A mindenszentek és a halottak napja két, egymást követő ünnepnap, melyek mára annyira összemosódtak, hogy nem mindenki számára nyilvánvaló a különbség közöttük. Az idén is a koronavírus-járvány árnyékában emlékezünk elhunyt szeretteinkre.
November 1-je mindenszentek, november 2-a a halottak napja, október 31. pedig a halloween.
A mindenszentek a katolikus egyház saját ünnepe, amikor az összes elhunyt katolikus szentre emlékeznek. Ez „a megdicsőült egyház ünnepe”, a halottak napját viszont azoknak a lelkeknek szentelik, akik hitük szerint még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis ez „a szenvedő egyház ünnepe”. Ilyenkor sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. A halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
A reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, mert helytelennek tartják a katolikus halotti kultuszt, és a katolikus szenteket sem ismerik el. Az evangélikusok megünneplik a halottak napját, de a mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a halottak napi szokások – a gyertyagyújtás és sírgondozás – új keletű és katolikus hatásra kialakult szokás. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19–20. században terjedt el német katolikus hatásra. Mivel a krizantém fehér és színes változatai ilyenkor nyílnak, leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Elterjedt szokás volt az is, hogy ha valaki nem tudott elmenni a temetőbe, az otthon gyújtott gyertyát a halottja tiszteletére, ami egyesek szerint kereszténység előtti szokás: állítólag azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket.
Aki a koszorúk és gyertyák beszerzését az utolsó pillanatra szokta hagyni, és útközben a temető felé szokott bevásárolni, nem árt tudatosítania: törvényből kifolyólag az üzletek zárva vannak minden munkaszüneti napon. Mindenszentek napja annak számít, a halottak napja azonban csak emléknap, kedden a boltok ismét kinyithatnak.
Az angolszász országokban a mindenszentek előtti este a halloween, azaz mindenszentek előestéje. Az emberek ijesztő díszekkel, gyertyákkal, töklámpásokkal díszítik a házukat, amelyek a kelta hagyomány szerint arra szolgálnak, hogy elűzzék a túlvilági szellemeket. A gyerekek szellemeknek öltöznek, házról házra járnak, aprópénzt vagy édességet kapnak ajándékba. Nálunk a halloweeni kántálás nem terjedt el, viszont évről évre egyre több helyen szerveznek halloweenpartikat. Sokan elítélik a halloweent, az egyházon belül megoszlanak a vélemények. Van olyan pap, aki kimondottan ártalmasnak tartja, mások viszont úgy vélik, nyugodtan meg lehet ünnepelni a halloweent is, hiszen az mindenszentek előestéje – a kérdés csak az, hogyan ünnepeljünk. Lehet a templomokban vagy a templomkertekben is álarcosbált szervezni, gyújthatunk töklámpást, nem tilos a szórakozás, egyházi zene szólhat, miközben az egészhez megfelelő magyarázatot kell fűzni, és megemlékezhetünk a szentekről. A nyugatról beszivárgott halloween az etnológusok szerint nem veszélyezteti a nálunk megszokott mindenszenteket, sem a halottak napját. Az előbbi ugyanis elsősorban munkahelyi és iskolai bulik formájában terjed, az utóbbiak pedig továbbra is meghitt családi ünnepnek számítanak.
Az elkövetkező napokban sokan útra kelnek, felkeresik rokonaikat, együtt látogatnak a temetőbe, esetleg templomba mennek és imádkoznak. Október végét, november elejét egy kisebb népvándorlás szokta jellemezni: ilyenkor a távolabbi sírokhoz is el szoktunk menni, ugyanis sokak szerint csak úgy lehet megadni a kellő tiszteletet halottainknak, ha személyesen keressük fel őket. Sajnos tavaly a koronavírus-járvány miatt ez nem volt lehetséges: egy évvel ezelőtt közvetlenül ezen őszi ünnep előtt a kormány szigorú kijárási tilalmat vezetett be, majd következett az országos tesztelés, aminek következtében a temetők üresek, elhagyatottak voltak. Idén egyelőre még nincs országos lezárás, állítólag nem is lesz, a koronavírus áldozatainak és a naponta azonosított fertőzötteknek a száma azonban rohamosan nő, ezért a pandémia most is beárnyékolja a halottak napját. Hivatalosan jelenleg nem tilos utazni, ám a járványügyi szakértők józan és felelősségteljes viselkedésre szólítanak fel, óvatosságot, távolságtartást és a családi összejövetelek korlátozását, valamint azt javasolják, hogy a család- és a temetőlátogatások helyett idén inkább a természetben sétáljunk.
Az elhunyt szeretteinkre való emlékezés fájó sebeket téphet fel, sokan újra átélik a gyászt, amely életünk legnagyobb krízise. Az egyedül élők, főleg az idősebbek, ezt sokszor nehezen élik meg. Az ősz egyébként is szomorú évszak, és azokat, akik hajlamosak a depresszióra, ez az őszi ünnep lelkileg megviselheti. Tavalyakijárási tilalom miatt mindenszentekkor és a halottak napján sokan voltak egyedül. Szakemberek szerint a magány ellen lehet küzdeni, és az ünnepekre fel lehet lelkileg készülni. Barbora Mesárošová pszichológus úgy véli, az összetartozás élménye és érzése jó módszer a gyász és a szomorúság enyhítésére. A másik hatékony módszer pedig az, hogy gyertyát gyújtunk az elhunytak lelkéért. Noha a pandémia miatt korlátozni kell a személyes találkozásokat és a családi összejöveteleket, az nem azt jelenti, hogy az egyedül élő nagyszülőkkel nem léphetünk kapcsolatba. Manapság már rengeteg modern eszköz áll rendelkezésre: felhívhatjuk őket telefonon, az internet közvetítésével videóhívást létesíthetünk, miközben nem szabad elfeledkezünk arról, valójában miről is szól a mindenszentek és a halottak napja. Pszichológusok szerint az ünnepek lényege nem elsősorban a formális temetőlátogatás, azaz hogy minél díszesebb koszorút, a lehető legnagyobb csokor virágot, vagy minél több gyertyát helyezzünk el a sírokon, hanem lassítanunk, meg kell állnunk egy pillanatra, és tudatosítanunk kellene halandóságunkat, meg kellene emlékeznünk szeretteinkről. Ezt pedig megtehetjük a watsupon vagy a Skype-on keresztül is. Fontos, hogy senki ne érezze magát magányosnak.
A temetőbe járás hagyománya fokozatosan kezd a háttérbe szorulni – ez nem kimondottan a világjárvánnyal függ össze, ez a trend már a koronavírus felbukkanása előtt elkezdődött, ugyanis a virtuális temetők kezdenek egyre népszerűbbé válni. Az online temető ide kattintva hozzáférhető. 2008-tól van lehetőség az interneten keresztül gyertyát gyújtani és koszorút elhelyezni, és azóta több mint 700 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Az idősebbek és a konzervatívabbak ódzkodnak a virtuális temetőktől, egyesek szerint így nem lehet megadni a kellő tiszteletet a halottainknak. A jelenlegi helyzetben azonban biztonságos megoldást jelenthet, így fertőzésveszély nélkül gyújthatunk gyertyát a sírokon.
(sza)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
