„Uniós dimenziójú” ukáz Brüsszelből

„Uniós dimenziójú” ukáz Brüsszelből

Dr. Somogyi János: Az úgynevezett gyűlöletbeszéd ugyanolyan gumifogalom, mint az úgynevezett jogállamiság. Értelmezés kérdése az egész! A kettős mérce alkalmazásának kiváló terepe.

A brüsszeli bürokrácia főhadiszállása – wikipedia

Az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmény felkerüljön az „uniós dimenziójú” bűncselekmények listájára. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tettünk föl kérdéseket.

– Ügyvéd úr, az EB szerint a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmény Európában egyre jelentősebb mértékben terjed, és aggasztó méreteket ölt. Még a nyolcvanas évek végén egy akkori politikus svejcisaphához hasonlította a Szent Koronát. Elemzők szerint az volt az első gyűlöletbeszéd vagy gyűlölet-bűncselekmény a térségben. Akkor féket jelentett volna-e az „európai dimenzióba” való emelés?

– Nincs új a nap alatt – tartja a régi mondás. Az egykori szovjet (bolsevik) diktátorok már régen feltalálták és sikeresen alkalmazták a gyakorlatban azt, amit az EU diktátor hajlamú bürokratái főnix madárként akarnak feltámasztani. Sőt, már napjainkban is alkalmazzák az úgynevezett jogállam gumifogalmának alkalmazása során. De már évekkel ezelőtt Vlagyimir Bukovszkij egykori szovjet ellenzéki politikus – aki 1976-ban a chilei kommunista főtitkár Luis Corvalánnal kicserélve jutott ki Nyugatra – angliai egyetemi tanárként is megmondta, hogy kísértetiesen hasonlít az EU politizálási gyakorlata az egykori Szovjetunió politizálási gyakorlatára.

Hírdetés

– A bizottság úgy véli, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény azonos bűncselekménytípushoz tartoznak, mivel mindkettőnek lényegi vonása, hogy az elkövetőket a valamilyen közös, vélt vagy valós jellemzővel rendelkező emberek vagy csoportok ellen táplált gyűlölet hajtja. A kilencvenes évek elején egy budapesti értelmiségi a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a magyar kultúra nem más, mint a bőgatya és a fütyülős barack. Ma tisztáznánk-e, hogy az ilyen kijelentést tevő értelmiségit mi „hajtja”?

– Az úgynevezett gyűlöletbeszéd ugyanolyan gumifogalom, mint az úgynevezett jogállamiság. Értelmezés kérdése az egész! A kettős mérce alkalmazásának kiváló terepe. A hazai bírósági gyakorlatból is meríthetnénk példákat arra, hogy mikor jogsértő, ha egy politikust leb..znak és miért nem sértő, ha egy másik politikust b..znak le. A lényeg azonban az, hogy a jog a politika szolgálólánya, így mindig a hatalom értelmezése a nyertes. Persze a bíróságok függetlenek, a bíró csak a hatályos jogszabályoknak és a saját lelkiismeretének tartozik felelősséggel. De mi van akkor, ha másként értelmezi a hatályos jogszabályt, vagy netán nincs is lelkiismerete? Egyébként az egykori Szovjetunió alkotmánya egy korszerű, demokratikus szöveg volt (megalkotóját Sztálin ki is végeztette), na de hogyan is értelmezték, miként is alkalmazták a gyakorlatban?!… A Magyar Népköztársaság Alkotmányában is rögzítve volt, hogy hazánkban szólásszabadság van, amit azonban a politikai hatalom (kormányzat, ügyészség, bíróság) úgy értelmezett, hogy a szólásszabadságot a NÉP ÉRDEKÉBEN lehet gyakorolni, de azt, hogy mi a nép érdeke, azt a politikai hatalom döntötte el.

– Az ilyen cselekedet – mint az EB tagjai írták – különösen súlyos bűncselekménynek minősül, mivel aláássa az unió közös értékeit és az alapvető jogokat, káros hatással vannak az egyénekre, a közösségeikre és a társadalom egészére. A kilencvenes évek derekán egy fővárosi szereplő nyilvánosan megfogalmazta, hogy a Szent Jobb „tetemcafat”. Ezzel mennyiben volt káros hatással a társadalom egészére?

– Szép új világ elé nézünk, ha csak sürgősen nem ébred fel Európa népe a jólétbe szenderültségéből. Szerencsére vannak, akik már, kongatják a vészharangot és erre mi, magyarok, is büszkék lehetünk.

Molnár Pál


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »