemezete sorsáért aggódó értelmiségit, hogy ilyen gondolatokra vetemedett:

„Fontos, hogy Washington és Brüsszel stabilitási és biztonságpolitikai kérdésként kezeli a korrupció kérdését, de el kell mondani azt is, hogy miért nem hasonlóan stabilitási és biztonságpolitikai kérdés – ahogyan ez a 90-es években volt -, hogy ebben az országban van egy másfél milliós magyar kisebbség, amely úgy érzi, hogy a helyzete rendezetlen” 

Azért azt a jegyzőkönyv kedvéért tegyük hozzá: Az USA és az EU a ’90-es években is pontosan ugyanolyan aggódó gondoskodással csüngött az erdélyi magyarság sorsán, mint, ma. A Nyugat eleve nem túlságosan háborgó lelkiismeretének megnyugtatásához pedig jelentős mértékben hozzájárult Markó Béla is, aki 1993-ban Neptunfürdőn megállapodott a román kormánnyal, hogy az RMDSZ „kifelé” nem panaszkodik a kisebbségi és nemzetiségi helyzetről. 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »