Blöff lehetett Orbán Viktor fenyegetése az uniós költségvetés és a helyreállítási alap vétójáról. Bár a kormányfő korábban még levélben azt írta az EU vezetőinek, hogy kész megvétózni a – menetrend szerint – jövő hét kedden szavazásra szánt két büdzsét, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott videókonferencia után a Soros-egyetemen (CEU) végzett Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár cikkében már nem a vétóról, hanem az állítólagos „Soros-tervről” írt.
Orbán (valamint lengyel kollégájának) esetleges vétója megakasztotta volna a teljes közösség költségvetésének, valamint helyreállítási alapjának folyamatát, azaz a pénz a „közös kalapban” maradt volna. Ennek a nettó befizető országok nyilván örültek volna, de a hozzánk hasonló tagállamok bizony nehéz helyzetbe kerültek volna.
A fordulat azért meglepő, mert a Soros-ösztöndíjas Orbán a 2019-es EP-választásokat és az uniós tisztújítást követően – emlékezetes, az ő támogatásával lett az Európai Unió kormányának tekinthető Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen – Tusványoson így fogalmazott:
Soros György jelöltjeit mindenhol elgáncsoltuk. Mindenhol. Megakadályoztuk, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek a fontos európai intézmények élére, és a bizottság élére is egy gyakorlatias megközelítésű, hétgyermekes családanyát sikerült megválasztani.
A sorosozás ezek után minimum fura, mert
vagy arról van szó, hogy a Soros-ösztöndíjas Orbán szándékosan sorosistákat támogatott, vagy arról, hogy őt úgy átvágták, mint azt a bizonyost a palánkon.
A miniszterelnökre nézve egyik sem túl hízelgő…
A vétót a Soros-ösztöndíjas Orbán annak kapcsán lengette be, hogy a múlt héten megszületett az – egyébként felpuhított – megállapodás arról, az unió „jogállamisághoz” köti az uniós források kifizetését. A fideszes narratíva szerint itt nagyon súlyosan sérül Magyarország szuverenitása, a szélsőliberális narratíva pedig demokráciaféltő örömujjongásba kezdett, pedig egyikről sincs szó. Ahogy azt Győrffy Dóra közgazdász lapunknak kifejtette, az úgynevezett „rule of law” a jogállamisági feltételt csak akkor léptethetné életbe egy tagállam vonatkozásában, ha a tagállam a folyósított eurómilliárdokat nem rendeltetésszerűen használja fel, azaz sérülnek az EU pénzügyi érdekei.
Ez az uniós jogszabálytervezet nem igényel egyhangú szavazás, mindössze minősített (15 fős) többséget, és Michael Roth német Európa-ügyi miniszter – ahogy a Portfolio cikke utal rá – a Politiconak azt mondta,
a tagállamok túlnyomó többsége támogatja ezt a pénzügyi ellenőrzési mechanizmust.
Roth azt is kijelentette, azért lenne felelőtlen döntés megvétóznia a magyar (és a lengyel) kormánynak a szigorú jogállamisági feltételekért visszavágás jegyében a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletét, mert ezekből a keretekből Magyarország is „nem elhanyagolható mértékben” kap. (Az uniós büdzsé és a helyreállítási alap – ellentétben a rule of law-val – viszont teljes egyetértést kíván az uniós állam- és kormányfőktől – A szerk.)
A Portfolio arra is rámutat, még egy ütőkártya van a magyar kormányzat kezében:
a helyreállítási alappal kapcsolatos uniós rendeletet a parlamenti többségnek is ratifikálnia kell.
Egy ilyen ratifikáció akár 1-2 évig is el szokott húzódni, de most a koronavírus-válság időkényszere miatt ezt felpörgetik. Roth azt ígérte, Németország még ebben az évben rábólint erre az uniós rendeletre, és bízik benne, hogy a jövő év elejére lezajlik majd ez a ratifikációs folyamat a tagállamokban. Az Európai Parlament keddi sajtótájékoztatóján ugyancsak az hangzott el, tavaszra működőképes lesz a helyreállítási alap, ami az uniós kötvénykibocsátás feltétele. Az ebből befolyó összegeket fogják kiutalni a tagállamoknak.
A helyreállítási alapból
Magyarország hétmilliárd euró, azaz nagyságrendileg 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban
részesülne.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
